2022. március 19., szombat

2022. március 19., címkék:

1Sám 29 és Mt 21,28–32 (ÚSZ) „Bizony mondom nektek, hogy a vámszedők és a parázna nők előttetek mennek be az Isten országába” (31). Tisztségük és tudásuk miatt milyen sokra tartották magukat az írástudók?! Jézus szerint azonban ezekkel semmire sem mennek, mert a lényeg hiányzik belőlük: a hit. Csak a hit számít! Egyedül hit kell ahhoz, hogy Istennel kapcsolatba kerüljünk, csak hitre van szükség ahhoz, hogy Isten minden jótéteményében részesek legyünk, és a puszta hit tud bevinni minket Isten országába. A hit Jézus Krisztusban. Nem számít, hogy mikortól hiszünk, az sem, hogy mekkora a hitünk, csak az, hogy ebben a földi világban valamikor megfoganjon a szívünkben és kihajtson, mint a magból a cserje. Jó a tudás, jó a törvényekhez való ragaszkodás, de jobb ezeknél a hit alázata, amely azt tudja mondani: Uram, senki vagyok, semmit sem tudok, nem tudok törvényeid szerint élni, csak a te kegyelmed tarthat meg! Fohász: Istenünk, add nekünk a hitnek ajándékát! Add, hogy életünk alapja a Te kegyelmed legyen, amelyet Krisztusban megmutattál és elérhetővé tettél! Mi pedig hálát adunk ezért Neked, Téged dicsőítünk teljes életünkben, mert jó vagy hozzánk mindörökre! Ámen.

2022. március 18., péntek

2022. március 18., címkék:

1Sám 28 és Mt 21,23–27 (ÓSZ) „Ekkor Saul hirtelen teljes hosszában elzuhant a földön, annyira megrémült Sámuel szavaitól” (20). A halottidézés bűn Isten előtt. Az ilyen praktikákkal az ember ajtót nyit a Sátánnak, aminek súlyos következményei lesznek: ájuláshoz vezető rémület, állandó belső feszültség, depresszió. Az ember nem veszi komolyan a Sátán hatalmát, játéknak, szórakozásnak tartja a szellemvilággal való kapcsolatteremtést, és így felelőtlenül kiszolgáltatja magát a sötét erőknek. A szellemidézéssel nem tudunk elhunyt szeretteinkkel kapcsolatba kerülni. A gazdag és Lázár példázatában (Lk 16,19-31) Isten nem engedi vissza Lázárt a földi életbe, a történet egyedül a feltámadás lehetőségét nyitja meg. A mai igeszakaszban az Úr nem válaszol Saulnak. Már elhagyta őt. Vajon ennek ellenére engedte volna Sámuel lelkét megidézni? Valóban Sámuel volt az, akivel Saul kapcsolatba lépett a halottidéző által? Fohász: Istenünk, ne vígy minket kísértésbe! És szabadíts meg a gonosztól! Óvj meg bennünket attól, hogy a Sátán ereje beáramoljon az életünkbe, és tönkretegyen minket! Könyörülj azokon, akik a gonosz hatalma alatt élnek és szenvednek! Adj nekik szabadulást! Ámen.

2022. március 17., csütörtök

2022. március 17., címkék:

1Sám 27 és Mt 21,18–22 (ÚSZ) „Ha van hitetek…” (21). Nem jellemző Jézusra ez az indulat. Ő mindig uralja az eseményeket. Azonban ez a furcsa történet sem véletlen, hanem egy jelképes cselekedet. Márk evangéliuma szerint ez az esemény nem fügeérés idején játszódik. Jézus 2022. áprilisban kereste azt a termést, amelynek augusztusban kell megérnie. Az augusztusra beérő fügéknek azonban már 2022. áprilisban is látszódniuk kellett volna, de a fán nem volt semmi. Közvetlenül Jézus keresztre feszítése előtt történik mindez. A fügefa Izráel népét szimbolizálja, amelyen nincs jele a megtérésnek, nincs meg bennük a hit kezdődő gyümölcse, amely beérhetne. Nincs semmi jele annak, hogy elfogadnák Jézust üdvözítőjüknek. A megátkozott fügefa azt jelenti, hogy nincs remény, elvégeztetett… A tanítványoknak azonban Jézus azt mondja: ha van hitük, minden lehetséges a számukra. Mert a hit az a gyümölcs, amely Isten országává érik meg nekünk. Fohász: Atyánk, csak a hitnek ezt az ajándékát add meg nekünk, hogy általa miénk lehessen a Te országod minden örömével, áldásával, békéjével, erejével! Már itt: családunkban és gyülekezetünkben, és egykor majd odafenn: a mennyekben. Ámen.

