2026. január 24., szombat
2026. január 24., címkék:Bír 14 és Jn 6,66–71 (ÓSZ) „Az Úrtól van ez" (4). Nem, ez a fejezet nem egy szappanopera következő része, hanem Isten népének története. Bár tartalmaz meghökkentő eseményeket, ezek mind arra mutatnak, hogy az Úr minden eszközt képes használni annak érdekében, hogy érvényre juttassa akaratát. Jelen esetben egy pogány lánnyal való házasságot – amit egyébként határozottan tilt – használ fel arra, hogy megszabadítsa népét a filiszteusoktól. Sámson forrófejűségével és erejével fokozatosan tizedeli az ellenséget. Azon-ban még az ő hirtelen felindulásait és erőszakos cselekedeteit is képes jóra fordítani az Úr, hogy népén segítsen. Neki van hatalma arra, hogy az én tévedéseim és rosszul meghozott döntéseim is végül jól alakuljanak. Bár ne kellene ennyi rosszat átfordítania... Ezután hirtelen hozott rossz választásaim helyett inkább tegyem azt, ami az Úrtól van.
Fohász: Uram, bocsásd meg, amikor nem Rád tekintek, hanem a saját fejem után megyek. Tudom, hogy nem tudok jót tenni önerőből, mégis újra megpróbálom... Köszönöm, hogy Te az én elrontott dolgaimat is képes vagy jóra fordítani. Mégis, most arra kérlek, taníts arra, hogy megértsem és cselekedjem akaratodat. Ámen.
2026. január 23., péntek
2026. január 23., címkék:Bír 13 és Jn 6,60–65 (ÓSZ) „Ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusok hatalmából" (5). Sámson a legismertebb ószövetségi személyek közé tartozik. Jelentőségéről már születése előtt döntött Isten, hiszen angyalát küldte, hogy kihirdesse a gyermek küldetését. Fontos azonban, hogy a szabadulás Sámsonnal csupán elkezdődött. Bár hőstettek sorát vitte véghez a filiszteusok között, ez a nép még Dávid király idejében is sok gondot okozott Izráelnek. A filiszteusoktól való szabadítás folyamat, amely Sámsonnal kezdődött. A bűntől való szabadítás szintén folyamat, amelyen végig kell haladnunk, ha meg akarunk tisztulni. Viszont a mi szabadításunkat már befejezte, pontosabban elvégezte Jézus, a mi Szabadítónk! Nem kell várnunk, mi lesz a folytatás, mert ő már előkészítette további sorsunkat! Menjünk hát végig a szabadulás folyamatán, azaz kövessük Jézus Urunk szabadító vezetését!
Fohász: Jézusunk, köszönjük, hogy a kereszten elvégezted a mi megváltásunkat, és annak hatalmával lépsz be életünkbe. Áldott légy, amiért nemcsak elkezdted, hanem be is fejezted a szabadító küldetést, amely során mi is megszabadulhatunk bűnünktől, és a Te véred által hozott szabadságban élhetünk. Ámen.
2026. január 22., csütörtök
2026. január 22., címkék:Bír 12 és Jn 6,52–59 (ÓSZ) „Kértem én a segítségeteket, de ti nem szabadítottatok meg a kezükből" (2). A személyes tragédia után Jeftét újabb csapás érte: belülről érkező támadás. Az ellene támadók ugyanis testvéri törzsből érkeztek. Ahelyett, hogy segítették volna testvéreiket a harcban, vagy támogatták volna őket valamilyen formában, a győzelem után hamis váddal támadták azok vezérét. Jefte persze átlátott támadóin, és tudta, hogy a diadalból fakadó dicsőségre vágytak. Elszomorító, amikor testvéri törzsek törnek egymásra becsvágyból. Bármilyen okból történjen, a testvérviszály helytelen. Rombolja az összetartást, ebből kifolyólag csökkenti az ellenállóképességet, ami lehetőséget biztosít az ellenséges támadásra. Legyen szó nemzetiségi, családi, vagy akár lelki testvérségről, Isten akarata az összefogás.
