2025. október 31., péntek
2025. október 31., címkék:Ézs 15 és ApCsel 11,19–30 (ÚSZ) „Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig" (19). Felszínesen mondhatnánk: Minden rosszban van valami jó. De többről van itt szó. Akkor már sokkal inkább, amit József mondott testvéreinek: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa" (1Móz 50,20). Itt az egész Szentírás kulcsfontosságú gondolata van megvilágítva. Az Úristen abban mutatja meg az ő szeretetét, hogy a rosszat jóra fordítja, az elveszettet megtalálja, a halottat életre kelti. Krisztus ellenségei örültek, hogy halálra kövezhették Istvánt, az első vértanút. Pedig így még több emberhez juthatott el az örömhír, még több ember fordulhatott az élet Urához. Ne féljetek!
Fohász: Köszönjük, Urunk, hogy amikor a legmélyebben volt az egyház, a legnagyobb szégyenében, akkor formáltad újjá. Egyedül hit által, egyedül kegyelemből, egyedül a Szentírás alapján, egyedül Krisztusban. Amiért egyedül Tiéd a dicsőség. Ámen.
2025. október 30., csütörtök
2025. október 30., címkék:Ézs 14 és ApCsel 11,1–18 (ÚSZ) „Ekkor eszembe jutott az Úr szava, aki így szólt: János vízzel keresztelt, de ti Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni" (16). Régi nagy igazság: ami nincs az ember fejében, azt nem is tudja onnan felidézni. Péter emlékezett Jézus szavaira, igaz, ő szem- és fültanúja volt nyilvános szolgálata három évének. A mennybemenetel napjának is. Ekkor mondta a Megváltó az idézett szavakat. Örök tanulság: „Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige" (Péld 25,11). Szükséges ismerni Isten Igéjét, mert nem tudhatja az ember, mikor, kinek és hol lesz meghatározó az életében, ha felidézi és bizonyságot tesz róla. A történetből kitűnik, hogy Péter sokkal később értette meg a régen hallott jézusi üzenet teljes igazságát. Nem gondolhatta a mennybemenetel napján, hogy később majd pogány származásúak is részesedhetnek Isten Szentlelkéből. Pedig az Úr ezt már akkor világossá tette.
Fohász: Adj, Uram, alázatos szívet, amellyel komolyan tudom venni mindenkor a Te üzenetedet. Legyél áldott, hogy nemcsak vízzel, hanem Szentlélekkel is megkereszteltettem. Ámen.
2025. október 29., szerda
2025. október 29., címkék:Ézs 13 és ApCsel 10,23b–48 (ÓSZ) „Jön már az Úr napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket" (9). Sok-sok prófécia született az Úr félelmetes, nagy napjáról, amely egészen biztosan el fog jönni. Minden eddigi gonosz ember látványos bukása, minden eddigi ördögi birodalom romba dőlése ezt jelenítette meg, ezt vetítette előre. Tombolnak a gonoszok a mi világunkban, sanyargatják az igazat, de eddig tartósan egy sem tudott fennmaradni. Minden sötét hatalomnak meg vannak számlálva a napjai. Végül egyetlen gonosz sem maradhat. Végül maga a Gonosz is megsemmisül, a tűz tavába vettetik (Jel 20,14–15). A szégyenteljes véget nem lehet elkerülnie egy istentelennek sem. Ezért küldte az Örökkévaló a Megváltót a világba, mert tudta, hogy az ember nem élheti túl az Úr napját. „De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét" (ApCsel 2,21).
Fohász: „Ments meg engem, Uram, az örök haláltól, Ama rettenetes napon minden bajtól! Midőn az ég és föld meg fognak indulni, S eljössz a világot lángokban ítélni" (RÉ21 621). Ámen.
2025. október 28., kedd
2025. október 28., címkék:Ézs 12 és ApCsel 10,17–23a (ÓSZ) „Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem" (2). Egészen biztos, hogy az Urat, a mi Istenünket szabadító Istenként lehet megismerni. Amíg nem éli át az ember, hogy az Örökkévaló Isten szabadító Úr, hiszen engem is megszabadított, addig nem is sejlik fel az igazi istenkép. A valódi, bensőséges kapcsolat az átélt szabadítással kezdődik. Hiszen ha Isten megszabadított engem nyomorúságomból, bűneimből, tisztátalanságomból, betegségemből, akkor szeret. Ha szeret, akkor bízhatom benne. Főleg, mert nem ellenszolgáltatásért szeret, hiszen nem tettem a szabadulásomért semmit, és később sem tudok. Csak egy dolgot, hogy ezután hálából őneki élek, és neki éneklek, hirdetve szent nevét.