2022. március 16., szerda

2022. március 16., címkék:

1Sám 26 és Mt 21,12–17 (ÓSZ) „Az ÚR mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint” (23). Isten ítélőszéke előtt magad állsz minden bűnbánatodban és majd a számadáskor is. Nem lesz ott melletted az, aki megbántott, aki felbosszantott, és az sem, akivel jót tettél. Te állsz majd ott csípős szavaiddal, gorombaságaiddal, indulataiddal, lopásaiddal, gyilkosságaiddal, és nem számít majd, hogy volt-e és milyen okod mindezekre. Az ütést, gyalázást, halált ártatlanul elszenvedett Krisztus szerint soha semmi sem szolgáltathat okot mindezekre. Isten megítéli azt, aki téged bántott, de téged is, ha bosszút állsz. „Mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint.” Hála legyen Jézusnak, aki mégis ott lesz mellettünk Isten ítélőszéke előtt. Igazsága és hűsége miatt. Ezért még most, amíg időnk van, vigyük Krisztushoz minden bűnös indulatunkat, fogadjuk el bocsánatát, és hagyjuk el ezeket a vétkeket!   Fohász: Bocsásd meg, Urunk, hogy rajtunk is eluralkodnak a keresztre feszítésedkor elszabaduló indulatok: az irigység, gyűlölet, rosszakarat! Tudjuk, hogy nem mentség, ha mások váltották ki belőlünk ezeket! Tégy minket olyan alázatossá, hosszútűrővé, amilyen Te magad vagy! Ámen.

2022. március 15., kedd

2022. március 15., címkék:

1Sám 25,18–44 és Mt 21,1–11 (ÚSZ) „Kicsoda ez” (10)? Milyen hangsúllyal kérdezték ezt a jeruzsálemiek? Csodálkozással? Valahogy így: nahát, ki lehet ez az ember, akit ilyen sokan ünnepelnek? Vagy megvetéssel? Talán így: ki ez, és mi ez a nagy felhajtás, amellyel érkezik? Vagy felháborodással? Mit képzel magáról ez, hogy úgy vonul be ide, mint egy király? Jézus hozzánk is jön. Ő, akit sokan szeretnek, ünnepelnek, követnek. Ő, akin sokan megbotránkoznak. Jön alázattal, a szívünket megcélozva. És mi hogyan fogadjuk? Kíváncsiak vagyunk rá, és arra, hogy mit hozhat életünkbe a vele való találkozás? Vagy lebecsüljük az érkező királyt, és nem tulajdonítunk neki túl nagy jelentőséget? Vagy felháborodunk, mert sérti az önérzetünket, hogy át akarja venni az uralmat az életünk felett, és azt akarja, hogy megváltozzunk? El kell döntenünk, hogyan fogadjuk őt, mert ez szab irányt életutunk folytatásának. Mert minden ezen múlik! Fohász: Urunk, Jézus, Te vagy a király, életünk ura és védelmezője. Te vagy a nagy próféta, Isten akaratának feltárója és közlője. Te vagy a magadat értünk feláldozó, értünk szüntelen imádkozó főpapunk. Add, hogy így tudjunk fogadni, Hozzád méltó módon! Ámen.