Fohász: Istenünk, köszönjük, hogy Fiadban gyermekeid lehetünk, mert ez nemcsak azt jelenti, hogy Atyánk vagy, hanem azt is, hogy egymásnak testvérei. Kérünk, támassz egyetértést gyülekezeteinkben, családjainkban, közösségeinkben, hogy testvér támogassa testvérét, és így erősödjünk meg a Te szövetségedben. Ámen.
2026. január 21., szerda
2026. január 21., címkék:Bír 11,29–40 és Jn 6,41–51 (ÓSZ) „Én magam adtam szavamat az Úrnak, és nem vonhatom vissza" (35). A győzelem okozta diadalmámor helyére egy pillanat alatt szörnyű felismerés költözött. Leányát látva jutott eszébe Jeftének, milyen fogadalmat tett az ütközet előtt. Ekkor jött rá, hogy elhamarkodottan tett ígéretet az Úrnak. Nem Isten követelte ezt az áldozatot, hanem Jefte magától fogadta meg. Később bánta is, de már nem hátrálhatott meg – meg kellett tennie, amit megfogadott az Úrnak, mert így írta elő Isten törvénye: „Tartsd meg és teljesítsd, amit kimondtál, amikor önkéntes áldozatot fogadtál Istenednek, az Úrnak úgy, ahogyan azt megígérted" (5Móz 23,24)! Legyen ez intő figyelmeztetés, hogy ne fogadkozz meggondolatlanul! Ne ígérj felelőtlenül, amit később megbánnál, mert ha mégsem teljesíted, vétkezel Isteneddel szemben. Fontold meg, mit fogadsz meg! „Legyen az igenetek igen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek" (Jak 5,12).
Fohász: Megvallom Neked, Uram, hogy számtalanszor vettem számra nevedet hiába. Hirtelen felindulásból fogadalmat teszek, amit nem gondolok komolyan, később pedig ki nem mondottá akarom tenni. Kérlek, tisztíts meg a kétlelkűségtől, hogy csak azt mondjam, amit gondolok, és csak azt tegyem, amit mondok. Tetteimnek, szavaimnak, gondolataimnak pedig Te légy forrása, Uram! Ámen.
2026. január 20., kedd
2026. január 20., címkék:Bír 11,1–28 és Jn 6,35–40 (ÓSZ) „Mi pedig birtokoljuk mindazoknak a földjét, akiket a mi Istenünk, az Úr űzött ki előlünk" (24). A honfoglalás nem az izraelita törzsek dicső hőstette volt. Isten volt, aki eltervezte, majd véghezvitte a folyamatot, amely során népe Egyiptomból Kánaánba került. Ő ígérte meg az ősatyáknak, hogy utódaiknak adja azt a földet. Ő szabadította meg erős kézzel népét a fáraó uralma alól. Ő vezette népét a pusztán át. Ő vitte győzelemre népét az ígéret földjének birtokbavétele során. Ő gondoskodott népéről, akivel szövetséget kötött: ha szükséges volt, nehézségekkel, ha úgy látta célravezetőnek, csodákkal. Ma is ezt teszi népével, azaz velünk. Talán nem ütközetekben jelenik meg gondviselése, de minden bizonnyal észlelhető. Ismerjük hát fel, mit adott és ad nekünk Urunk, és adjunk érte hálát!
Fohász: Istenünk, belegondolva életünkbe észrevesszük, hogy szükségünk van Rád. Nélküled nem jutunk előre, sőt, inkább vesztünkbe rohanunk. Ne engedd el kezünket, hanem maradj továbbra is velünk. Nem mintha megérdemelnénk, hanem mert szeretsz minket... Ámen.
2026. január 19., hétfő
2026. január 19., címkék:Bír 10 és Jn 6,28–34 (ÓSZ) „Nem szabadítalak meg többé benneteket" (13)! Kemény ítéletet mond népe fölött az Úr. Miután sokadjára tér el tőle, hogy más isteneket kövessen, Izráel Istene úgy dönt, nem segít többé népén. A rossz helyzet, amibe kerültek, korábbi bűnük következménye. Isten sértett félként magára akarja hagyni az őt elhagyókat. Amikor azonban a nép valódi bűnbánatot gyakorol, és eltávolítja a bálványokat, Isten megenyhül. Bár jogosan érné népét ítélet, iránta való szeretete mégis felülemelkedik. A mi Istenünk ugyanis – bár szereti az igazságot, és követeli a neki járó imádatot – kegyelmes Úr. Nem tartja számon, hányszor vétettünk ellene, ha utána bűnbánattal visszatérünk hozzá. Ez persze nem engedély arra, hogy újra elszakadjunk tőle, hanem lehetőség, hogy ma még hazatérhetünk kegyelmes Atyánkhoz, aki kész megbocsátani.