Fohász: Öröm van a szívemben, Uram, mert megszabadítottál engem minden rossztól. Tudom, még nem értem el a teljességet, de amit eddig velem megtapasztaltattál, az bizalmat táplál a szívemben. Nem félek, nem rettegek, mert Te velem vagy. Ámen.
2025. október 27., hétfő
2025. október 27., címkék:Ézs 11,11–16 és ApCsel 10,1–16 (ÚSZ) „Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak" (15)! A hívő embert sem kerüli el az előítélet kísértése. Jézus viszont szándékosan tartotta a kapcsolatot a bűnös, szélre került emberekkel, akiket mindenki más megvetett és lenézett. Ő nem nézte le sem a vámszedőket, sem a parázna nőket, hanem munkálta, formálta bennük Isten megforduló, bűnbánatot tartó, újjászületett gyermekeit. Hiszen éppen az ilyenekért jött, az elveszettekért. A betegekért, akiknek orvosra van szükségük (Lk 5,31). Elgondolkodtató, milyen alaposan és nagy érzékenységgel készíti fel az Úr a látomásban Pétert a pogányokkal való találkozásra. Pedig Péter már pünkösd után volt jócskán. Bizony, jó az Úr – mindenkihez!
Fohász: Istenem, érints meg engem is földig hajló szereteteddel, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak. Hanem tudjak reménnyel tekinteni rájuk, mint Te. Ámen.
2025. október 26., vasárnap
2025. október 26., címkék:Ézs 11,1–10 és ApCsel 9,31–43 (ÓSZ) „Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki, betölti a földet az Úr ismerete, ahogyan a tengert víz borítja" (9). Kiszámították: ha egy hatalmas munkagéppel elegyengetnék a föld kontinenseit, akkor eltűnne a szárazföld. Az egész bolygót mintegy háromezer méter mély óceán borítaná. Betöltene mindent a víz, amint kezdetben volt. Eljön majd az idő, amikor a Messiás békét hoz a földre. Mindenhová. Nem lesz olyan nép, amelyet ne töltene be az Úr ismerete. Megszűnik a pusztítás és egymás bántása. Úgy lesz minden, ahogyan volt kezdetben, a teremtés eredeti elgondolása szerint. Ezt még csak elképzelni sem tudjuk. Olyan messze vagyunk Isten szerető, teremtő szívétől, hogy az emberi képzeletvilág is kevés annak látására, hogy hogyan ehetne például szalmát az oroszlán. Nevetünk rajta. Nevetséges. Pedig ilyen lesz a végső jövő. Teljesen békés lesz.
Fohász: Bocsásd meg, Istenem, ha annyi hitem sincs, mint a mustármag. Bocsásd meg, ha magamból indulok ki, meg abból, amit magam körül látok, nem pedig a Te lehetőségeidből. Emeld fel az én szívemet a porból magadhoz! Hozd el a Te békességedet! Ámen.
2025. október 25., szombat
2025. október 25., címkék:Ézs 10,20–34 és ApCsel 9,17–30 (ÓSZ) „Mert ha annyi volna is néped, Izráel, mint tengerparton a homok, csak a maradék tér meg. El van rendelve pusztulásod, igazságos ítélet árad rád" (22). Be kell vallanunk őszintén, alázattal, hogy nem tudunk, és nem értünk mindent Isten dolgaiból. Viszont amire valóban szükségünk van, azt mind egyénként, mind közösségként kijelenti az Úr az őt keresőknek. Első olvasásra megdöbbentőnek tűnhet: „csak a maradék tér meg". Mert ők fordultak és tértek meg a halálba vezető útról. Ha ők sem fordultak volna meg, ők is elpusztultak volna. Egyáltalán: az a nagy dolog, hogy mindig van maradék, mindig vannak, akik mégis megfordulnak, és inkább az életet választják. Az okot és az okozatot nem szabad felcserélni! Az első emberpár bukását megelőzte a lázadás a Teremtővel szemben, valamint a gonosszal való együttműködés. De az Úr már akkor tudta: lesz maradék.
Fohász: Istenem, köszönöm, hogy igazságos és szerető Uram vagy. Köszönöm, hogy magadra vetted az én jogos büntetésem, és nem ítéltél el, hogy Veled, Megváltómmal éljek mindörökké. Ámen.
