Gyászjelentés

2025. november 05., címkék:

Fájó szívvel, de Urunk akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Nagy Béla, a Bátorkeszi Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora 95 éves korában, 2025. november 5-én hazatért Megváltó Urához. Szeretett halottunktól november 9-én, vasárnap 14.00 órakor veszünk búcsút gyászistentisztelet keretében a perbetei református templomban.

Egyházmegyei közgyűlés és hálaadás Nagyodon

2025. november 05., címkék:

Nagyod, egy kicsi falu a lévai járásban. A református gyülekezete pedig a Barsi Református Egyházmegye része. Sokan azt sem tudják, hol van. Azonban, aki 2025. október 26-án részt vett az ott megtartott őszi egyházmegyei közgyűlésén, örökre megjegyezte, hol található ez a falu, hol van ez a gyülekezet, s annak gyönyörű temploma és gyülekezeti háza.

Hiszed-e?

2025. november 02., címkék:

Megkerülhetetlen és főképp elkerülhetetlen ténye az emberi életnek, sőt a teremtett világnak az elmúlás. Mi, emberek a teremtés utáni hűtlenségünk büntetéseként kaptuk: „Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked, …Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél” (1Móz 3,16.19a).

„kezdetté lesz a vég”

2025. november 01., címkék:

Október vége és november eleje környékén több autót látunk az utakon, legfőképp azért, hogy felkeressük azokat a temetőket, sírokat, ahol elhunyt szeretteinkre emlékezhetünk. Itt tekinthetünk vissza a múltba, itt emlékezhetünk az együtt töltött pillanatokra, beszélgetésekre, élményekre, ölelésekre, szeretetre, kedvességre és támogatásra, amit tőlük kaptunk.

Reformáció – megújulás és személyes meghívás

2025. október 31., címkék:

„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12,2)

Pályázat

2025. október 30., címkék:

A Somorjai Református Egyházközség pályázatot hirdet a fenntartásában lévő Kiskakas Óvoda igazgatói állásának betöltésére 2026. január 1-től.

„Csak az idő köt össze minket, meg a hit” (Grecsó Krisztián)

2025. október 30., címkék:

Magától értetődőnek vesszük az időt, de mi is az idő igazából? Mi alapján érzékelünk egy-egy történést csupán egy pillanatnak, néha pedig hosszas perceknek és sosem múló óráknak? Hatással bír-e az időérzékelésünk a döntéseinkre? Bár ezek a kérdések elég filozofikusan hangzanak, mégis a pszichológia is törekszik a megválaszolásukra a pszichológiai (szubjektív) idő vizsgálatával.

Aki ellene mondott a reformációnak…

2025. október 30., címkék:

Heródes Agrippa gyermekkora Rómában telt, és ott szívta magába az akkori világ minden tudását. Claudius római császár barátja, és általa lett Galilea negyedes fejedelme, de szinte egész Izraelben uralkodott. (Olvasandó ApCsel 12,1–23)

2025. december 31., szerda

2025. december 31., címkék:

Énekek 8 és Jn 3,1–21 (ÓSZ) „Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szerelmet, folyók sem tudják elsodorni" (6–7). A szerelem erős, ellenállhatatlan hatalma van. És mivel ilyen a szerelem, semmi földi erő nem semmisítheti meg, még legnagyobb ellensége sem. Halálosan erős a szerelem. Kérdezem: a halál és a szeretet erőinek hogyan van köze elmúlt évünkhöz? Nikodémus – János evangéliuma szerint – azért ment Jézushoz, mert megértett valamit a világot szerető Úr erejéből és hatalmából. Az év utolsó napján mi is azért mehetünk Isten színe elé, hogy az ő feltétlen szeretetének hatalma lánggá váljon: megemésszen minden rosszat, és rávilágítson minden jóra. És semmi földi dolog ne tudja eloltani.
Fohász: Mindenható Atyám, köszönöm Neked azt, ami az elmúlt évben elsodorhatatlan és elolthatatlan volt. Mindent a Te feltétlen szeretetedből kaptam. Hálás vagyok, hogy olyan sokféle formában mutattad meg, hogy milyen a Te erőd és hatalmad. Segíts meg az új évben is, hogy újjászülethessen bennem a reménység és a hit. Ámen.

