Zászlószentelés Felsőszecsén

Felsőszecsén, advent 4. vasárnapján zászlószentelésre került sor. Ünnepi istentiszteletre hívogattak a harangok, amit nagy készülődés előzött meg.

2026. január 5., hétfő

Bír 3,1–6 és Jn 4,31–38 (ÓSZ) „Azért is, hogy Izráel fiainak az újabb nemzedékei megismerjék" (2). Az idő múlásával eltávoztak a minden élők útján azok, akik saját szemükkel látták Isten hatalmas csodáit, amelyeket Kánaán földjén vitt véghez. A következő nemzedék már csak hallott ezekről a különleges eseményekről, mégis azok következményei határozták meg helyzetüket. Az idegen népek között élés egyszerre volt az ősök bűnéért járó büntetés, az eljövendő harcokra való felkészülés ideje, mindezeken keresztül viszont lehetőség Isten személyes megismerésére. Az új generáció számára is megismerhető az az Isten, aki vezette a nagyszülők, szülők életét. Ne vessük el őseink beszámolóját, bizonyságtételét, hanem azon felbuzdulva ismerjük meg atyáink Istenét, hogy a mi Istenünkké legyen!
Fohász: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre" (Zsolt 90,1). Köszönjük, hogy a Te szövetségedhez tartozás örökségünk. Hálát adunk szüleink, nagyszüleink hitéért, akik átadták nekünk, hogyan ismerhetünk meg Téged. Kérünk, áldd meg hitéletünket személyes megtapasztalásokkal, hogy mi is hitelesen adjuk tovább azokat az utánunk jövőknek! Add, hogy szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák mind a Te gyermekeid legyünk! Ámen.

2026. január 4., vasárnap

Bír 2,11–23 és Jn 4,27–30 (ÓSZ) „Föllángolt az Úr haragja Izráel ellen" (14). A Bírák könyvében meghatározott sorrendben következnek az események: Izráel eltávolodik Istentől, Isten ellenséget hoz népére, Izráel megrémülve visszatér Urához, Isten bírát támasztva megszabadítja övéit. Ez a folyamat körkörösen ismétlődik a könyv során. Isten bármelyik ellenszegülés során elvethette volna választott népét. Megérdemelték volna, hiszen elhagyták az Urat. Isten mégsem mondott le róluk, hanem minden alkalommal gondoskodott a szabadításukról. „Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme" (Zsolt 30,6). Amikor azt tapasztaljuk, Isten haragja sújt minket, ne haragudjunk rá, hanem gondoljuk végig, milyen bűnünk váltotta ki azt! Térjünk hozzá mihamarabb, és éljük meg az ő kegyelmes közeledését!
Fohász: Urunk, ha törvényed szerint vizsgáljuk meg magunkat, belátjuk, hogy menthetetlenül el kellene vesznünk. Mégsem ítélsz kárhozatra, hanem előkészítetted szabadításunkat Fiad áldozatával. Köszönjük, hogy nem érdemeink szerint fizetsz meg nekünk, hanem szeretetedből fakadóan tekintesz ránk. Kérünk, kegyelmed szólítson meg, árasszon el, és vezessen hozzád! Ámen.

2026. január 3., szombat

Bír 2,1–10 és Jn 4,16–26 (ÓSZ) „Nem űzöm el őket előletek, hadd legyenek az oldalatokban, isteneik pedig legyenek csapdává a számotokra" (3)! Mielőtt bevitte volna választott népét az ígéret földjére, Isten megtiltotta a kánaáni népekkel való keveredést minden téren. Ez a tiltás Izráel érdekét szolgálta,
hogy kizárólag Isten népe maradjon. Azonban már a honfoglalás során megszegték ezt a parancsot, és megtűrték az ott lakókat. Isten ezért büntetésül ott hagyta közöttük az idegen népeket és azok isteneit, hogy okozzanak további nehézséget az izraelitáknak. Ez a büntetés nem más, mint az engedetlenség következménye. Aki nem teljesíti Isten akaratát, szembesülni fog a következményekkel. Testvérem, a te érdekedben kérlek, ne kerülj ilyen helyzetbe! Ne nehezítsd meg a dolgodat, hanem állj ellen a kísértésnek! Ne tűrd meg a bűnt, hanem ragaszkodj egészen Atyádhoz!
Fohász: Atyám, ha végiggondolom eddigi életemet, hálával veszem észre a te vezetésedet. Neked köszönhetően lehetek veled élő kapcsolatban és ismerhetem akaratodat. Köszönöm, hogy megszólalsz a lelkiismeretemben, amikor közel járok a jó és rossz közötti határhoz. Kérlek, erősítsd meg beléd vetett hitemet, hogy a bűnnek a gondolatát is elvessem, és egyedül hozzád ragaszkodjak! Ámen.

