Húsvéti körlevél

AddThis Social Bookmark Button

„Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem.” (Jn 17,9.15.20)

 
Kedves Testvéreink!
 
A feltámadás ünnepén hisszük, hogy a feltámadott Krisztus ma is közbenjáró imádságot mond értünk éppen úgy, mint egykor főpapi imádságában. János evangélista az Újszövetség szentélyébe enged bepillantást, ahol a dicsőség Krisztusa könyörög az Atyához önmagáért, tanítványaiért és azokért, akik bármikor is hinni fognak benne. Amit főpapi imájában Jézus húsvét előtt kért, azt Feltámadottként napról napra teljesíti, és folyamatosan könyörög érettünk.
 
„Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid.” Azt mondta Jézus ezzel, hogy a sokak érdekében könyörög a kevesekért, mert a kevés mellette lévő, benne hívő szolgálatán múlik sokak élete. A minőségi életet élő kevesek példája vonzó lehet és újabb meg újabb embertársakat indíthat Krisztus követésére.
 
Nagy szükségünk van erre! Megerőtlenedett egyház vagyunk egy békétlenségtől felbolydult világban, egyéni és közösségi, gazdasági és lelki válságok sorával körülvéve.
 
„Azokért imádkozom, akiket nekem adtál” – mondja Jézus mennyei Atyjának. Ő az övéinek tekint minket, és bízik a bennünk is végbemenő minőségi változásban. Ő nem botránkoztató egyházat, nem sebeket feltépő és sebeket ejtő közösségeket akar, hanem világgyógyító eszközökké akar formálni minket. Ezért mondja: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” Jézus nem úgy könnyítette meg tanítványai dolgát, hogy egy külön földrészre, keresztyén rezervátumba, édeni állapotba, steril, laboratóriumi körülmények közé helyezte őket. Az övéinek nagyon is ebben a világban kell élniük. Sokszor üldöztetés, kicsúfoltatás és megkísértettség között kell teljesítenünk a ránk bízott feladatot, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának hirdetését.
 
A Feltámadott Krisztus ereje húsvétkor lett nyilvánvalóvá, amikor a gonoszság erejét megtörte az Isten hatalma, és az ő ereje feltámasztotta a Fiút. Ez az erő ma is eredményesen segíthet szembeszállni az életellenes erőkkel és győzelemre viszi a mi gonosz elleni igyekezetünket. Bár „erőnk magában mit sem ér, mi csakhamar elesnénk; de küzd értünk a hős vezér, kit Isten rendelt mellénk. Kérdezed: ki az? Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, az ég és föld Ura, ő a mi diadalmunk” (RÉ 591). Az értünk imádkozó Úr kiterjeszti ránk is, mai Krisztus-követőkre az erejét.
 
„De nem értük könyörgök csupán (a tanítványokért), hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem.” A Feltámadott Krisztus számára fontos, hogy a hittel élt élet hitre hívjon másokat is. Ez a mi húsvéti feladatunk: továbbadni az örömhírt és reménységre hangolni másokat is a háborútól, válságtól és megélhetési krízistől sújtott világunkban. Adja Isten, hogy a Magyar Református Egyház egész közössége, együtt testvéregyházainkkal és a világon élő minden keresztyénnel, a húsvéti reménységet tudja hirdetni és a Feltámadott nyomdokán járva tudja enyhíteni az emberi szenvedést a rászorulókkal vállalt testvéri közösségben.
 
Áldott húsvéti ünnepet kívánunk minden gyülekezetünkben, szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában!
 
