2025. október 10., péntek
2025. október 10., címkék:Ézs 2,1–5 és ApCsel 2,14–36 (ÓSZ) „Igazságot szolgáltat a nemzetek között, ítéletet hoz minden nép ügyében. Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul" (4). A bűn eredeti értelmében céltévesztést jelent. A magyar vétek, elvéteni szavunk is erre mutat. Az embert Isten eredetileg az életre teremtette, arra hogy minden dolga szeretetben menjen véghez. De a szeretetben való élet a szeretet forrása, Isten nélkül lehetetlen. Ezért a legnagyobb törvény a szeretet kettős parancsolatának a betöltése (Mt 22,37–40). A szeretet pedig „együtt örül az igazsággal" (1Kor 13,6). Mindig együtt járnak. Így lesz érthető az igénk: az emberek, népek, nemzetek háborúban állnak egymással, mert nem ismerik el az igazságot, egymást meg nem szeretik. De eljön az idő, amikor Isten igazsága és szeretete a helyére kerül: előbb az újjászületett ember szívében, utóbb Jézus visszatérésekor. Onnantól lesz béke mindörökké.
Fohász: Uram, vágyakozom a békességre. A Te gyermekedként hadd lehessek béketeremtő (Mt 5,9). Könyörülj meg mindannyiunkon, a népeken, nemzeteken: hadd fogadhassunk be a Te szeretetedet igazságoddal együtt a szívükbe! Ámen.
2025. október 9., csütörtök
2025. október 09., címkék:Ézs 1,18–31 és ApCsel 2,1–13 (ÚSZ) „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak" (4). Minden istentiszteleten, bibliaórán és minden egyházi alkalmon, amikor hirdetjük és hallgatjuk az Úr üzenetét – mindenképpen ez az ige kell legyen a kiindulási alap. Senki – különösen egy lelkipásztor – nem engedheti meg magának azt a kényelmes hozzáállást, hogy úgy hirdeti vagy hallgatja az igét, úgy lép az emberek elé vagy közé, hogy előbb nem töltekezik be Szentlélekkel. Az igehirdetés, az istentisztelet, a bibliaóra, egyetlen alkalom sem mehet rutinból. Persze, ettől függetlenül lehet áldásos, mert az Úr látja a szomjazó lelkeket. Jónás egymondatos, szívtelen igehirdetésére is megtért és megmaradt Ninive (Jón 3,4). De nem a Lélek nélküli, szívtelen igehirdetés és igehallgatás a követendő példa. Örüljünk, hogy pünkösd utáni gyülekezetek vagyunk. Kérjük a Lelket! Éljünk a Lélekkel!
Fohász: Istenem, könyörülj meg a Te szolgáidon, könyörülj meg a Te népeden! Kérlek, Szentlelked bőven áradjon ki újra és újra mindannyiunkra. Igehirdetőkre és igehallgatókra egyaránt. Ámen.
2025. október 8., szerda
2025. október 08., címkék:Ézs 1,10–17 és ApCsel 1,15–26 (ÓSZ) „Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom előletek a szemem; bármennyit is imádkoztok, nem hallgatlak meg benneteket, hiszen a kezetekhez vér tapad" (15)! Krisztus Urunk azt mondta, hogy „aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik" (Mt 7,8). Sőt, aki bármilyen testi-lelki bajával – lehetett leprás vagy keresztfán függő lator – felé nyújtotta a kezét, azt nem utasította el, hanem meghallgatta, és segített neki. Akkor hogyan értsük a kiemelt igét? Én nem látok ellentmondást. Az Úr ad választ. Ő nem tűri együtt az ünneplést és a bűnt. Az istentiszteletet és a gonosz tetteket. Egyszer egy zsidó rabbi mondta, hogy az nem őszinte bűnbánat, nincs is semmi értelme, ha valaki ugyan elmondja bűneit Istennek, de a következő pillanattól pontosan ugyanúgy él, mint a látszólagos megbánás előtt. Ez így hatástalan. Legyünk őszinték! Amikor az égre nyújtjuk imádkozó kezünk, vajon mit lát a szívünkben az Úr?