2026. január 2., péntek

Bír 1,22–36 és Jn 4,1–15 (ÓSZ) „Az Úr velük volt" (22). Bétel erős város volt Kánaán földjén. Ezért
az izraeliták nem erővel, hanem csellel foglalták el. Mégsem a győzelem módja számított, hanem annak tudata, hogy Isten vezette győzelemre népét. Hiszen Isten határozta el, hogy népének adja azt a földet. Évszázadokkal korábban ígérte meg Jákób ősatyának álmában, hogy neki és utódainak adja azt a földet, amikor visszahozza őket (1Móz 28,13-15). Isten beteljesítette Izráelnek tett ígéretét, ahogy tette ezt számtalan más alkalommal. Ezért biztos lehetsz az ő vezetésében mindaddig, amíg be nem teljesíti mindazt, amit megígért. Ez azért jó hír, mert utolsó ígérete az örökkévalóságra szól, ahová téged is be akar vezetni. Követed-e őt, bízva ígéretében?
Fohász: Uram, köszönöm, hogy igéd bizonyíték arra, hogy véghez viszel mindent, amit megígértél népednek. Köszönöm, hogy én is részese lehetek ígéreteidnek, amelyek Krisztusban beteljesedtek. Kérlek, erősítsd bennem a reménységet eljövendő ígéreteid felől, hogy várjam türelemmel, amíg véghez viszed azokat. Ámen.

2026. január 1., csütörtök

Bír 1,1–21 és Jn 3,22–36 (ÓSZ) „Történt Józsué halála után, hogy Izráel fiai megkérdezték az Urat" (1). Véget ért egy fejezet Izráel népe életében: meghalt Józsué, a nép vezetője, akinek vezetése alatt elfoglalta a nép az ígéret földjének jelentős részét. Mielőtt azonban folytatták volna a honfoglalást, megkérdezték az Urat, hogyan tovább. Ragaszkodtak Isten vezetéséhez, mert tudták, hogy ő juttatta el őket eddig. Tapasztalták vezetését, általa jutottak el az egyiptomi szolgaságból a pusztán átvándorolva Kánaánba. Az új év első napján visszatekintünk eddig megtett utunkra, majd elkezdjük tervezni a következő esztendőt. Mielőtt azonban nekiindulnánk, kérdezzük meg az Urat, hogyan tovább! Kérjük, mutassa meg nekünk a folytatást, és kövessük az útmutatást 2026-ban is!
Fohász: Istenünk, köszönjük az eddigi vezetésedet. Bocsásd meg, amikor türelmetlenkedünk és panaszkodunk, mert nem látjuk az előttünk álló szakaszt. Kérünk, vezess minket továbbra is erős kézzel azon az úton, amelynek végén eljutunk a Fiadban előkészített országba. Ámen.

Szolgálunk és adományozunk

„Szolgálunk és védünk” szokták mondani a rendfenntartó szervek, mi az Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjánál pedig szolgálunk és adományozunk. De akárcsak a rend őrei, tesszük ezt rendületlenül nem csak karácsonykor, hanem egész évben. Bár igaz, ami igaz, az ünnepek közeledtével mégis hangsúlyosabbá váltak a feladataink.

A Világosság református egyházi műsor 2025. december 28-ai ajánlata

A Pátria rádióban vasárnap a 7.05-kor kezdődő műsor témái: háladás az elmúlt évért, Elég néked az én kegyelmem! - búcsú Erdélyi Géza nyugalmazott püspöktől, gondolatok a templomról, mint Isten házáról.

