Józs 2 és Ef 1,15–13
(ÓSZ) „Bizony, kezünkbe adta az ÚR azt az egész földet, máris reszket tőlünk annak a földnek minden lakója" (24). A hitében megerősödött választott nép kémei a legnagyobb és legerősebb város, Jerikó – aránylag jól működő – kémelhárításával találták szemben magukat. Megmentőjük, az Úr akarata szerint: Ráháb, a parázna nő. A körülmények ellenére mégsem arról beszélnek, milyen nagy az ellenállás, milyen erős nép lakja Jerikót, hanem azt mondják: „kezünkbe adta az ÚR..." Nem a földi erőre és lehetőségekre tekintenek, hanem az Úrra, aki döntött népe felől, s hű szolgái által győzelemre vezeti választott népét. Ez nem vakság, nem is vakmerőség, hanem engedelmesség az Úr akaratának.
Fohász: Kérünk, Urunk, mutasd meg nekünk mindig a látható valóság mögött a Te kegyelmed láthatatlan, de annál valóságosabb erejét. A láthatók sokszor félelmet keltenek bennünk, de kegyelmed ereje engedelmes, bátor szívet ad. Ámen.