Fohász: Uram, nem akarok többé úgy istentiszteletre menni, ünnepelni, hogy Te azt pusztán udvaraid taposásának tartsd. Imádkozni sem szeretnék úgy többet, hogy megundorodj szavaimtól. A gyülekezetem is eszembe jut... Meg a népem is... Teremts mindannyiunkban tiszta szívet. Ámen.
2025. október 7., kedd
2025. október 07., címkék:Ézs 1,1–9 és ApCsel 1,1–14 (ÓSZ) „Minél több verést kaptok, annál jobban ellenkeztek! Egészen beteg már a fej, egészen gyenge már a szív. Tetőtől talpig nincs rajta ép hely, csupa zúzódás, kék folt és gennyes seb" (5–6). Könnyű párhuzamot vonni a zsidó és a magyar nép között. Nem véletlenül. Sokat szenvedtek és szenvednek Ábrahám gyermekei. Az is megvan, miért. „Elhagyták az Urat, megvetették Izráel Szentjét, elfordultak tőle" (4)! Mi, magyarok is elmondhatjuk, hogy ezer év alatt volt itt minden. Volt pogánylázadás, jött tatár, török, osztrák, náci, kommunista, kapitalista, globalista. És a pártoskodás, amikor magyar a magyar ellen fordul. Sajnos, ebben jók vagyunk. Pusztulunk is rendesen. Fogyunk határokon belül és kívül. Öregszünk, betegszünk, alig születünk. Mentálisan mélyen vagyunk. Jött migráns, vírus, háború, félelem, megélhetési nehézség. Mi kell még? Mi kell még ahhoz, hogy visszatérjünk gondviselő Urunkhoz, a mi védelmezőnkhöz?
Fohász: Célt tévesztettünk, Urunk. Elpártoltunk Tőled. Hiába akarjuk takargatni, mindinkább látszik, hogy mezítelenek vagyunk. Könyörülj meg rajtunk, fordíts vissza magadhoz, öltöztess fel, takargass be minket. Ámen.
2025. október 6., hétfő
2025. október 06., címkék:2Móz 40 és 2Thessz 3,6–18 (ÚSZ) „Tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől, aki tétlenül és nem a tőlünk átvett hagyomány szerint él" (6). A bencések jelmondata így hangzik: Ora et labora. A debreceni kollégium homlokzatán ez olvasható: Orando et laborando. Lényegében ugyanaz a gondolat, sőt hitvallás. Az imádság és a munka nem választható el egymástól. Ima nélkül dolgozni, élni? Az bolondság. Hiszen, amiért hajt az ember, azt veszti el a végén, mert az emberi életet nincs, ami megtartsa. És munka nélkül csak imádkozni? Az tétlenség, haszontalanság. „Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék" (10). Azt mondja a mai ige, hogyha van ilyen testvér a gyülekezetben, attól hasznos tartani a távolságot, különösen, ha a gyülekezet intése ellenére is másokon akar élősködni. Aki nem dolgozik, aki – úgymond – nem műveli a kertet, előbb-utóbb haszontalan dolgokat fog művelni. Viszont „ne tekintsétek ellenségnek, hanem intsétek, mint testvéreteket" (15).
Fohász: Uram, köszönöm, hogy adtál erőt, egészséget, akaratot, tehetséget, hogy dolgozhassam a családomért, szeretteimért, másokért. Áldd meg minden munkámat, igyekezetemet. Adj szívembe igazi testvérszeretetet, hogy a Te szereteteddel fordulhassak felebarátaim felé. Ámen.
2025. október 5., vasárnap
2025. október 05., címkék:2Móz 39 és 2Thessz 3,1–5 (ÓSZ) „Az Úr szent tulajdona" (30)! Az úrvacsorai kegytárgyak régen nemesfémből, válogatott anyagból, nagy odafigyeléssel, művészi munkával készültek, sokszor ékesen díszítve. Ma már inkább a letisztult egyszerűség dominál. Akár ilyenek, akár olyanok, elképzelhetetlen egy hívő, templomba járó ember számára, hogy valaki a gyülekezettől kölcsönkérné az úrvacsorai kegytárgyakat: az asztalterítőt, a kelyheket, a kancsót, a tányérokat, hogy nyáron a kerti sütés-főzéshez, mulatozáshoz használja. Ugyan nincs a kegytárgyakra ráírva, de mindenki tudja: „az Úr szent tulajdona!" A régi, bibliai időkben a főpap homlokdíszére pontosan ez volt írva: „Az Úr szent tulajdona!" A te homlokodra – láthatatlanul is – tudod, mi van írva?