2023 húsvétján
 
Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok 
Dunamelléki Református Egyházkerület
 
Steinbach József püspök és Dr. Nemes Pál főgondnok
Dunántúli Református Egyházkerület
 
Kató Béla püspök és Ambrus Attila főgondnok
Erdélyi Református Egyházkerület
 
Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház
 
Zán Fábián Sándor püspök és Danku Gábor főgondnok
Kárpátaljai Református Egyház
 
Bogdán Szabolcs János  püspök és Bara Lajos István főgondnok
Királyhágómelléki Református Egyházkerület
 
Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok       
Szerbiai Református Keresztyén Egyház
 
Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
 
Pásztor Dániel püspök és Dr. Molnár Pál főgondnok    
Tiszáninneni Református Egyházkerület
 
Dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok
Tiszántúli Református Egyházkerület

A Csarnahó-i templom és a parókia kültéri felújítása, környezetének rendezése

AddThis Social Bookmark Button

A templom és parókia közös támaszfalának, kapuinak, feljáratának, kerítésének és járdáinak felújítására került Csarnahón a Magyar Templom-felújítási Program keretén belül

A Zempléni-szigethegység egyik szép völgyében fekszik a Csarnahói Református Egyházközség s annak műemlék temploma. Az első írásos feljegyzés 1298-ból való.
A mai műemlék templom 1793-ban épült. Mégis a Csarnahói templomra vonatkozó legkorábbi adat 1600-ból való, amikor már volt állítólag református gyülekezet és egy fából épült templom. 1628-ban a gyülekezetnek prédikátora is volt. Egy későbbi forrás szerint az egykori fatemplom még megmaradt darabján az 1662-es évszám volt olvasható, tehát ez a legrégebbi biztos dátum, amihez már köthető a fatemplom megléte, amely még abban a században leégett. A templom gyorsan újraépült, sőt talán egy komoly kőépület benyomását is kelthette, mert a 17. század végén Telekessy István egri püspök-helyettes „kálvinista kőtemplomról” ad hírt. Később azonban kiderült, hogy hiba csúszott a jelentésbe – „Fa imaház, zsindely tetőzettel.” A gyülekezetnek csak később gyűlt elég ereje ahhoz, hogy templomépítésbe kezdjen. A templomot 1793. július 8-án szentelték. Erről tanúskodik a torony homlokzatába beékelt korabeli felirat is. A torony viszont csak az 1876-os felújítás során épült fel. A mai küllem ekkor alakult ki. Az egyhajós, különös háromoldalú befejezéssel és kiemelkedő tornyával rendelkező templom máig őrzi eredeti formáját.


A Csarnahó-i templom és parókia a kültéri felújítások előtt

A múltban számos felújítási munkálatra került sor mind a templom, mind a parókia épületét tekintve.


A felújításra váró támaszfal

Gyülekezetünk már több alkalommal is próbálkozott a református műemléktemplom és parókia előtti kőtámaszfal felújításához szükséges anyagiak bebiztosításával, megszerzésével. A kőből megépített támaszfal az 1920-as évekből való, s közvetlen a főút mentén található, mely állandóan ki van téve az arra elhaladó nemcsak a kisebb, de főleg a nagy terhekkel megrakott járművek által okozott rezgéseknek. Az időjárási viszonyok és a statikai terhelés következtében a támaszfal jelentősen megrongálódott és helyenként megdőlt, a kövek közötti fugák is több helyen kihullottak, s vannak helyek, ahol a kőfal kövei is hiányoztak és a stabilitása így már nem felelt meg a korábbi célnak. Ezért is vált sürgőssé felújításuk.


A megrongálódott kőfal, kapu és kerítés egy része

Az újkori kovácsolt kerítés és a vaskapuk ideje is lejárt, helyenként a rozsda ette és a korábbi karbantartások, javítások ellenére a kapuk is „szélirányban ingadoztak”. A templomot és a parókiát körülvevő drót-kerítés is elévült, szükségessé vált annak cseréje is. Mindezek tudatában azonban szerettük volna ezen munkálatokat mielőbb elvégezni s így ismételten pályázatot nyújtottunk be.

Egyházközségünk 2020 tavaszán a templom és annak környéke felújítási munkálataira pályázati kérelmet nyújtott be Kassa Megye Önkormányzatához (Szlovákia), de mivel válasz nem érkezett 2020 októberében kérelmünket benyújtottuk a Magyarországi NIR - Egyházi örökségek védelméhez is, az akkor kiírt pályázati lehetőséget megragadva. 2020 novemberében Kassa megye mégis egy rész-összeget jóváhagyott a gyülekezet javára. Ebből a támogatási összegből és a gyülekezet által hozzátett önrészből 2020. november és december hónapjaiban a templom lépcsőzete kapott új kavics-szőnyeges burkolatot, új kovácsolt kapu került a templom bejárata elé és kb. 5 m hosszan a támaszfal lett felújítva a Kerületi Műemlék Hivatal munkatársának meghagyása alapján.