2025. december 30., kedd

2025. december 30., címkék:

Énekek 7 és Jn 2,13–25 (ÓSZ) „Fejed olyan, mint a Karmel, és fejeden a haj, mint a bíbor; egy királyt tartanak fogva fürtjei. Mily szép vagy és mily kedves, gyönyörűséges szerelmem" (6–7)! A vőlegény egyre jobban megismeri menyasszonya testét és lelkét, és egyre inkább megszereti. Nem kiismeri, és elege van belőle. Nem megszokja, és már nem is törődik vele. Hanem még mindig dicséri, és a szépségéről beszél. Nagy tanulság ez számunkra, akik házasságban élünk. És számunkra, akik egyházban élünk. Hogy válhat az életünk szüntelen dicséretté? Hogy vehetjük észre a másikban szüntelenül a jót? Mi módon élhetünk úgy, hogy a folytonos panaszkodás és a veszteségeink emlegetése helyett arra figyelünk, hogy mit kaptunk ezek által Isten kezéből? Ahogyan az ének mondja: „Jézus, te égi, szép, tündöklő fényű név, Legszentebb énnekem e föld ölén! Benned van irgalom, erőd magasztalom, Terólad zeng dalom, ragyogj felém" (RÉ21 794)!
Fohász: Úr Jézus Krisztus, köszönöm, hogy rácsodálkozhatok a Benned elrejtett élet szépségére. Megtanulhatlak Téged dicsérni, és szeretteimért hálát adni. Segíts észrevenni a jót, az áldást, az örömöt, amikor visszagondolok az elmúlt évre. Ámen.

2025. december 29., hétfő

2025. december 29., címkék:

Énekek 6 és Jn 2,1–12 (ÓSZ) „Szép vagy, kedvesem, mint Tircá városa, gyönyörű, mint Jeruzsálem, ámulatba ejtő, mint egy zászlóerdő" (4). Nem tudom, ki szeret- ne ilyen szavakkal és hasonlatokkal udvarolni kedvesének, menyasszonyának, feleségének? Mi, teológus korunkban ismerkedtünk meg feleségemmel. Igazán adott lett volna, hogy a Biblia szerelmeskönyvéből idézgessünk egymásnak, mégsem így volt. Hiszen ezek a hasonlatok is másfelé fordítják figyelmünket, túl két ember földi kapcsolatán. A városnév, Tircá jelentése: kedvesség. Magas hegycsúcson, olajfaerdők között terült el. Jeruzsálem pedig minden izraelita számára a legszebb, a legkedvesebb helyet jelentette, és nem csupán fekvése, épületei miatt, hanem az Úr jelenléte miatt. Megragadó és bámulatba ejtő a menyasszony szépsége, mint e városoké. Legyen számunkra is kedves és szép az a földi hely, ahol élünk, és az a közösség, amelyben gyakorolhatjuk hitünket.
Fohász: Mennyei Atyám, köszönöm Neked, hogy készítettél egy földi helyet, ahol Téged dicsérhettelek az elmúlt év napjaiban. Köszönöm, hogy van egy szent gyülekezet, amelyben megélhettem a közösséget. Ámen.

2025. december 28., vasárnap

2025. december 28., címkék:

Énekek 5,2–5,16 és Jn 1,35–51 (ÓSZ) „Rám találtak az őrök, akik járják a várost. Megvertek, megsebeztek, letépték rólam kendőmet a várfalak őrei. Esdekelve kérlek, Jeruzsálem lányai! Ha megtaláljátok szerelmesemet, mondjátok meg neki, hogy a szerelem betege vagyok" (7–8)! Részlet egy rabbinikus magyarázatból: „a világ népei megkérdik Izraeltől: miben különbözik a te Istened a többi istentől, hogy életeteket áldozzátok érte, hogy elégetnek és felnégyelnek benneteket érte" (Rási)? „Valóban érthetetlen, és jócskán megmagyarázhatatlan, hogyan és miért tart ki a zsidó nép a tengernyi szenvedés és üldözés közepette hiténél, és nem tűnik el a pogány világ tengerében" (Naftali Kraus). Isten szeretetének tényleg lehetünk a betegei. Mert sokszor nehéz megérteni és felfogni, hogy miért úgy szeret, hogy közben megsebez, miért úgy visel rólunk gondot, hogy közben azt gondoljuk, elvett valamit.
Fohász: Drága Uram, sokszor vontam kétségbe, hogy szeretettel teljes voltál-e, amikor veszteséggel, betegséggel, fájdalommal látogattál meg. A sok szenvedés közepette és a pogányok tengerében láttasd meg velem a megnyílt eget, a Te világodat, és taníts kimondani, hogy Te vagy az Isten Báránya, aki elveszed a világ bűneit (Jn 1,29). Ámen.