2025. október 24., péntek
2025. október 24., címkék:Ézs 10,1–19 és ApCsel 9,1–16 (ÓSZ) „Ezért az Úr, a Seregek Ura sorvadást bocsát Asszíria kövérjeire, és dicsősége alatt láng lobban majd fel, tűznek lobogása" (16). Valamikor régen, a bibliás időkben volt egy kegyetlen, rettegett nagyhatalom, az Asszír Birodalom. Fénykorában Egyiptomtól a Perzsa-öbölig terjedt. Kétezer kilométert kellett megtenni az egyik végétől a másik végéig az utazónak. Leigázott, deportált minden népet, akit csak tudott. Az ellenállókat tömegesen megkínozta, kivégezte. Uralma kiterjedt mindenre: politikára, gazdaságra, kultúrára, vallásra. Totális birodalom volt. Izráel is megtapasztalta roppantó szorítását. Minden kisebb-nagyobb nép félt tőle. Háromszáz évig tombolt. Addig, amíg az Úr azt mondta: eddig és ne tovább. Hirtelen omlott össze, mint a náci Németország vagy a Szovjetunió. Minden birodalom ugyanúgy végzi majd. A mostaniak is. Csak Isten uralma örök.
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy határt szabsz a gonosz birodalmának. Köszönöm, hogy a végén egy Király marad, Te. És egy ország, egy nép maradhat: a Tiéd. Jöjjön el a Te országod! Ámen.
2025. október 23., csütörtök
2025. október 23., címkék:Ézs 9,7–20 és ApCsel 8,26–40 (ÚSZ) „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet. Ő pedig így válaszolt: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia" (37). Felszabadító ez a rész a keresztségről, mert a lényeget mutatja meg. Ez szükséges a kereszteléshez, hogy célt ne tévesszünk. Az etióp kincstárnok régóta érdeklődött Isten dolgai iránt. Tényleg, igazán, szívből jövően. Senki sem kérte, de áldozatot hozott érte: idejét, pénzét nem sajnálta, hogy Jeruzsálemben lehessen, ott lehetett akkor Istent tisztelni. Megvett egy bibliai irattekercset, és hazafelé azt olvasta. De nem értette. Isten látta nyitott szívét, és odaküldte Fülöpöt. Fülöp bizonyságot tett neki Jézusról, és a kincstárnok ennek hatására teljes szívvel hinni kezdett Jézusban. Vallást tett Jézusról, majd megkeresztelkedett. Aki nem hisz teljes szívből Jézusban, de valamiért kell neki a keresztség, az nem érti a lényeget.
Fohász: Urunk, bocsásd meg a lelkipásztoroknak, a gyülekezetnek, a családoknak, ha tudomásunk volt arról, hogy aki megkeresztelkedett, vagy a szülei, keresztszülei, nem hittek teljes szívből Jézusban, és mi engedtünk: megtörtént a keresztelő. Alázattal mégis arra kérünk, érvényesítsd, amit a keresztségben ígérsz. Ámen.
2025. október 22., szerda
2025. október 22., címkék:Ézs 8,23–9,6 és ApCsel 8,1–25 (ÓSZ) „Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz" (4). Holnap fogunk emlékezni az '56-os magyar szabadságharc és forradalom kitörésére. Vajon tudták-e a pesti srácok, hogyha kardot rántanak, akkor kard által fognak elveszni (Mt 26,52)? Jézus mondta ezt Péternek a Gecsemáné-kertben, nagypéntek hajnalban, pedig jogos lett volna Jézus védelme. Mégis azt mondta, hogy nem karddal lehet legyőzni a gonoszt, nem a másik meggyilkolásával. Hanem önfeláldozással. A kettő nem ugyanaz. Persze, ettől függetlenül történelmünk gyönyörű napja október 23-a. Kérdés még az is, hogy az ötvenhatosok céljait – harminc évvel a rendszerváltás után – sikerült-e elérni? Avagy hiába verték be egy istentelen eszme koporsójába a szöget? Sajnos, nem Isten országát kezdték el építeni 1989-ben, hanem annak ellentettjét. Pedig egy nyíltan istentelen rendszert váltottak le.
Fohász: Uram, vallást teszek Rólad: én minden történelmi, politikai tapasztalat ellenére hiszek abban, hogy a testté lett Ige önfeláldozó szeretetének tüze megemészti a menetelő csizmákat, véráztatta köpönyegeket, hogy a béke korszaka kezdődhessen el. Senki nem győzhet ellenedre! Ámen.