2020-ban Kassa megye jóvoltából megvalósult felújítási munkálatok

Ezt követően 2021-ben arról kaptunk hírt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr vezetésével Magyarország Kormánya a Magyar Templom-felújítási Program által kérelmünknek eleget téve több mint tizennégymillió forint vissza nem térítendő támogatást kíván biztosítani tervünk megvalósításához.
2021-ben míg a megfelelő anyagiakkal nem rendelkeztünk nem folytattuk a felújításokat. 2021-ben az építőipari anyagok árai már jelentős mértékben (kb.egyharmadával) megnövekedtek, ami a 2022-as esztendőben kialakult háborús helyzet miatt viszont már az eredeti többszörösére nőttek egyik napról a másikra.


A kiékelt támaszfal kövei a felújítások után egy évvel

Ez az esztendő a várakozás ellenére arra volt jó, hogy meglássuk, hogy korábbi terveinket az előzetes elképzelések és meghagyások alapján nem folytathatjuk, ugyanis a több mint 50 méter hosszú támaszfal köveinek kiékelése sajnos nem elégséges, mivel a fal mögött föld van s ezen pedig az épületek (templom és parókia) s a föld pedig „dolgozik” a támaszfalban levő köveket fokozatosan szinte „kiveti/kinyomja” magából... s a falban levő elmállott kövek helyett újabbakat kell majd beszereznünk, mégpedig megfelelő mennyiségben és színárnyalatban.
Nyilvánvalóvá vált számunkra az is, hogy olyan szakemberre lesz szükség ezen munkálatok elvégzésére, aki megfelelő szakmai tehetséggel, tehát tudással és kézügyességgel bír majd, s aki ért a kövek faragásához és a fal megépítéséhez, így hát mindenek előtt olyan vállalkozást kellett a korábbi helyett keresnünk, amelyben a környék legjobb szakemberei dolgoznak együtt már hosszú évek óta.


A kőfal újjáépítői a paróka bejáratánál

Végül is 2022 tavaszán sikerült megtalálni és egyeztetni azzal a Lelesz-i mesterrel, akit a Kerületi Műemlékvédelem Munkatársa ajánlott, hogy keressünk meg s próbáljunk meg tanácsot kérni tőle ez ügyben. A kőműves s kőfaragó-mester hitvestársával szívesen vállalták, hogy segítenek a templom és a parókia kőfalainak a teljesen újonnan való megépítésében s a mögötte levő vízelvezető rendszer megfelelő elhelyezésében.


A korábbi támaszfal bontása közben


Az épülő támaszfal

      
A támaszfal mögötti rész vízelvezetése

A helyi gyülekezet gondnoka, presbiterei és a gyülekezet ifjai is számos alkalommal szívesen jöttek és segítettek a régi kőfal elbontása, s az újonnan beépítendő kövek megfelelő mennyiségben való biztosításában, amelyet egy külföldön élő helyi tulajdonos ajánlott fel a nemes célra miután leégett mellék- gazdasági épületének a tetőzete. A színárnyalatban azonos színű kövek alakját a kőművesmester formálta a kezében levő érzék alapján mindaddig, amíg az végül is a megfelelő helyre került. Csak a templom és a parókia előtti kőfal a főút mentén több mint 50 m hosszú s ezenfelül sor került még az ún. befelé, a parókia utolsó pilléréig vezető s a telek végét jelölő falak megépítésére, valamint a templom és a parókia között végighúzódó árok felett a megfelelő átjáró, s a majdani munkálatok során gépjárművek számára az áthaladást biztosító átjáró kialakítására is, valamint a kőfalak tetejére az ún. „koszorú” kissé domború formában való kialakítására, hogy az esővíz majd megfelelően lecsorogjon ne a falakat mosva.