2022. március 14., hétfő

2022. március 14., címkék:

1Sám 25,1–17 és Mt 20,29–34 (ÓSZ) „Káléb nemzetségéből való” (3). Ki volt Káléb? A 12 kém közül azon kettő egyike, aki Istenben való bizalma miatt buzdítani tudta népét a nekik ígért föld elfoglalására. Utódját, Nábált ez a múlt, valamint a belőle fakadó megbecsülés és gazdagság gőgössé tette. És ki volt Isai? Dávid édesapja. Egy nem nagy múltú, pásztorkodással foglalkozó ember, akiről Nábál lenézően beszélt. Ősök és utódok hatással vannak egymásra. Egyiket a másik alapján ítélik meg, egyik a másikra szégyent vagy dicsőséget tud hozni. De a kettő nem lehet ugyanaz. Nábál nem Káléb, Dávid nem Isai. Őseink lehetnek előttünk jó vagy rossz példák, de ugyanolyanok, mint ők, nem leszünk. Az, ahogyan élünk, fényt vet a múltra és a jövőre is. Nem utolsósorban pedig mi Krisztus nevéről neveztetünk. Éljünk hát úgy, hogy ne miattunk gyalázzák Urunk és őseink nevét! Fohász: Istenem, köszönöm, hogy Hozzád tartozhatok, a Te családodba, a Te gyermekeid közé! Hálát adok őseimért, akikre büszke lehetek. Segíts abban, hogy méltó lehessek ahhoz a névhez, amit nekem adtál! Ámen.

2022. március 13., vasárnap

2022. március 13., címkék:

1Sám 24 és Mt 20,20–28 (ÓSZ) „Akkor az emberei ezt mondták Dávidnak: Nézd, ez az a nap, amelyről azt mondta neked az ÚR, hogy kezedbe adja ellenségedet. Tégy vele, amit jónak látsz” (5)! Éppen ez az a két dolog, amit nem szabad megtennünk: az emberek szava szerint és a saját belátásunk szerint cselekedni – anélkül, hogy megkérdeztük volna az Urat. Pedig nagy lehetőség nyílt Dávid előtt! Véget vethetett volna bujdosásának. Ő azonban meg tudta fékezni szíve indulatát és embereit. Eddig az Úr megmondta, mit tegyen, erről a lehetőségről azonban nem szólt. Dávid emberei mondják, nem az Úr, hogy itt az alkalom. Hirtelen adódó lehetőségeknél mi is beleeshetünk abba a hibába, hogy az Úr megkérdezése nélkül döntünk. De nem biztos, hogy az a jó, hogy az az Úr akarata, amit mi annak akarunk látni. Mindig, mindenben az Urat kérdezzük meg először, döntéseinkben az ő tanácsára hagyatkozzunk! Fohász: Köszönjük, Atyánk, hogy Te megismerteted velünk az igaz értékeket. Köszönjük azt is, hogy a Veled való naponkénti kapcsolatban személyes útmutatást adsz nekünk! Bocsásd meg forrófejűségünket, és add, hogy mindig, mindenben a Te tanácsod szerint járjunk el! Ámen.

2022. március 12., szombat

2022. március 12., címkék:

1Sám 23,13–28 és Mt 20,17–19 (ÓSZ) „Azért hívják azt a hegyet a menekülés kősziklájának” (28). Ismét a Károli fordításból idézem ezt a nagyon mély jelentésű bibliai igét. Az egész történet arról szól, hogy emberileg nézve Dávid élete veszélyben forog, mennyei szemszögéből azonban Dávid Isten védelmét élvezi. Isten elhívta, kiválasztotta, küldetéséért pedig meg fogja őrizni minden bajban és veszedelemben. A kőszikla mozdíthatatlan, szilárd kőhalom; az állandóság, a megtartás, a menedék jelképe a Bibliában. Dávidnak a kősziklánál való csodálatos megmenekülése jel: Isten a kőszikla. Ő az a szilárd, változhatatlan valóság, aki megtartja és óvón elrejti életünket. Isten hatalmasabb nálunk, más embereknél és a gondjainknál is. Tekintélyesen, biztonságot adóan magasodik fölénk, ő örökké ugyanaz marad. Nekünk csupán oda kell hozzá folyamodnunk, mert igaz, hogy „örök kőszálra állva, a lelkem megpihen” (RÉ 459). Fohász: Köszönjük, Atyánk, hogy kősziklánk vagy nekünk! Szilárd, mozdíthatatlan alapja életünknek, aki minden nyomorúság, baj, kísértés és tévelygés között megtartasz bennünket! Őrizz meg attól, hogy elforduljunk, elhagyjunk Téged, életünk egyedüli menedékét! Ámen.