2025. október 21., kedd
2025. október 21., címkék:Ézs 8,16–22 és ApCsel 7,44–60 (ÓSZ) „Várom az Urat, aki Jákób háza elől eltakarta arcát, és benne reménykedem" (17). Bizony, van olyan időszak, van olyan történelmi helyzet, kerülhet olyan válságba az egyház és a hívő ember, mint amit Ézsaiás próféta átélt. Megtett mindent lelkiismeretesen, amit rábízott az Úr. Megtett mindent, mégsem volt foganatja. Nem hallgattak rá. Nem figyeltek Isten üzenetére. Megtett mindent a próféta, és most várja az Urat. És reménykedik benne, hogy amit megmondott, az be fog következni. Lepecsételte írását, nem szól többet. Csöndben marad. De ő és fiai intő jelek lettek az országban mindenki számára. Fiainak a nevei némaságukban is hitvallást tesznek az Úrról (Ézs 7,3; Ézs 8,3).
Fohász: Istenem, ne takard el előlem arcodat, hanem fordulj felém. Ragyogtasd rám arcodat, és adj békességet (4Móz 6,26). Ámen.
2025. október 20., hétfő
2025. október 20., címkék:Ézs 8,1–15 és ApCsel 7,1–43 (ÓSZ) „De ha kiterjesztett szárnyaival széltében ellepi az országot, velünk lesz az Isten" (8)! Nagyon sok nép és birodalom próbálta legyőzni Izráelt, Isten népét. Egynek sem sikerült. Nem is fog soha. Pedig félelmetes nevekről van tudomásunk. Egyiptom, Asszíria, Babilon, perzsák, görögök, rómaiak. És valószínű, hosszabb lesz a lista. Azonban Isten előre megmondta: a népek, birodalmak hiába szőnek terveket, hiába tombolnak, hiába fegyverkeznek, hiába törnek rájuk, úgysem fog sikerülni, nem tudják megsemmisíteni Isten népét, mert „velük lesz az Isten"! Békesség tölt el ezt olvasva. Mennyivel inkább így tesz Isten velünk, az ő újszövetségi népével. Amíg velünk az Isten, addig van jövőnk, „e világ minden ördöge, ha elnyelni akarna" (RÉ21 591; Luther) is.
Fohász: Istenünk, takarj be szárnyaddal, oltalmazz minket. Te vagy menedékünk egyedül. Hadd rejtőzzünk Nálad, mert tombol a gonosz kegyetlenül. Te tudsz csak neki ellenállni. Ámen.
2025. október 19., vasárnap
2025. október 19., címkék:Ézs 7,10–25 és ApCsel 6,8–15 (ÓSZ) „Fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el" (14). Igen, itt, Ézsaiás könyvében van megírva az Immánuél-jövendölés, amelyet kará- csonykor szoktunk leginkább felidézni. Éppen ezért talán mindenki tudja, hogy az Immánuél név azt jelenti: velünk az Isten. Jó ezt kimondani újra és újra, és elhinni: valóban, velünk az Isten! Éspedig „minden napon a világ végezetéig" (Mt 28,20) – amint Jézus Krisztus mondja. Nem vagy egyedül. Még akkor sem, ha úgy tűnik. Nincs egyedül a családod, a gyülekezeted, a népünk. Velünk az Isten! Ha mindenki mást is mondana, az hazugság. Ez a jövendölés akkor hangzott el, amikor Isten népe minden tettével azt fejezte ki, hogy ne legyen velük Isten. Akkor tette ezt az ígéretet az Úr, amikor szélsőségesen engedetlen és rideg volt vele a tulajdon népe. Van, ami nem változik. Hála az Úrnak, ő biztosan nem!
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy szereteteddel legyőzted a gonosz hatalmát, és legyőzöl minden kőszívű, szeretetlen embert. Azért, hogy újra szeretni tudjunk, hogy újra megdobbanjon a szívünk. Hogy éljünk, és velünk legyél örökre. Ámen.