2025. december 27., szombat

2025. december 27., címkék:

Énekek 4,1–5,1 és Jn 1,19–34 (ÓSZ) „Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút. Paradicsomkert nőtt rajtad: gránátalmák édes gyümölcsökkel, ciprusok nárdusokkal, nárdus és sáfrány, illatos nád és fahéj, sok tömjénfával, mirha és aloé, sok drága balzsammal; kertekben levő kút, friss víznek forrása, mely a Libánonról csörgedezik" (12– 15). Nem kizárt dolog, hogy amikor az izraelita ember régen egy ilyen dalt hallott vagy énekelt, többre gondolt a női szépségnél. Tele van ez a kis szerelmes dal olyan fogalmakkal, amelyeknek erősen vallásos csengése van. Paradicsomkert, élő víz, balzsam, illatos nád, fahéj. Az utóbbiak a szent kenet alkotórészei. Hadd hangsúlyozzam: keresztyén életünk fő célja, hogy mindennek, amiben élünk, mozgunk és vagyunk (ApCsel 17,28) vallásos csengése legyen, vagy még inkább: hitvallásos csengése.
Fohász: Mennyei Atyám, kérlek, ajándékozz meg engem olyan élettel, amelynek hitvallásos csengése van. Szeretném, ha szavaimmal hirdetném, a tetteimmel megmutatnám, alázatommal és szelídségemmel nyilvánvalóvá tenném, hogy egyedül Benned bízom. Ámen.

2025. december 26., péntek

2025. december 26., címkék:

Énekek 3 és Jn 1,14–18 (ÓSZ) „Alig mentem tovább tőlük, máris megtaláltam, akit lelkemből szeretek. Megragadtam, nem is engedem el, míg be nem vezetem anyám házába, szülőmnek szobájába" (4). Kihez és hova vezet minket Isten szeretete karácsonykor? Általában a szülői házba, abba a házba, ahol a születésünket ünnepelték szüleink, mikor a világra jöttünk. Irreálisnak tűnik, ahogy ebben a fejezetben a mennyasszony keresi a vőlegényét. Hogy egy lány éjszaka egyedül bolyongjon az utcákon, hogy megszólítsa az őröket, aztán csak úgy, hirtelen rátaláljon a kedvesre, és őt édesanyja házába vigye?! Még ma is nehezen képzelhető. Nincs nyugta addig, míg az elveszettnek hitt kedvest meg nem találja. Aki szeret, nem nyugszik bele, hogy távol legyen attól, akivel tele van a szíve. „Megragadtam" – mondja, vagyis: birtokba vettem, megfogtam. A karácsonyi evangélium lényegét is meg lehet ragadni, be lehet vinni az életünk közepébe, a házunka, az otthonunkba.
Fohász: Köszönöm, Úr Jézus Krisztus, hogy a Te irgalmad és szereteted megragadható, birtokba vehető. Köszönöm, hogy Te ezt nem sajnálod tőlünk, emberektől, hanem nekünk adod. Sokszor mi is egyedül bolyongunk, és keressük azt, akit igazából, szívből lehet szeretni. Könyörülj rajtunk, hogy legyen lelki társunk, lelki támaszunk, támogató gyülekezetünk. Ámen.