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy a Te szent tulajdonod vagyok. De bocsáss meg nekem, mert sokszor méltatlanul és tisztátalanul éltem, gondolkodtam, beszéltem, cselekedtem. Nem erre hívtál el. Nem erre teremtettél meg engem. Újíts meg, szentelj meg, kérlek. Ámen.
2025. október 4., szombat
2025. október 04., címkék:2Móz 38 és 2Thessz 2,13–17 (ÚSZ) „Testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok" (15). Lehet, szabad, sőt: szükséges szilárdan állni, mert minden irányból roppant erők mozdulnak, hogy ledöntsék az embert a lábáról. Mintha egy lejtőről kezdene lefelé sodródni gyorsuló ütemben minden, ami egykor fontos és értékes volt. Ha ilyen is a helyzet, a sok nehézségtől mégsem kell félnie, sem kétségbeesnie senkinek. Az Úr maga biztat igéjével: szeret Téged, mert kiválasztott kezdettől fogva, hogy megmentse és megszentelje az életedet. Ez a fundamentuma az életednek, ezt el ne felejtsd! Emellett a hagyományokhoz is ragaszkodni kell. Ezek egyedül a Szentírásból eredeztethető tanítások, kegyességi belátások. Minden hagyomány szigorúan csak abból épülhet fel, ami egyértelműen igeszerű.
Fohász: Erősíts meg, Uram, ha állok is, hogy el ne essem! Segíts meg, Uram, ha elestem is, hogy Beléd kapaszkodva felálljak! Te tartasz meg, Te emelsz fel, édes Megváltóm! Ámen.
2025. október 3., péntek
2025. október 03., címkék:2Móz 37 és 2Thessz 2,1–12 (ÚSZ) „Nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek" (10). Meghalt Mátyás király, oda az igazság! Nincs igazság! Az igazság odaát van! És a többi közkeletű bölcsesség... Könnyű rövidre zárni az igazság kérdését: jobban jár az ember, ha nem is keresi, olyan bonyolult az egész. Viszont mögöttünk van kétezer év keresztyénség, amelyből ezer év nekünk, magyaroknak is jutott. Ha engedtük is elveszni az igazságot, ezer évig azért csak itt volt közöttünk. Eddig. Mert meg van írva: a végidőkhöz közeledve eljön az idő, amikor a Sátán „a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával és a gonoszság mindenféle csalásával" (9) olyan brutális, romboló munkát fog folytatni, mint soha előtte. Aki nem szereti az igazságot, esélye sem lesz túlélni a végidőket – mert mindenki ki lesz szolgáltatva a tévelygés hatalmának és a hazugságnak. Aki viszont szereti az igazságot, az megmenekül. Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6).
Fohász: Engedd, Uram, hogy szívből, igazán, nagyon szerethesselek, és Rajtad keresztül betölthessek minden igazságot. Jézusom, tudom, csak ha Benned hiszek, akkor lehetek igaz. Köszönöm! Ámen.
2025. október 2., csütörtök
2025. október 02., címkék:2Móz 36 és 2Thessz 1 (ÓSZ) „Többet hordott össze a nép, mint amennyi szükséges azokhoz az istentiszteleti eszközökhöz, amelyek elkészítését megparancsolta az Úr" (5). Mi, gyülekezetben élők is ezt szeretnénk. Ha történetesen valamilyen gyűjtésről van szó, akkor bárcsak annyi adomány érkezne, hogy még többlet is maradna! A valóság persze általában nem ez. Azt mindanynyian érzékeljük, hogy minden oldalról szorítanak bennünket. Az anyagiak felől is. Az adományozás kulcsa: „Akit arra indít a szíve, hozzon adományokat az Úrnak" (2Móz 35,5) Ezután hatszor olvassuk, hogy férfiak és asszonyok, akiket a szívük indított, elhozták adományaikat. A szív az érzelem, értelem és akarat központja, vagyis az egész embert jelenti. Mihelyst valaki teljesen az Úré, mihelyst a gyülekezetünk és az egyházunk is teljesen az Úrnak szentelt lelkekkel lesz tele, a szükségesnél többet fog összehordani a nép. Mint amikor Krisztus megvendégelt ötezer embert (Jn 6,1–15).