2025. október 18., szombat
2025. október 18., címkék:Ézs 7,1–9 és ApCsel 6,1–7 (ÚSZ) „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek" (7). Milyen jó ezt olvasni a Bibliában! Reményt ad mindenkinek mindenkor, hogy még az izraelita papok is engedelmeskedtek a hitnek. Keresztyénné lettek. Ha belegondolunk, nem furcsaság ez! A papnak papi hivatása van. Teszi a dolgát kötelességszerűen. Amit megszokott, amit begyakorolt. A hit dolga azonban más. Nem a kötelesség, nem a muszáj működteti, hanem a Lélek, az Úr Jézussal való bensőséges, bizalmas kapcsolat, az Atya vezetése. A hit titokzatos, a Szentlélek ajándéka. Jó ezt olvasni, reményt ad, hogy Isten igéjének terjedését nem lehetett megállítani. Sőt mindenki, aki hitben él, egyszer már megfordult élete útján, megtért az Úrhoz.
Fohász: Kérlek, munkálkodj, Uram, hogy terjedhessen közel s távol a Te Igéd. Hogy növekedjen gyülekezetemben a tanítványok száma. Hogy én is, gyülekezetem is, a lelkipásztorok is, de még az idegenek, kívülállók is engedelmeskedjenek a hitnek. Ámen.
2025. október 17., péntek
2025. október 17., címkék:Ézs 6 és ApCsel 5,33–42 (ÚSZ) „Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket" (38–39). Igaz ez az ige minden egyházban elindított építkezésre, alkalomra, bármire, még akkor is, ha egy zsidó bölcs ember, Gamáliél szájából hangzott el. Bölcs lenne, igazán biblikus, ha minden gyülekezeti, egyházi szándék és alkalom előtt alázatosan megkérdeznénk az Urat: valóban, biztosan ő szeretné azt, amit tenni szándékozunk? Tőle jön az inspiráció? Igazán az ő dicsőségét keressük és a lelkek megmentését? Vagy esetleg gyarló, önző emberi vágyálmok türemkedtek be még az egyházba is? Természetesen az Úrnak feltett alázatos kérdésre szükséges a tőle jövő választ türelmesen megvárni, majd elfogadni akaratát. Ha így teszünk, azon majd Isten áldása nyugszik.
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy a Te szándékodat ember nem tudja megsemmisíteni. Kérlek, segíts meg, hogy én ne akadályozója, hanem előbbre vivője lehessek ügyednek, és hirdetője örömhírednek. Ámen.
2025. október 16., csütörtök
2025. október 16., címkék:Ézs 5,8–30 és ApCsel 5,12–32 (ÚSZ) „Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy tanítsatok annak a nevében" (28). Milyen jó, hogy Jézus küldöttei, Péter és az apostolok nem hallgattak sem a főpap, sem a többi pap, sem az írástudók parancsára! Milyen jó, hogy nem hallgattak a vezetők szavára! Nem is kell, ha nem az Urat szolgálják. A főpapot és a többi papot zavarta, egyenesen bosszantotta Jézus Krisztus személye, meg a Jézusról szóló örömhír. Van ilyen, lehetséges mindez? Költői a kérdés. Na, ezért kell ébernek lennie minden hívő embernek. A Sátán nem szemérmes, megkísérti az egyházat, az egyházi vezetést, a lelkészeket, presbitereket, mindenkit, és ha Jézus nem állna melléjük, el is veszítené őket. Isten igéje most is világos: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek" (29).
Fohász: Istenem, adj nekem engedelmes szívet és gyülekezetemnek, egész egyházadnak is. Mert jön a kísértő, hogy szembefordítson a Te akaratoddal. Segítsd meg engem, tartsd meg egyházadat, óvj meg mindnyájunkat! Ámen.
2025. október 15., szerda
2025. október 15., címkék:Ézs 5,1–7 és ApCsel 5,1–11 (ÚSZ) „Anániás, miért szállta meg a Sátán a szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek" (3)? Mi fér bele? Mi az, amit a hívő ember még elkövethet Isten ellen úgy, hogy tudja, azzal biztosan szembemegy az Úr akaratával? Hirdetjük„a ti bűneiteknek a bocsánatát és az örök életet". Hallható minden úrvacsoraosztáskor. Tehát minden bűn megbocsátható. De van egy kivétel. Jézus mondja: „Minden bűn és káromlás megbocsáttatik majd az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg. (...) Aki a Szentlélek ellen szól, annak nem bocsáttatik meg sem ebben a világban, sem az eljövendőben" (Mt 12,31.32). Tudod-e, melyik az a bűn, amelyik a Szentlélek ellen szól? Ha nem ismered el bűnös voltodat. Ha kétségbe vonod a Lélek munkáját. És azt tudod-e, melyik lesz az utolsó bűnöd, amelyet szándékosan követsz el hívőként, amellyel betelik Istennél a harag pohara? Ne kísérletezz vele! Ha colj tovább a bűneid ellen a Lélek erejével!