2022. március 11., péntek

2022. március 11., címkék:

1Sám 23,1–12 és Mt 20,1–16 (ÚSZ) „Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok” (15)? Ezen a világon minden Istené. Mindennapi kenyerünk és azon felül való javaink Isten gondviseléséből és jóságából adatnak meg nekünk. Szomorú, hogy az ember bűnös szívvel bánik ezzel a sok ajándékkal. Van, aki nem tud hálás lenni azért, amije van, hanem haragszik Istenre azért, amije nincs. Mások rossz szemmel nézik azokat, akiknek több jutott. Azok pedig, akiknek sok van, inkább dúskálnak, és nem segítenek a rászorulóknak. Isten ajándékai az egész emberiség számára elegendőek lennének. Nem igazságtalan Atyánk van, hanem önző testvéreink. A példázatban Isten legnagyobb ajándékáról, az üdvösségről van szó, amit ő minden hozzátérő gyermekének megad, függetlenül attól, hogy mikor tért meg vagy mennyit szolgált. Ez a legnagyobb kincs. Ennek birtokában öröm Isten szőlőjében dolgozni, és az ő közelében lenni. Fohász: Bocsásd meg nekünk, Atyánk, hogy önzők és irigyek vagyunk. Abból élünk, azzal rendelkezünk, ami a Tiéd. Sáfároknak tettél minket javaid felett, mi pedig a magunk hasznát nézzük. Formáld szívünket alázatosabbá, hálásabbá, hogy teljen meg a Te igazságoddal. Ámen.

2022. március 10., csütörtök

2022. március 10., címkék:

1Sám 22,11–23 és Mt 19,27–30 (ÚSZ) „És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet” (29). Ezt az újszövetségi igét a mai ószövetségi történethez szeretném fűzni. Ebben az igében kapunk ugyanis megnyugtató választ Ahímelek és a többi pap halálára. Saul megölette Ahíméleket, mert segített Dávidon. Hogyan értelmezhető tehát az, hogy az Isten iránti engedelmesség ellenére a legrosszabb dolgok is megtörténhetnek velünk? Csak az örökkévalóság összefüggésében. Az igazi jutalom nem e világban vár ránk, hanem Isten országában. Ezért mindenkor megéri engedelmesnek lenni. Mert mi a jobb: kényelmes élet ebben a gonosz világban és örök kárhozat, vagy rövid szenvedés és örökké tartó igazi boldogság? Isten minden ígérete beteljesedik, ezért aki képes mindent feláldozni érte, mindent megnyer benne. Fohász: Atyánk, bocsásd meg nekünk azt, hogy számításból és félelemből megalkuvók vagyunk! Adj nekünk bátorságot ahhoz, hogy mindenkor kiálljunk melletted és a Te igazságod mellett a menny jutalmáért, amit Krisztusban megnyertél nekünk! Ámen.

2022. március 9., szerda

2022. március 09., címkék:

1Sám 22,1–10 és Mt 19,16–26 (ÚSZ) „Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek” (16)? Károli Gáspár fordításából idéztem a választott igét, mert pontosan kifejezi a gazdag ifjú problémáját. Gyakran használja a jó kifejezést, egy mondatban kétszer is. Sokat foglalkozik a jóval. A baj az, amint a Jézussal való párbeszédből kiderül, hogy magát is jónak tartja. Azt mondja, megtartotta a parancsokat, amelyeket Jézuson kívül senki sem tud teljesen megtartani. De érzi, hogy valami még hiányzik, különben nem jönne Jézushoz. Szüksége van megerősítésre, iránymutatásra, hogy biztosan övé legyen az üdvösség. Jézus első mondatával helyreteszi: „Senki sem jó, csak egy, az Isten”. Ez pedig azt jelenti, hogy bármit tehetsz, sosem lesz elég az örök élethez. Üdvösséged csak azért van, mert Isten megkönyörült rajtad. Jót úgy tehetsz, ha Isten jóságát továbbadod, ha te is könyörülsz másokon. Fohász: Atyánk, második napja buzdítasz bennünket könyörületre, irgalmasságra. Add, hogy kifogások és halogatás nélkül meg tudjuk cselekedni, amit kérsz! Hála legyen Neked, hogy van miből adnunk. Krisztusban már gazdagok vagyunk. Ámen.