Fohász: Uram, minden elakadásom abból adódik, hogy nem teljesen Tiéd a szívem. Munkálkodj bennem Szentlelkeddel, hogy teljesen Neked szolgálhassak és élhessek. Ámen.
2025. október 1., szerda
2025. október 01., címkék:2Móz 35 és 1Thessz 5,12–28 (ÓSZ) „Hat napon át végezzétek munkátokat, de a hetedik napot tartsátok szentnek, az Úrnak szentelt nyugalom nagy napja legyen az! Meg kell halnia mindenkinek, aki munkát végez ezen a napon" (2)! A Tízparancsolat, a törvény érvényben van. Jó, ha emlékezünk Jézus megerősítő szavára: „Amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg az egész be nem teljesedik" (Mt 5,18). Tehát 2025-ben is érvényes Isten Igéje, az ő törvénye minden emberre. A keresztyének- re még inkább, a reformátusokról nem is beszélve. A mából talán ijesztően hangozhat, hogy az Ószövetség szerint halálos büntetés követte, ha valaki megszegte a nyugalom napját. Pedig ma sincs ez másként. Aki nem szenteli meg a hetedik napot, tehát az életében nincs jelen a szent Úristen és az ő akarata még a nyugalom napján sem, az elveszti az esélyét, hogy tovább élhetne a halála után.
Fohász: Hálát adok, Uram, ha mindeddig megszentelhettem a hetedik napot. Segíts meg, hogy a Te szeretetedben megnyugodva tudjam betölteni a szeretet kettős parancsolatát (Mt 26,37–40). Ámen.
2025. szeptember 30., kedd
2025. szeptember 30., címkék:2Móz 34,29–35 és 1Thessz 5,1–11 (ÚSZ) „Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok" (5). Milyen jó, hogy Jézus, „a világ világossága" (Jn 8,12), világosságát nem tartja meg önmagának, hanem az övéinek is adja. Aki Jézust követi, „övé lesz az élet világossága" (Jn 8,12). Az ilyen ember megérthet igazságokat, összefüggéseket, láthatja a láthatatlant, megismerheti a kijelentés titkát. Értelmet kap, felismeréseket, belátást Istentől. Nem a saját világosságunk, a megvilágosodásunk a lényeg, hanem a közöttünk cselekvő, és világosságot teremtő Isten. A világosság gyermekeiként hordoznunk kell a Jézusban megismert igazságot, szeretetet. Hiszen a Jézusból kiáradó világosság nemcsak világít, hanem melegít is. A hit világossága egyúttal a szeretet fénysugara is. A mi életünket is így ragyogja be Jézus világossága? Így legyen!
Fohász: Szerető Istenünk! Köszönjük, hogy a tieidet nem hagytad a sötétségben, mert eljöttél, hogy világosságunk legyél, és világosan lássuk, hogy van bűnbocsánat, van út a mennybe, van örök élet. „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága" (Zsolt 119,105). Ámen.
2025. szeptember 29., hétfő
2025. szeptember 29., címkék:2Móz 34,10–28 és 1Thessz 4,13–18 (ÚSZ) „Mindenkor az Úrral leszünk" (17). Mi, önmagunkat hívőnek nevező emberek is egészen jól elvagyunk a földi élettel. Kényelmesen berendezkedtünk, összkomfortossá tettük és megszoktuk a kereteit, nincs miért elvágyódnunk innen. Már ameddig meg nem ismerjük, vagy legalábbis meg nem ízleljük a másik, a mennyei valóságot! Amíg át nem éljük Isten közelségének csodáját! Amíg az ő bűnbocsánatának, kegyelmének és örökkévaló szeretetének a valóságába bele nem remeg a szívünk! Ne feledjük, hogy mi mennyei polgárok vagyunk. Keresztyén reménységünk alapja, hogy a mennyei Atya házában sok lakóhely van, és Jézus előrement, helyet készített nekünk (Jn 14,2)! A földi halál mindannyiunkat utolér, de az üdvözültek a mennyei otthonban teljes közösségre jutnak Megváltójukkal. Neked is ez a reménységed?