Karácsonyi istentisztelet Komáromból

Karácsony első napján, december 25-én, 10.00 órai kezdéssel ünnepi istentiszteletet közvetített a Pátria rádió a komáromi református templomból. Igét hirdetett Fazekas László emeritus püspök, a Komáromi Református Egyházközség lelkipásztora. A felvétel itt hallgatható meg.

Az ígéretek beteljesedtek!

A prédikátor könyvének 3. fejezetében arról olvashatunk, hogy „min­dennek rendelt ideje van”. Isten mindent a maga idejében rendelt el a mi bűnből való megváltásunk céljából is – ahogy Pál írja: „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született (…), hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk” (Gal 4,4–5).

A megtestesülés csodája

December végén elérkezünk a „legnagyobb” keresztyén ünnephez, a kará­csonyhoz. Az adventi várakozás után megérkeznek az ünnep napjai. Úgy gon­dolom, hogy a keresztyén kultúrkörben az emberek túlnyomó többsége a ka­rácsonyt tartja a legfontosabb ünnepnek.

Karácsonyi körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára

„Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézs 9,5)

Karácsonyi istentisztelet a Pátria rádióban

Karácsony első napján, december 25-én, 10.00 órai kezdéssel ünnepi istentiszteletet közvetít a Pátria rádió a komáromi református templomból. Igét hirdet Fazekas László emeritus püspök, a Komáromi Református Egyházközség lelkipásztora.

Ahogy lehet…

December 10-én a komáromi CSEMADOK Galériában telt ház mellett került sor dr. Varga Imre néhai püspök életútját bemutató kiállítás megnyitójára. Az alkalmat megtisztelték a néhai püspök leszármazottjai is, fiai, menyei, unokái és unokaöccse Györkéről.

Ünnepre készülve

„A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.” (Zsid 13,2)

Rákay Sándor 1935 – 2025

December 20-án vettek végső búcsút a 91. életévében elhunyt Rákay Sándor nyugalmazott református lelkipásztortól. Szeretettel gondolva vissza az itt végzett szolgálatára, végső óhajának eleget téve a körtvélyesi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Nagytakarítás

„Az a föld pedig tágas, nyugalmas és csendes volt” (1Krón 4,40). E kiragadott mondat A krónikák könyvének hosszú nem¬zetségfelsorolásában bújik meg, amikor az egyik törzs már híján volt a legelőnek és a megélhetést biztosító ter¬mőföldnek. Kerestek és találtak északabbra nyugalmasat és csendeset egyaránt.

Kihívások előtt – Ismét Lévai Attila a Református Teológiai Kar dékánja

Az Akadémiai Szenátus jelölése alapján Lévai Attilát választották meg a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánjává, miután a második dékáni ciklusának az elején – egészségügyi okokra hivatkozva – lemondott a korábbi dékán, Somogyi Alfréd. Lévai Attila korábban, 2013-tól, két négyéves cikluson keresztül, 2021-ig állt a kar élén.

Gyászjelentés

Szomorú szívvel, de az örök élet reményében tudatjuk, hogy Rákay Sándor nyugalmazott református lelkipásztor 2025. november 28-án 90 éves korában visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése 2025. december 20-án, szombaton 13.00 órakor lesz a körtvélyesi református templomban.

Elég néked az én kegyelmem – Orbán Viktor is részt vett Erdélyi Géza nyugalmazott püspök temetésén

„Az Úr előtt nincs elmúlás, csak hazatalálás. Fájdalommal engedjük el a püspök urat, de tudjuk, hogy aki életét Isten kezébe tette, azt az a kéz át is emeli az örök világosságba. A mai nap nem veszteség, hanem beteljesedés“ – fogalmazott búcsúbeszédében Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, aki megtiszteltetésnek tartotta, hogy együtt harcolhattak a nemzetért és a magyarságért. December 12-én vettek végső búcsút a 89. életévében elhunyt Erdélyi Géza nyugalmazott református püspöktől, aki 1996 és 2008 között, két cikluson keresztül állt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház élén.