2022. március 8., kedd

2022. március 08., címkék:

1Sám 21 és Mt 19,13–15 (ÓSZ) „Ekkor odaadta neki a pap a szent kenyereket, mert nem volt ott más, csak áldozati kenyér” (7). Jézus példaként említi Ahímélek tettét, aki egy szükséghelyzetben végső soron Istennek engedelmeskedett. Dávid, mivel kiválasztott, ehet Isten kenyeréből. De mi is ehetünk! Krisztus testét, Isten irgalma jeleként, kenyérként vehetjük magunkhoz. Ezért hálából azt ajánlhatjuk fel, amivel Isten ajándékozott meg bennünket. Ő irgalomból váltott meg minket, tehát nekünk is az irgalmasságot kell gyakorolnunk embertársainkon. Isten számára fontosabb az irgalmasság, mint a bevett rituálék, szokások. Vallási hagyományaink formát adnak Isten tiszteletének, segítenek átélni Isten jóságát és iránta való hálánkat. De nem szabad, hogy a hagyományok gyakorlásában elvesszen a lényeg, a szívbéli indulat, amit a szokások csak segíteni hivatottak. Jézus mondja: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” (Mt 9,13).   Fohász: Köszönjük, Atyánk, hogy nekünk adtad Jézust, az élet kenyerét, aki az örök életre táplál bennünket! Add, hogy képesek legyünk minden rászorulóval megosztani irgalmadat, és így tudjunk áldozni Neked hálával. Ámen.

2022. március 7., hétfő

2022. március 07., címkék:

1Sám 20,35–42 és Mt 19,1–12 (ÚSZ) „Ha ilyen a férj helyzete a feleséggel, akkor nem érdemes megházasodni” (10). Mert milyen is a férj helyzete a házasságban? Hűségesnek kell maradnia? El kell köteleznie magát egy nő mellett haláláig? Igen. Úgy teremtette Isten az embert, hogy férfi és nő elválaszthatatlan közösségben alkosson egy egészet. A házasság egy biztosíték, egy védőkorlát az ember számára, hogy ebben a szent szövetségben megmaradjon, mert csak így lehet igazán boldog. Ugyanis két ember, aki egymással egyesült, többé nem tud a másiktól végképp elszakadni. Az elválással sérülnek, és míg élnek mindig magukban hordozzák azt, akivel valamikor egyek voltak. Sok bonyodalom és szomorúság származik aztán ebből! Isten ezektől véd bennünket a házasságtörést tiltó parancsával. Lehet, hogy könnyebb halogatni az elköteleződést, de nem boldogabb állapot. A tartós és mély boldogság Isten törvényén belül lehetséges csupán! Fohász: Bocsásd meg, Istenünk, hogy sokszor hiányzik belőlünk a karakánság! Félünk az elköteleződéstől, felszínesen, könnyeden élünk, megelégszünk a gyorsan tovatűnő örömökkel. Segíts, nekünk, Atyánk, ráállni a Te Igédre és meggyökerezni abban, hogy megalkuvást nem ismerő elkötelezettséggel tudjunk a Te utadon járni Krisztus Lelkének ereje által! Ámen.

2022. március 6., vasárnap

2022. március 06., címkék:

1Sám 20,1–34 és Mt 18,21–35 (ÓSZ) „Mert míg Isai fia él a földön, nem lesz belőled és a királyságodból semmi” (31). Jónátán alázata figyelemreméltó. Ő lehetne a trón várományosa, mégis szívből szereti a nála esélyesebb, nép által ünnepelt Dávidot, aki nem is a királyi család tagja. Saul a földi, emberi dolgokra tekint, Jónátán szeme és szíve nyitva van a láthatatlan világra. Kész befogadni Isten döntését, hogy Sault Dávid kövesse a trónon. Szerinte, ha Isten Dávidot választotta, a népnek is ez lesz a legjobb. Saul azonban elzárkózik Isten akaratától. Düh és arrogáns viselkedés jellemzi. Isten helyett ő akar dönteni és uralkodni. Saul a népre nem, csak saját családjára tekint, nem hajlandó lemondani az egyébként Istentől kapott hatalmáról. Jónátán alázata valóban emberfeletti, krisztusi vonás. Saját jogait Isten akaratának rendeli alá, és rossz érzés nélkül, szeretettel enged utat Isten terveinek. Fohász: Atyánk, a mi szívünkben is munkáld azt a krisztusi alázatot, amely mindenkor alá tudja vetni magát a Te akaratodnak és a Te terveidnek! Tudjuk, hogy életünk csak így folyhat az általad kijelölt mederben, csak így lehetünk boldogok, csak így érhetünk célt. Ámen.