Fohász: Úr Jézus, köszönjük, hogy feltámadásoddal legyőzted a halált. Hálásak vagyunk, hogy a Te közelséged már itt a földi életben elérhető valóság azok számára, akik hisznek Benned. De köszönjük, hogy e földi, látható világon túl is reménykedhetünk a Veled való közösség áldásaiban. Ámen.
2025. szeptember 28., vasárnap
2025. szeptember 28., címkék:2Móz 34,1–9 és 1Thessz 4,9–12 (ÚSZ) „Titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre" (9). A testvérem az az ember, akinek a testében ugyanaz a vér folyik. Ugyanígy – lelki értelemben – testvérem az az ember, akinek a bűneiért szintén Jézus vére hullott, s aki ugyanabba a testbe, Krisztus földi testébe, az anyaszentegyházba tagolódik a keresztség és az élő hit által, mint én. Mi tehát a testvéri szeretet alapja? Az egymásrautaltság érzése? A közös célok és érdekek szövevényes hálózata? A hagyomány és megszokás biztonságos állóvize? Ha közösségünk van Krisztussal, akkor közösségünk van egymással is: így vagyunk Isten gyermekei, s ezáltal egymás testvérei. Ez kapcsol össze minket országhatárokon, nyelveken, kultúrákon túl, és ez tesz minket felelőssé elsősorban a magyarul beszélő, református vallású, velünk egy gyülekezetbe tartozó testvéreink felé! Viszont nem úgy kell együtt lennünk, mint egy zsák kavics, hanem mint egy család tagjai. Mi is így szeretjük Jézus vérén kapott testvéreinket?
Fohász: Hálásan köszönjük Neked, Urunk, hogy kaptunk Tőled testvéreket a hitben. Segíts meg bennünket, kérünk, hogy a gyülekezet közösségében, a hozzánk hasonlóan érző, gondolkodó, beszélő és cselekvő emberek között küzdjünk, harcoljunk: imádsággal, szolgálattal, tevékeny szeretettel. Ámen.
2025. szeptember 27., szombat
2025. szeptember 27., címkék:2Móz 33 és 1Thessz 4,1–8 (ÚSZ) „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek" (3). Mivel Isten szent, nekünk is annak kell lennünk. És itt jön a probléma: mi nem tudjuk magunkat szentté tenni. Minden ilyen irányú, emberi erőben bízó próbálkozás végül vallásossághoz vezet, egy felszínes magatartáshoz, amiből hiányzik az igazi szentséghez nélkülözhetetlen belső átformálódás. Az igazi szentség sohasem csupán külsőségek kérdése. A szentség mindenekelőtt a bensőnkből, az ajándékba kapott új szívünkből származik, amelybe Jézus már beköltözött. Ezért a szentség elsősorban a szeretetben nyilvánul meg, miközben a szeretet gyakorlása, megélése által marad meg a szentség. A szeretetnek növekednie, gazdagodnia kell bennünk, ha szent életet akarunk élni. A feladat ma is ennyi: szeress!
Fohász: Szent Istenünk! Hálaadással köszönjük, hogy szentségünk alapja nem bennünk, nem a mi viselkedésünkben, nem is a hitünk szilárdságában van, hanem egyedül Benned. A Te szeretetedben. Abban, hogy értünk is kereszthalálra adtad egyszülött Fiadat. Segíts, kérünk, hadd tudjunk mi is szeretni, a szentségben növekedni. Ámen.
2025. szeptember 26., péntek
2025. szeptember 26., címkék:2Móz 32,15–35 és 1Thessz 3,9–13 (ÓSZ) „Mégis, bocsásd meg vétküket" (32)! Izráel olyan könnyedén, olyan egyértelműen rúgta fel az Istennel való kapcsolatot, olyan durván szegte meg a szövetséget, hogy erre nem létezhet könnyű megoldás. Hiszen hiába tagadjuk, hiába festjük át fehérre, a bűn sötét valósága mint hatalmas fal választ el minket Istentől. Sokféleképpen lehet nevezni a bűnt: céltévesztésnek, hibázásnak, tévedésnek, lázadásnak. Viszont felismerni a saját életünk hiányaként, szembenézni a saját vétkeinkkel, nos ehhez őszinteség és bátorság kell. A golgotai kereszt mutatja meg, hogy a bűn nem jelentéktelen dolog, amit a szőnyeg alá lehet seperni, vagy ki lehet szellőztetni az ablakon. A bűn olyan súlyos valóság, hogy az csak az egyetlen bűn nélküli váltsághalála árán bocsáttatik meg. Jézus Krisztus bővelkedik a kegyelemben és gazdag a megbocsátásban. Nála készen van a minden napra szükséges bocsánatadagunk.