A templomot és parókiát összekötő járda és az átjáróként megépített kis kőhíd

Még mielőtt a koszorú kialakításához értek volna a munkálatok a kovács- mester is elkészítette - a már korábban a templom bejárata elé elkészített kétszárnyas-kapu mintájára - a kovácsolt kis és nagy kétszárnyas-kaput a parókia elé, valamint a templom és a parókia között levő kőfal tetejére az új kovácsolt kerítést. Végül is azért hoztuk ezt a döntést, mert úgy gondoltuk - s ezzel kapcsolatban konzultáltak a gyülekezet elöljárói és a Műemlékvédelem Munkatársa is - hogy a korábban tervezett s a kőfal tetejéről eltávolított régi kovácsolt-kerítés helyett ún. beöntött ”tégla-félék” legyenek a meglévő falhoz hozzáépítve, amelyeknek sajnos megvan a súlyuk s félős volt, hogy a főút melletti rezgéseknek kitett kőfalra jelentős nyomás nehezedik majd, ami akár jelentős károsodást idézhet elő. Erre kiváló példa volt számunkra az alig egy esztendővel korábban kb. 5m hosszan felújított támaszfal, melynek eredeti kőfalát a rajta levő beöntött tégla-félék alatt sikerült teljesen újonnan gond-mentesem megépíteni, s mögötte levő vízelvezetést is.


A korábban felújított kőfal újonnan való megépítése a templom előtt


A felújított járda és a lerakott burkolatkövek a parókia udvarán


A templom és a parókia közötti járda és átjáró kis kőhíddal

Időközben a munkálatok kiterjedtek a templomot és a parókiát összekötő, valamint a parókia bejárati ajtajához vezető járdák kialakítására. A régi elbontásra került s új egymásba illeszkedő burkolatkő lerakására került sor nemcsak a járdákat illetően, hanem a parókia udvarát is, mely a gyülekezet elöljáróinak döntése értelmében utólagosan, de szintén megvalósult.


A templom és a parókia közötti felújított árok átjárókkal kialakítva

A templom és a parókia közötti árok teljes felújításra került egy kisebb „kőhidacska” megépítésével gyalogos átjáróként és egy nagyobb hátsó átjáróként, mely a járművek áthaladását teszik majd lehetővé a két udvar között.

A templom mellett levő út kissé meredek, a hegyről a heves esőzések miatt sok víz elfolyik erre, hogy ne a templom fala alá folyjon a leeső vízmennyiség ezt is ügyesen megoldották a mester emberek, mint ahogyan a templom és a parókia mögötti új hátsó kerítésnek a cseréjét úgy, hogy közben egy hátsó kapu is ki lett alakítva, ahol kisebb, de akár nagyobb járművek is megközelíthetik a templomot, ha ne adj Isten valami baj lenne, felújításra kerülne sor évek múlva, vagy akár kis kaszáló fűnyíró traktor is könnyen végezheti a környezetet szépítő munkálatokat. A templom és parókia mögötti földterület dimbes-dombos volt olykor gondot okozva a fű nyírásakor, illetve a terep kisebb kaszálóval való megközelítése során. Ezért a terep megfelelő rendezését is meg kellett oldani körös-körül, illetve a kialakítást követően annak fűmaggal való bevetését. Ezen munkálatoknál mind a gyülekezet elöljárói és tagjai aktívan kivették részüket. A parókia tetőzetének vízelvezetése is átgondoltabban lett megoldva valóban úgy, hogy az ne okozhasson majd később gondokat.


A templom és a parókia közötti új kovácsolt kerítés és a bejárati kiskapu


A támogatásból megújult kapu

Ezek a munkálatok többé-kevésbé több hónapon át folytak. Volt, hogy napokon át a tűző napon, s volt amikor esőben, sárban, de végül is hála legyen az Úrnak, hogy a határidő lejárta előtt sikerült befejezni a munkálatokat.
A felújítási munkálatokat „A JE TO” - „ÉS KÉSZ” építkezés-felújításokkal foglalkozó cég végezte, amely korábban az egykori parókiát is újjávarázsolta az alkalmazottak szakmai tudásával és tehetségével, s közelben levő templomainkat is Kis- és Nagybáriban. A kovácsolt kapuk és kerítés a Tőketerebes melletti kis községben élő kovács-mester keze munkáját dicséri.