2022. március 5., szombat

2022. március 05., címkék:

1Sám 19 és Mt 18,15–20 (ÓSZ) „Hát már Saul is a próféták között van” (24)? A követek, aztán Saul is révületbe esik. Isten Lelke olyan erővel bír, hogy az ő erőterébe kerülve teljesen a hatalma alá kerül az ember. A Szentlélek hatalma alatt az ütés simítássá, az átok áldássá változik. Benne, az ő hatása alatt csak az ő dolgait tudja tenni, mondani az ember. A Sámuelben lévő Lélek hatása alatt valami ilyesmi történik Saullal is. Meg is kérdezik: már Saul is a próféták között van? A szomorú az, hogy nem a remény vagy öröm, de nem is a meglepettség hallatszik ki a kérdésből, hanem maró gúny. Saulból többé már nem nézik ki ezt az Isten Lelke hatása alatt élő lelkületet. De ne csak Saulról beszéljünk! Mi mennyire vagyunk a Szentlélek hatása alatt? És mennyire döbbentjük meg környezetünket akkor, amikor a Lélek szerint és általa cselekszünk? Fohász: Urunk, kérünk, segíts folyamatosan a Te erődre hagyatkozni, hogy életünk ne legyen rossz bizonyság Rólad! Kérünk, hogy Szentlelked által életvitelünk, magatartásunk mindenkor, ingadozás nélkül a Te szeretetedet hirdesse a világban! Ámen.

2022. március 4., péntek

2022. március 04., címkék:

1Sám 18 és Mt 18,11–14 (ÚSZ) „Ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra. Másnap megszállta Sault Istennek az a gonosz szelleme” (9-10). Saul indulatos lett, mert Dávid népszerűsége egyre növekedett. Mégsem magában kereste a hibát, nem is a népre haragudott, hanem Dávidra. Jellemtő! Az embert könnyen legyőzi indulata. Saul szívében megfogant az irigység, másnap pedig megszállta a gonosz lélek. Volt egy napja, hogy önvizsgálatot tartson. Elmulasztotta, aztán elvesztette az irányítást ítélőképessége fölött. Ilyenek a mi gonosz gondolataink is. Megkísértenek, indulatot szítanak, elboríthatnak. De mindig van idő arra, hogy ellenálljunk. „Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek” (Jak 4,7). Amikor azt kell mondanunk: „Távozz tőlem, Sátán” (Mt 16,23). Amikor még gátat vethetünk a rossznak. A gonosz lélek próbaként vagy ítéletként ér bennünket. Mindig van időnk eldönteni, melyik lesz valósággá. Fohász: Mi Atyánk, „ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”! Segíts, hogy tudjunk megállni az irigységben, a féltékenységben, a dühben! Add, hogy időben hátat tudjunk fordítani a kísértőnek! Ne engedd, hogy gonosz lélek szálljon ránk! Töltsön el bennünket a Te Lelked! Ámen.

2022. március 3., csütörtök

2022. február 03., címkék:

1Sám 17,26–58 és Mt 18,6–10 (ÚSZ) „Nehogy egyet is megvessetek e kicsinyek közül” (10). Nem a bölcsességet, a tehetséget, az erkölcsi feddhetetlenséget értékeli bennünk Isten. Az ő szemében az a nagy, aki olyan, mint egy kisgyermek. Kádár Annamária írja Mesepszichológia c. könyvében, hogy a kisgyermek Isten tenyerén él, egy idő és tér nélküli világban, egy osztatlan szent időben. A kinti világban is azt a rendet keresi, amelyet az anyaméh oltalmában megtapasztalt. Felnőttként is az lehet közel Istenhez, akit nem szabdal fel a rohanó világ, hanem az örökkévalóság időszámításához szabja az életét. Aki meg tud állni és önfeledten játszani, mert biztonságban érzi magát Édesatyja oltalmában. Ez a gyermeki bizalom Istennek elég. Minden más csak plusz, ajándék, amit elvárni nem szabad. Jaj annak, aki felesleges terhekkel keményíti szívét, jaj annak, aki korlátozza az Istennel töltött önfeledt időt, és jaj annak, aki önként mondd le erről. Fohász: Bocsásd meg, Atyánk, hogy megvetjük a gyermeki lelkületet önmagunkban. Bocsásd meg, hogy magunkat fosztjuk meg attól, hogy gyermeki örömben éljük Veled. Szeretnénk most aggodalmak nélkül Rád bízni magunkat! Segíts nekünk gyermekeidként élni ebben a világban! Ámen.