2025. december 25., csütörtök

2025. december 25., címkék:

Énekek 2 és Jn 1,1–13 (ÓSZ) „Szerelmesem hangját hallom! Jön már, ugrálva a hegyeken, szökdelve a halmokon" (8). Az Énekek éneke allegorikus magyarázata sokszor legyőzte az igazi, reális magyarázatot. Mikor akar felébredni a szerelem? Kiből és mit vált ki igazából az agapé, amely János evangéliumának prológusa szerint megjelenik, nyilvánvalóvá lesz karácsonykor? Isten szerelemre gyúlt a világ iránt, amikor elküldte hozzánk Fiát. A rabbik szerint a szerelmet nem lehet erőltetni, s amíg az magától nem lobban fel, nem kell mesterségesen élesztgetni. A szerelmesem hangja – a Midrás szerint nem más, mint a Messiás hangja, amikor közli a zsidó néppel, hogy ütött a megváltás órája. Hallgassuk, olvassuk sokat az evangéliumot, hogy meghalljuk belőle a szerelmes Isten hangját, aki így szól: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1,14).
Fohász: Köszönöm, Neked, Uram, hogy nincs mesterséges szerelem. Mesterséges intelligencia van, mesterséges ételek már vannak, kialakulóban van egy Tőled idegen, mesterséges világ. Segíts a Te dicsőségeden keresztül látni azt az önfeláldozó, feltétlen szeretetet, amely nélkülözhetetlen és erőt ad a mindennapokban. Ámen.

2025. december 24., szerda

2025. december 24., címkék:

Énekek 1 és ApCsel 28,16–31 (ÓSZ) „Szerelmed jobb a bornál" (2)! A Biblia szerelemeskönyvébe olvasunk bele karácsony idején. Mert a Szentírás nem szégyelli a szerelmet. Énekek ének: Sir haSirim – vagyis a legnagyobb ének, a legszentebb ének, a legcsodálatosabb dal, az énekek közül is legkiválóbb. Miközben látszólag csak két ember szerelméről, a vőlegény és a mennyasszony egymásra találásáról van szó, arra érdemes figyelni, mit tudunk meg két ember szerelméből arról, hogy Isten mennyire szeret bennünket. Az ő szerelme, jobban, mint a bor, „felvidítja az ember szívét" (Zsolt 104,15). Lehet őt nem szeretni? Méltó rá, hogy mindenki szeresse. Közelében, szerelmében csak ujjongani és örvendezni lehet. A csapongó, szaggatott sorokból süt a kedves utáni olthatatlan vágy. Isten adjon nekünk is olthatatlan vágyat, hogy az ünnep szent napjaiban keressük és szeressük az Úr közelségét, és szeretteinkkel is igaz közösségben lehessünk.
Fohász: Uram Jézus, Te jól tudod: milyen terített asztallal, mennyi étellel és itallal próbáljuk ünnepelni testté lételed csodáját. Természetes emberi próbálkozás ez, hogy közelebb hozzuk magunkhoz a mennyek országának gazdagságát. Segíts, hogy szerelmed mindennél jobb legyen nekünk, és a Te feltétlen szeretetedet ünnepelhessük. Ámen.

2025. december 23., kedd

2025. december 23., címkék:

Ézs 66 és ApCsel 28,11–15 (ÓSZ) „Mert ahogyan megmarad az új ég és az új föld, amelyet én alkotok – így szól az Úr –, ugyanúgy megmaradnak utódaitok és a nevetek is" (22). Ézsaiás könyve sötét fenyegetéssel végződik. Szinte apokalipszisbe illő csúnya, félelmetes vége van. Mintha minden eddig kimondott szép szó és szép ígéret egy nagy kínzó fájdalomba torkollana. A könyv szándéka nyilván az, hogy újraolvassuk, hogy visszatérjünk a megmaradás igéihez, és reménységet nyerjünk. Egy nappal karácsony előtt sokszor mi is sötétnek és bizonytalannak látjuk az ünnepet, mert izgulunk, hogy milyen lesz. Hányan jönnek a templomba, hazaér-e mindenki, tudunk-e végig méltóságteljesen ünnepelni, részünk lesz-e Krisztus születésének örömében? Forduljunk bizalommal megmaradásunk Urához, mert az ünnep napjaiban is ő alkot és teremt meg mindent.
Fohász: Úr Jézus Krisztus, hála van a szívemben, hogyha megengeded, holnap újra részese lehessek születésed csodájának. Segíts, hogy az adventi várakozásom beteljesedjen, hogy semmi és senki se maradjon bizonytalanságban. Hozz gyülekezetünk életébe új fényt, új testvéreket, akik nem csak az ünnep idejére maradnak velünk. Ámen.