Fohász: Felsorolni is képtelenség, hányszor vétkeztünk már ellened, Urunk. Köszönjük, hogy Jézus Krisztus érdeméért mégis megbocsátottál. S ha már újjászületett gyermekeid lehetünk, köszönjük azt a kiváltságot, hogy aki már megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát megmosd (Jn 13,10). Segíts elfogadni kegyelmedet és mindennapi bocsánatodat! Ámen.
2025. szeptember 25., csütörtök
2025. szeptember 25., címkék:2Móz 32,1–14 és 1Thessz 3,1–8 (ÓSZ) „Azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik" (1). Már negyven nap és negyven éj telt el, és a nép hiába várja Mózest. Kezd megfakulni az emléke a szent Istennel való találkozásnak. Közben egyre hatalmasabbá növekednek az emberekben a kérdések, az aggodalmak, az árnyak. A feladat, ami a nép előtt áll, nem jelentéktelen. Tovább kell haladni, eljutni Kánaánig, elfoglalni az országot. A nép mindig is tudta, hogy egyedül nem képes erre. A várakozás kísértése, a tehetetlenség veszélye ez. Mert ha a várakozás időszakaiban, amelyek jelen vannak mindannyiunk életében, nem tudunk Isten ígéreteibe kapaszkodni, ha nem tudunk bízni abban, aki számára élet-halál kérdés a velünk kötött szövetség, hiszen Jézus Krisztus halála a szövetség ára, akkor győz a kétely. Amikor sürgetnéd a dolgokat, de várnod kell, akkor hol van a hited, a bizalmad abban, hogy Isten megtartja, amit ígért?
Fohász: Hisszük, Urunk, hogy nem feledkezel el a tieidről. Bocsásd meg, kérünk, hogy sokszor mégis megkísért bennünket az elbizonytalanodás. Hadd tudjunk ígéreteidbe kapaszkodni, Hozzád hűségesnek maradni mindvégig. Ámen.
2025. szeptember 24., szerda
2025. szeptember 24., címkék:2Móz 31 és 1Thessz 2,17–20 (ÓSZ) „Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit megparancsoltam neked" (6). Mózes előtt terjedelmes a feladatlista: részletes tájékoztatót kapott az Úrtól a szent sátornak és felszerelésének az elkészítésére. A küldetés nem egyszerű, de Isten gondoskodik arról, hogy a munka pontosan, szakszerűen legyen elvégezve. Mi olyan világban élünk, ahol mindent közvetlen módon, azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legkisebb befektetéssel szeretnénk megoldani. Csakhogy az élet általában nem így működik! Régen az emberek Isten ajándékának tekintették a munkát, ami által Istennek tetsző dolgot cselekedtek. A mai embernek ahhoz, hogy teljesíteni tudjon, már motivációra van inkább szüksége, mint bölcsességre. Azonban ha Krisztusban megváltott emberként élünk, akkor ő megszenteli számunkra a munkát. Készen állsz ma így dolgozni?
Fohász: Urunk, Istenünk, mi oly sokszor nyűgnek tekintjük a munkát. Kérünk, adj nekünk több szorgalmat, több bölcsességet, hogy tudjunk a Te dicsőségedre s embertársaink javára munkálkodni. Ámen.