A templom és a parókia a kültéri felújítások után


Csarnahó temploma a kültéri felújítások után

A több mint tizennégymillió forintos (több mint negyvenezer eurós) támogatás nagy jelentőségű beruházás kicsiny, s egyre inkább fogyatkozó egyházközségünk számára. Hálás szívvel mondunk mindnyájan köszönetet ezért a nagylelkű segítségért és támogatásért Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, Magyarország Kormányának s mindazoknak, akik segítségünkre voltak a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Csarnahó Református Egyházközség számára ezt megítélni, hogy megvalósíthassa ezen felújítási tervét. A Tokaji bor útján található kis község megfogyatkozó létszámú gyülekezete számára nagy jelentőséggel bírt mindenkor műemléktemploma, ezt szerettük volna idejében megóvni és méltóképpen felújítani a majd az utánunk jövő nemzedék, az utókor számára akár jelentős önköltséget, önrészt vállalva is, hogy a munkálatok megvalósulhassanak méltó örökség gyanánt hosszú éveken át.


A Támogatásról való tábla a templom bejáratánál elhelyezve

„Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.” (Példabeszédek 19:17)
„Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.” (Zsoltárok könyve 68:20)

(Tóth Szilvia)          

Karácsonyi körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára

AddThis Social Bookmark Button

 

„Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el Betlehembe, és nézzük meg azt, ami ott történt, amit az Úr tudtunkra adott.”
(Lk 2,15)

 

 

 

 

Keresztyén Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!

 Azt tapasztaljuk, hogy a világ egyre mélyebbre süllyed az értelmetlenségbe, és mindig meglepődünk, hogy van lejjebb. Vannak, akik azt akarják, hogy rettegjünk, ne gondolkodjunk, üres bábuk legyünk, akik a hiábavalóságokkal vannak elfoglalva. Azt akarják, hogy a karácsonyunk is legyen üres: külső csillogással, de belső sötétséggel teljes.

Hála Istennek, az Úr nekünk is tudtul adta azt, ami Betlehemben történt: „üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lk 2,11) A mi életünkbe is belekiált az angyali örömüzenet, amellyel Isten kijelenti, hogy nem hagyja magára a világot, hiszen annak Ő az egyedüli ura és gondviselője. A mi számunkra pedig, akik ezt hisszük, tudjuk és éljük, erőt, közösséget, örömöt jelent, amit nem szabad és amit nem is tudunk magunknak megtartani, mert azt meg kell osztanunk egymással.

Az angyali üzenet arra buzdít bennünket, hogy ne adjuk át magunkat a bágyadt tétlenségnek, az önelégültségnek, mert a világosság legyőzi a sötétséget, és Isten akarata a jó cselekvésére késztet.

Nézzünk körül: a karácsony az Isten szeretetének megjelenése, ami minden gond és baj ellenére teljes életet, örök életet ad a Krisztusban élő, hívő embernek, aki másokat is észrevesz, lát és szeret, és nem csak önmagával van elfoglalva. Az Isten kijelentése, amelyet ismerünk, látunk és tapasztalunk, cselekedetté kell, hogy váljon a hitünk által. A karácsony Isten tette az emberért, mi pedig szüntelen hálával, életünk minden szívdobbanásával és lélegzetvételével dicsérjük és magasztaljuk Őt, hiszen benne van békességünk és szabadításunk. Így nem kerekedhet felül rajtunk sem háború, sem üldöztetés, sem támadás, sem rombolás. Isten legyőzi a sötétséget, a gyűlöletet, mert van ehhez hatalma és akarata.