2022. március 2., szerda

2022. március 02., címkék:

1Sám 17,1–25 és Mt 18,1–5 (ÓSZ) „Láttátok ezt az embert, aki előállt? (…) Ha akadna valaki, aki megölné…” (25). Gyakran mi is Góliátokkal találjuk szemben magunkat: óriási problémákkal, megoldhatatlannak tűnő feladatokkal. Ilyen esetben az dönt, hogy mire tekintünk. Izráel serege Góliátra nézett. Termetes magasságára, súlyos páncéljára, hegyes dárdájára. Az határozta meg a gondolatait, érzéseit, hogy: jaj, nagyobb és erősebb, mint bárki közülünk. Ehelyett nézhettek volna Istenre. Akkor azt látták volna, hogy Isten hatalmasabb Góliátnál, hogy ő nem hagyja a nevét gyalázni, hogy az ő erejével legyőzhetnék a pogány filiszteust! Mi mire tekintünk a felénk tornyosuló bajban? A nagyságára? Valakire, aki segíthetne? Vagy a mindent kézben tartó, hűséges Istenre? Az határoz meg minket, hogy mire tekintünk! A baj magunkba zár, Isten viszont tágas térre visz. A baj korlátoz, Isten pedig végtelen távlatokat nyit. Fohász: Istenünk, köszönjük, hogy Veled bármire képesek lehetünk. Még a kőfalon is átugorhatunk. Add, hogy a bajokban mindig Rád nézzünk, és láthassuk, hogy Veled meg tudunk birkózni minden félelmetes, megoldhatatlannak tűnő próbával és feladattal! Ámen.

2022. március 1., kedd

2022. március 01., címkék:

1Sám 16 és Mt 17,24–27 (ÚSZ) „A ti mesteretek nem fizet templomadót” (24)? A mózesi törvények szerint minden 20 éves és annál idősebb zsidó férfinak évente két drachmát kellett fizetnie a templom számára, istentiszteleti célra. Ebből fedezték az Istennek felajánlott dolgokat és szolgálatokat. Egyedül a papok és léviták mentesültek az adó fizetése alól. Az olvasott történetben Jézust a templomadó megfizetésére figyelmeztetik. Őt, a legnagyobb tanítót, az egyedülálló Mestert, az életét feláldozó Főpapot. Őt, aki Isten Fia, aki egy az Atyával. Neki kellene hozzájárulást fizetnie? Hát nem komikus és nem szomorú ez egyben? Pedig hányszor várjuk mi is a hozzájárulását. Elvárjuk, hogy ha már járunk templomba, olvassuk a Bibliát, próbálunk az ő parancsai szerint élni, akkor bizony ő is hozzájárulhatna a mi életünkhöz: megsegíthetne, plusz juttatásokban részesíthetne. Ezt várjuk attól, aki már mindenét odaadta nekünk… Fohász: Drága Jézus! Bocsásd meg, hogy nem tiszta az istentiszteletünk! Nem pusztán hálából, szeretetből és önátadásból fakad, hanem belevegyül sok számítás és elvárás is! Köszönjük, hogy ezt a gyarlóságunkat is megbocsátod! Kérünk, segíts, hogy imádatunk tisztább és igazabb lehessen! Ámen.

A Világosság református egyházi műsor 2022. február 27-ei ajánlata

2022. február 25., címkék:

A Pátria rádióban a 7.05-kor kezdődő műsor témái: a filiszteusok elleni harcban súlyosan megsebesült Saul önmaga vet véget életének, látogatás Vágfarkasdon az egyházközségi Életke óvodában, egy bizonyságtétel arról, hogy Isten egy sokkal jobb utat is tud mutatni, mint amit mi elhatároztunk.