Fohász: Atyám, ne engedj kísértésbe esnem, mert gyenge és esendő vagyok; de szabadíts meg a gonosztól, mert csak Neked van erőd és hatalmad rá. Jézus Krisztus nevében kérlek, tölts be Szentlelkeddel. Ámen.
2025. október 14., kedd
2025. október 14., címkék:Ézs 4,2–6 és ApCsel 4,23–37 (ÚSZ) „Add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által" (29–30). Nekünk ugyanígy kell imádkoznunk. Minden gyülekezetben, minden faluban, minden városban. Mindenhol, ahol hívő közösségünk van. Valakinek, aki érti és éli az Igét, elő kell állnia a gyülekezetből. Ha egyedül van, akkor is. Ha a lelkipásztor megfáradt, annál inkább. Ha felébredt, akkor az ő vezetésével. Szabad kérni az Úrtól! És hittel imádkozni kitartóan, hétről-hétre. De azt kell kérni, amit Isten akar adni a gyülekezetnek. Kérni kell, hogy bátran tudják hirdetni az igét minden helyzetben. Hogy jelek és csodák történjenek Jézus neve által. Igen, a Te gyülekezetedben! Mit olvastunk az igében? „Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét" (31).
Fohász: Uram, ébreszd fel az alvókat. Ébreszd fel a lelkészeket. Ébressz fel minden gyülekezeti tagot. Hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet. És gyógyítsanak, jeleket, csodákat tegyenek a Te nevedben mindenki megmentésére. Ámen.
2025. október 13., hétfő
2025. október 13., címkék:Ézs 3,16–4,1 és ApCsel 4,1–22 (ÚSZ) „Ítéljétek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre" (19)! Visszatérő probléma. Éles helyzetben, veszélynek kitéve kire hallgasson a hívő ember, kinek engedelmeskedjen? Istennek vagy az istentelen embereknek? Gondolkodás nélkül rávágjuk: hát, Istennek! Magasztos is lenne! Odadobni a gonoszoknak csak úgy az emberi életet, a sajátunkat, a családunkat, másokét, nem szabad. Gondoljunk Pálra. A Lélek vezetését kérte mindig. De ha szükséges volt, vállalt minden következményt, akár a halált is. Ebben is Jézus követője volt. Jézust többször el akarták fogni, meg akarták ölni, de ő nem engedte. A Lélek vezette végül a Golgotáig. A kérdésre a válasz világos: mindig Istennek kell engedni! De nem emberi okoskodással, „mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít" (2Kor 3,6).
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy mind ez idáig voltak olyan bátor, Rád hallgató és Neked engedelmeskedő, hívő tanítványok, akik a Te akaratodat keresték és cselekedték. Köszönöm, hogy azért lehet itt, ahol élek, gyülekezet. Kérlek, vezess engem is a Te Lelkeddel. Ámen.
2025. október 12., vasárnap
2025. október 12., címkék:Ézs 3,1–15 és ApCsel 3 (ÚSZ) „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj" (6)! Hogyan képzeljük el Jézus egy napját, miután megkezdte a nyilvános szolgálatát? Nem kell kitalálnunk, ott van az evangéliumokban, mindenki elolvashatja. Jézus reggeltől estig gyógyított, és közben tanított. Egész nap vitték hozzá a betegeket, ő pedig meggyógyított mindenkit. Senkinek sem mondta azt, hogy: imádkozz, fiam, lányom, mondj el egy Miatyánkot, aztán menj el az orvoshoz, vagy vedd be ezt a gyógyszert. Hanem mindenkit ő maga gyógyított meg. És ezt bízta rá a tanítványokra is. A testi-lelki gyógyítást és a tanítást. Mi viszont a gyógyításról nagyvonalúan lemondtunk. Az az orvos dolga. Felírja a receptet, mi meg megfizetjük a tablettát. Jézus nem adott pirulát a betegeknek, igaz, pénzt sem kért. Mégis meggyógyultak. Ne mondjunk le az Úr ajándékairól! Minden gyógyítás csak az ő fennhatósága alatt valóságos.
Fohász: Uram, kicsi a mi hitünk, nagyon kicsi. Az Írásokat sem ismerjük eléggé. Viszont a hagyományaink agyonnyomják maradék hitünket is. Kérünk, adj világosságot, hitet, bátorságot, hogy azt tegyük, azt hirdessük, amire elhívtál minket, tanítványaidat! Ámen.