Ne kételkedjünk, ne hitetlenkedjünk, ne tétovázzunk, hiszen: Immanuel – velünk az Isten! Hirdessük bátran, hangosan az egész világnak, hogy mi az Ő megváltott, megszabadított, boldog gyermekei vagyunk!

Imádkozzunk az igazságos békéért Európában és bárhol a világon, s különösen is hordozzuk imádságunkban és segítő szeretetünkben a háború sújtotta Ukrajnában élő kárpátaljai testvéreinket!

 „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”

 2022 karácsonyán

 Testvéri szeretettel:

 Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok - Dunamelléki Református Egyházkerület

Steinbach József püspök és dr. Nemes Pál főgondnok - Dunántúli Református Egyházkerület

 Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok - Erdélyi Református Egyházkerület

 Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok - Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház

 Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok - Kárpátaljai Református Egyház

 Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok - Királyhágómelléki Református Egyházkerület

 Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

 Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok - Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

 Pásztor Dániel püspök és dr. Molnár Pál főgondnok - Tiszáninneni Református Egyházkerület

 dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok  - Tiszántúli Református Egyházkerület

Egyházmegyei családi délután Borsiban

AddThis Social Bookmark Button

2022. szeptember 4-én kerül megrendezésre az egyházmegyei családi délután! 
Szeptember első vasárnapjának délutánján, 14:00 órai kezdettel a Borsiban található Rákóczi-kastély  udvarába várják a gyermekes családokat és mindazokat, akik a nagyobb családba, egy-egy gyülekezet és ilyen módon az egyházmegye nagy családjába tartozónak érzik magukat. A délutánon az igei útmutatás mellett mind a felnőttek mind pedig a gyermekek megtalálják majd a nekik szóló programot, de a kötetlen beszélgetésre, közös kávézásra is lesz lehetőség.
A családi délután programja:
14.00 – 15.00 Áhítat - Igét hirdet Nt. Kassai Gyula lévai lelkipásztor és felesége Nt. Kassai Tímea
Éneket tanít és éneket kísér: Karcsa-party, Örös
15.00 – 17.30 Délutáni programok:
Kastélytúra (a helyi tárlat megtekintése),
Templomtúra (Borsi református templom megtekintése, csendesség a templomban)
Gyermekprogramok, Egyháztáji vásár
15.30 – 16.15 Történelmi előadás az SzRKE Nőegyesületének gondozásában
16.30 – 17.30 Pódiumbeszélgetés Sterczer Hildával
18.00 – Színházi előadás (helyszín: Kultúrház) - Benedek Zalán: Ádám és Éva címmel egyszemélyes vígjáték a férfi-női kapcsolatokról, amely a színház, a stand up és a kabaré műfajait ötvözi

Pünkösdi körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára - 2022

AddThis Social Bookmark Button

„…adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által.” (Ef 3,16)

Ünneplő gyülekezet! Kedves Testvéreink!

Pünkösd ünnepén elsősorban arról a hitről teszünk bizonyságot, hogy a Szentlélek: Isten. Nem valami, hanem valaki. Nem valamilyen erő, nem valamilyen tárgy, hanem szeretettel uralkodó, hatalommal bíró, teljes hatalommal bíró Isten. Ahogy pünkösdi énekünk mondja, a Szentháromság egy Istent úgy imádjuk, hogy kérjük: jövel, Szentlélek Úr Isten.
A pünkösd története egyszerre beteljesedés és új kezdet. Elvégeztetett Jézus Krisztus megváltó munkája, szabadító és üdvösségszerző műve. A tanítványok számára a Szentlélek kitöltetése tette ezt valóságossá. Ismerték Jézust, látták meghalni a kereszten, sőt, látták a feltámadott Urat, és hallották szavát: „Békesség néktek!” Mégis féltek, nem volt erejük. Jézus tudta ezt. Lelki meggyőződésre van szükségük, az öröm és bátorság lángját fel kell gyújtani a tanítványok szívében, hogy küldöttekké, apostolokká váljanak mások javára és üdvösségére. A Szentlélek tette valósággá Jézus Krisztus elvégzett váltságművét.
Mindezt „…adja meg nektek… az ő Lelke által” – írja Pál apostol az efézusi gyülekezetnek. Így árad, terjed tovább s fakaszt életet a Szentlélek Jeruzsálemben, Efézusban, Rómában, majd Európában és szerte a világon: nálunk is, a magyar nemzet körében. Mert ugyanaz az Isten él most is, és ugyanúgy csodát tud tenni velünk is. Ez a csoda így fejezhető ki: új emberekké változtat át, mert a Szentlélek, aki Pünkösdkor eljött, velünk van minden napon a világ végezetéig. Ezért kérhetjük, hogy cselekedjen velünk is csodát, tegyen új teremtéssé bennünket. Teremtsen szívünkben békét a háborúság idején. Aggodalmainkat, kételyeinket formálja bizalommá és meggyőződéssé. Vallásosságunkat üdvözítő hitté.
Az egyház a Szentlélek által él. Kérjük azért, hogy bennünket is éltessen, mai bizonyságtevőket, Istenünk dicsőségére és felebarátaink javára.