2025. szeptember 23., kedd
2025. szeptember 23., címkék:2Móz 30 és 1Thessz 2,13–16 (ÚSZ) „Amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként" (13). Isten szólt az atyákhoz a próféták által, most, hozzánk a Fiú által szól (Zsid 1,1–2). Isten nem az, aki küld egy dogmát, hogy hidd; Isten nem az, aki élettelen erkölcsi követelményrendszert ad, hogy teljesítsd; Isten nem az, aki titkos bölcsességet rejtett el, hogy ha tudod, kutasd ki; Isten nem az, aki rendkívüli élményt vagy tudatállapotot vár, hogy magadtól emelkedj hozzá. Isten az, aki szól. Beszél, kijelent, közöl, ahogy Te vagy én a legegyszerűbb mindennapokban. „Úgy szól ma is, Ahogy régente szólt" (RÉ21 208). Ugyanaz az Isten, ugyanaz a kijelentés, ugyanaz a terv, ugyanaz az akarat, ugyanaz a mentő szándék. Ő jött hozzánk a betlehemi jászolbölcsőbe, hogy még jobban, még inkább szóljon, hogy még érthetőbb legyen. Ebben a lehajló, aláhajló, Fiát a golgotai keresztre adó szeretetben szól Hozzád Isten.
Fohász: Hálásan köszönjük, hogy még mindig szólsz hozzánk, Urunk. A töredékes emberi beszéden keresztül is hangzik az evangélium. Segíts, hogy Jézus Krisztust tudjuk hirdetni, ne csak a magunkét mondani. Ámen.
2025. szeptember 22., hétfő
2025. szeptember 22., címkék:2Móz 29 és 1Thessz 2,1–12 (ÚSZ) „Nem embereknek akarunk tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek" (4). Megfelelési kényszer, vagy krisztusi szabadság? Melyik vezérel, melyik motivál, melyik határoz meg bennünket gyülekezeti életünkben és a templom falain kívüli emberi kapcsolatainkban? Az életünk persze tele van olyan helyzetekkel, sőt akár olyan tartós állapotokkal, mikor kénytelenek vagyunk, vagy legalábbis úgy véljük, hogy muszáj abban a szituációban megfelelni a környezetünk elvárásainak. A hívő embernek is kell alkalmazkodnia. Enélkül nem is lehet élni. A hívő viszont nem hoz elvtelen kompromisszumokat, nem alkuszik meg, ha a hitéről van szó, nem igazodik emberi elvárásokhoz, ha a Jézussal való kapcsolata vagy az üdvössége a tét. Ellenben oda tud hajolni a másképp gondolkodó, másképp érző, másképp kommunikáló emberhez, hogy hitelesen közvetítse számára is az örömhírt.
Fohász: Mindenható Istenünk, mi csak szeretnék, ha elfogadnának, ha szeretnének. Köszönjük, hogy Jézus Krisztusban öröktől fogva szeretsz és elfogadsz minket. Add, hogy ez felszabadítson minket a hálás és Neked szolgáló életre. Ámen.
2025. szeptember 21., vasárnap
2025. szeptember 21., címkék:2Móz 28 és 1Thessz 1 (ÚSZ) „Hálát adunk Istennek mindenkor mindnyájatokért" (2). Igen, szinte ujjong az apostol az örömtől, amikor arra gondol, hogy az Úr meg- tartotta, megerősítette, sőt minden nehézség ellenére gyarapította a gyülekezetet. Pedig mondhatta volna, hogy kevesen vannak, hogy kezdők még a hit dolgaiban, hogy tele vannak hiányosságokkal, hogy tévtanítások is lábra kapnak közöttük, s mindebben teljesen igaza lenne. Ő mégsem ezt teszi, hanem mindenekelőtt hálát ad a gyülekezetért! Mire tanít ez ma bennünket? Arra, hogy Isten kezéből fogadjuk el a gyülekezetünk létét. Nem a mi emberi terveink, céljaink megvalósulása a gyülekezet, hanem – és ezt szilárdan hisszük – az egyház Urának munkája! Bennünk is a hálás öröm az első érzés, amikor a gyülekezetre gondolunk? Adjunk hálát gyülekezetünkért Istennek! Örüljünk, hogy van! S mivel éppen vasárnap van, menjünk, a gyülekezet közösségében is örvendezzünk!
Fohász: Urunk, hálaadással köszönjük meg Neked a gyülekezetünket, hogy minden viszontagság ellenére van hová összegyűlnünk testvéri közösségben. Töltsd meg a szívünket először is örömmel, és ezután vezess a szolgálatba! Ámen.