2025. december 22., hétfő

2025. december 22., címkék:

Ézs 65,8–25 és ApCsel 28,1–10 (ÓSZ) „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit majd teremtek" (17–18)! Megszűnnek, feledésbe mennek a régi dolgok, a múlt és a jelen nyomorúságai: Isten újat teremt. Már csupán azzal, amilyen kifejezéseket az eredeti nyelven használ Ézsaiás, visszavisz minket a teremtés kezdetéhez. Az Úr semmiből, vagy akár a föld porából is életet tud formálni. Az ő kezéből a semminek látszó életünk, az üresnek látszó egyházunk, a szétforgácsolódni látszó időnk, a gyakran keszekuszának és veszteségekkel telinek mutatkozó családi életünk új kezdetet kap. A próféta részéről ez nem utópia, vagyis nem olyan dolog, amely megvalósíthatatlan az életünkben, hanem olyan csoda és kegyelem, amely naponta megmutatkozik.
Fohász: Drága Uram, köszönöm Neked azt az újat, amelyet meg tudsz mutatni, és meg tudsz teremteni. Sok régi dolgot szeretnék én is elfelejteni. Főleg azokat a régi időket, amikor Nélküled éltem, és még semmit se tudtam Rólad. Segíts örülni mindannak, amit még ezután hozol létre, éppen azért, hogy megörvendeztess. Ámen.

2025. december 21., vasárnap

2025. december 21., címkék:

Ézs 65,1–7 és ApCsel 27,27–44 (ÓSZ) „Megkereshettek volna, de nem kérdeztek, megtalálhattak volna, de nem kerestek. Itt vagyok, itt vagyok! – mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet" (1). Nincs könnyű dolga Istennek velünk. „Itt vagyok!" – hányszor mondta ezt nekünk? Vagy mi hányszor énekeltük: „Itt van Isten köztünk" (RÉ21 225)? Hatástalanul? Hányszor és miben láttuk, hogy ő jelen van, hogy semmi kétség: csak neki köszönhetjük a megmenekülésünket, a gyógyulásunkat, a szabadulásunkat. Az újszövetségi napi ige Pál apostol és egy egész hajónyi ember megmenekülését adja elénk. Ki kiáltott azon a hajón, ki vállalta fel ott a hitét, ki merte azt mondani, hogy az Úr itt van, és nem veszünk el? Egyedül az apostol, aki hitte és tudta, hogy az a vihar és az a hajótörés is Isten kezében van, és partot fognak érni. A Lélek adjon nekünk is erőt, hogy amikor szorult helyzetekben egyedül maradunk a hitünkkel, legyen reménységünk az Úr nevét segítségül hívni.
Fohász: Hódolattal állok meg előtted, Istenem, mert velem sem könnyű. Én is csökönyös, öntelt, magába forduló ember vagyok. Köszönöm, hogy mégis itt vagy, hogy jelen vagy. Segíts kiáltani akkor is, ha teljesen egyedül maradok a hitemmel. Ámen.

2025. december 20., szombat

2025. december 20., címkék:

Ézs 63,15–64,11 és ApCsel 27,9–26 (ÓSZ) „Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem rólad neveztek volna el minket. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek" (19)! Ézsaiás az Úrhoz kiált. Nekünk is nagy szükségünk van arra, hogy az Úrhoz kiáltsunk, és kérjük, hogy tekintsen le ránk, avatkozzon bele az életünkbe, az egyházunk életébe. Azt mondja a próféta: „Bárcsak szétszakítanád!" – ez egy radikális beavatkozásért való könyörgés. Mert radikális, velőig, a gyökerekig ható beavatkozás nélkül olyanok leszünk, mint akik felett „sohasem uralkodtál"! Mint akik maguknak, maguktól léteznek, mint akiknek semmi szükségük nincs arra, hogy a teremtő és megváltó Isten beavatkozzon az életükbe. Legyünk olyan emberekké, akiken valóban az látszik, hogy felettük az Úr szava, szeretete és jóra ösztönző ereje uralkodik!
Fohász: Mennyei Atyám, köszönöm, hogy emlékeztetsz arra, hogy én is tudok olyan lenni. Olyan, aki csak magában bízik, olyan, akit csak a saját élete, fájdalmai és örömei érdekelnek, és nem törődik a Te hatalmaddal. Köszönöm, hogy jó általad meginogni, és belerendülni mindabba, amit tenni tudsz. Ámen.