Áldott ünnepet kívánunk minden testvérünknek.

2022 pünkösdjén


Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok - Dunamelléki Református Egyházkerület

Steinbach József püspök és dr. Nemes Pál főgondnok - Dunántúli Református Egyházkerület

Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok - Erdélyi Református Egyházkerület

Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok - Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház

Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok - Kárpátaljai Református Egyház

Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok - Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok - Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Pásztor Dániel püspök és dr. Molnár Pál főgondnok - Tiszáninneni Református Egyházkerület

dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok - Tiszántúli Református Egyházkerület

Szürnyegen volt az Egyházmegyei Közgyűlés

AddThis Social Bookmark Button

A szürnyegi református templomban került sor 2022. május 15-én a Zempléni Református Egyházmegye tavaszi Egyházmegyei Közgyűlésére. A közgyűlés kezdetén Nt. Kozár Péter, helyi lelkipásztor a következő igevers felolvasásával köszöntötte a jelenlévőket: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor.” Zsolt 133, 1-3

Az igehirdetésében Nt. Blanár Erik, kisgéresi lelkipásztor a Hag. 2:1-5 alapján tett bizonyságot.
Haggeus prófétát Isten arra hívja, hogy újraindítsa a templom elakadt építkezését. Jeruzsálem lakói hallgattak az Úr szavára – nem pusztán Haggeuséra! – és nekiláttak az építkezésnek. Nem volt már mindegy, hogy Isten háza romokban hever. Odaszánták magukat az Úrnak. Ez pénzt, időt és energiát jelentett, de készek voltak ezt az áldozatot meghozni. Az építkezés elindult. Elindult, de azután akadozni kezdett! Egy hónap alatt elszállt a lelkesedés, teret nyert a csüggedés. A csüggedésnek ez a formája nekünk sem ismeretlen. Gondoljuk végig, mibe fogtunk bele Istentől felbátorodva, és mivé lett az elindulásunk. Majd a próféta Istentől való bölcsességgel és világossággal bátorítja népét. Ebbe a bátorításba tekintünk bele ma is, miközben kérjük Isten Szentlelkét, hogy elakadt, vagy elakadóban lévő dolgainkban lelkesítsen, erősítsen, újítson meg. Építsük és tartsuk életben gyülekezeteinket! – bátorította igehirdetésben a jelenlévőket Nt. Blanár Erik.
Az istentisztelet után a közgyűlést a határozatképesség megállapítását követően - 31 szavazati joggal bíró résztvevő és 37 vendég jelenlétével - Asszonyi Árpád egyházmegyei gondnok nyitotta meg. Ezt követte a legutóbbi egyházmegyei közgyűlési és egyházmegyei tanácsülési jegyzőkönyvek felolvasása, majd ezeknek a közgyűlés általi elfogadása.
Kendi Csaba esperesi beszámolójában az elmúlt fél év kiemelkedő eseményeiről is számot adott. Elmondta, ha egyetlen szóban kellene összefoglalni az elmúlt évet, a „járványhelyzet” szót mondaná! Minden gyülekezet megérezte a nehézségeket, amit ez az időszak hozott magával. Továbbá említést tett a frissen napvilágot látott népszámlálási adatokról is.
A népszámlálási adatok alapján kimutatható, hogy a Zempléni Egyházmegye 38 gyülekezetéből csupán kettőben volt növekedés, ám ez is csupán 1-2 személyt jelent, a többi egyházközségben csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb, három számjegyű csökkenés Tiszacsernyőben, Királyhelmecen, Kisgéresben, Őrösben és Nagygéresben volt kimutatható, a két és három számjegyű csökkenés határán pedig Bodrogszentes áll.
Szlovákia lakosságának 1,56 %-a vallotta magát reformátusnak, és közel 1,3 millióan vallástalannak jelölték magukat. A tőketerebesi járásban, a Zempléni Egyházmegye területén 10.700-ról 9.885-re csökkent a reformátusok száma, a választó joggal bíróké pedig a 2011-es 5828-hoz képest 4660-ra csökkent. A számadatok bár nem túlságosan bíztatóak, azonban látni kell – fogalmazott Nt. Kendi Csaba – hogy a népszámlálás a járvány közepén ért bennünket. Egyetemes egyházunk és egyházmegyénk molinók, szórólapok és a közösségi média adta lehetőségeket kihasználva igyekezett buzdítani reformátusságunk felvállalására, azonban a személyes találkozás hiánya minden bizonnyal kihatott a népszámlálási adatokra is.
Nt. Kendi Csaba beszámolójának további részében kitért arra is, hogy az elmúlt évben a gyülekezetekben az adakozás visszaesett a lezárások miatt, és így több egyházközség a tartalékaiból volt kénytelen megélni. Egyházmegyénk életével kapcsolatban elmondta, hogy a legszükségesebb dolgokat el tudtuk végezni, ám sok tekintetben korlátoztak bennünket is a fennálló intézkedések.
A továbbiakban Blanár Gabriella az egyházmegye életéről szóló missziói beadványa és Tarr Ivett a gyülekezetek diakóniai szolgálatait összefoglaló dokumentuma is felolvasásra került. Böszörményi Tamás az egyházmegyében folyó sajtótevékenységről, Molnár Éva a hitoktatásról és vallásos nevelésről, Molnár István a 2021-es esztendő építéseiről, felújításairól számolt be a közgyűlés alkotó tagjai előtt. Az esperesi jelentés, valamint a különböző beszámolók meghallgatása után a jelenlévők meglehetősen átfogó képet kaptak a Zempléni Egyházmegye életéről és szolgálatáról.
Az Egyházmenyei közgyűlés a hardicsai gyülekezet beadványával is foglalkozott, akik egyházmegyei gyűjtést engedélyezését kérték a templom harangrendszerének - mechanikájának javítására. A beadványt a közgyűlés tagjai egyhangúan megszavazták, így a gyűjtés már hivatalosan is elindulhat.
Majd szóba került a jelenlegi háborús helyzet is, aminek kapcsán elmondható, hogy egyházmegyénk is kiveszi a részét a segítségnyújtásban. A kiskövesdi gyülekezet menekült családokat fogadott be és biztosít számukra jelenleg is átmeneti szállást. Továbbá egyházmegyénk bekapcsolódik a Diakóniai Központ vezetésével meghirdetett gyűjtésbe, valamint az elmúlt időszakban egy 520 euró értékű gyógyszercsomagot sikerült átjuttatni Kárpátaljára, melyből gyülekezeti tagok is részesülhettek.
2022. szeptember 4-én a Zempléni Egyházmegye Családi Napot szervez a borsi Rákóczi kastélyban. Erről az alkalomról a gyülekezetek a következő hónapokban tájékoztatást kapnak majd.
A 196. dicséret eléneklése után, a helyi gyülekezet a vendégszeretetét azzal is kifejezte, hogy közös vacsorára hívta a jelenlévőket. Csoportosan átvonulva a község kultúrházába, a beszélgetés már könnyed hangulatban, terített asztalok mellett folytatódhatott (Böszörményi Tamás)