Fohász: Jó Atyánk, köszönjük, hogy „te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy" (Jón 4,2). Köszönjük, hogy még nem mondtad ki az ítélet szavait a világ fölött, hanem arra vársz, hogy minél többen megismerjék kegyelmességedet, és Hozzád térjenek. Segíts, hogy megmaradjunk irgalmadban, amelyet Fiadban szereztél meg számunkra. Ámen.
2026. január 18., vasárnap
2026. január 18., címkék:Bír 9,22–57 és Jn 6,22–27 (ÓSZ) „Isten egy gonosz lelket küldött Abímelek és Sikem polgárai közé" (23). Látszólag ellentmondásos esemény történt. Isten, akitől minden jó adomány és tökéletes ajándék származik (Jak 1,17), gonosz lelket küld Sikem városába. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy átadta Isten a várost a Sátánnak. A gonosz lélek azt jelenti, hogy zűrzavart keltett a város és annak névleges királya között. Ahogy korábban az idegen népek táborában, ezúttal tulajdon népe között okozott káoszt. Ez volt a büntetése azért, mert Abímelek uralomra tört, Sikem városa pedig támogatta ebben. A közös szándék azonban – mivel Isten ellen történt – nem érhetett célt. Velünk ilyen nem történhet meg mindaddig, amíg az Úrhoz ragaszkodunk, és az ő akarata szerint élünk. Ha így teszünk, nem gonosz lelket küld hozzánk, hanem „az erő, a szeretet és a józanság lelkét" (2Tim 1,7).
Fohász: „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád" (Zsolt 51,12-15). Ámen.
2026. január 17., szombat
2026. január 17., címkék:Bír 9,1–21 és Jn 6,16–21 (ÓSZ) „Összegyűltek Sikem polgárai meg a fellegvár összes lakója, elmentek, és királlyá tették Abímeleket" (6). Amire nem került sor Gedeon életében, megvalósult fia által. Az apa elutasította a királyságot, mivel az összeegyeztethetetlen Isten uralkodásával. A fiú ellenben magához ragadta a hatalmat, meggyilkoltatta testvéreit, és átvette szülővárosa felett az irányítást. Lám, milyen könnyen letérnek a helyes útról az utódok! Ebből is kiderül, hogy nem elég, ha az ősök hitben járó emberek voltak. Nem elég hivatkozni elődeinkre, hívő szüleinkre, egyházukat híven szolgáló nagyszüleinkre. Nekünk is élő kapcsolatot kell tartani Istenünkkel, ha az ő útján akarunk járni! De hitünk nem terjed ki utódainkra. Nem hihetünk gyermekeink, unokáink helyett. Nekik maguknak kell járniuk a hit útján. Értük mindössze annyit tehetünk, hogy amíg lehetőségünk van rá, hitben neveljük őket, elbeszéljük, hogyan érhető el az Úr, és imádságban hordozzuk őket...
Fohász: Istenünk, köszönjük, hogy személyesen ismerhetünk Téged. Hálát adunk hitben járó szüleinkért, nagyszüleinkért, akik megosztották velünk hitüket, és általuk megismerhettünk Téged. Szeretnénk hiteles hirdetőid lenni az utánunk következő nemzedékek számára. Tőled kérjük hozzá a bátorságot, a következetességet, és mindenekelőtt a Veled való személyes kapcsolatot. Ámen.
2026. január 16., péntek
2026. január 16., címkék:Bír 8,24–35 és Jn 6,11–15 (ÓSZ) „Csapda lett ez Gedeonnak és háza népének" (27). Szomorú befejezése egy hős életének. Amióta az Úr angyala megszólította őt, Gedeon elkötelezett szolgája volt Istennek. Előbb apja házában, majd a környező törzsek között állította helyre az igaz Isten tiszteletét, és szabadította meg Izráelt az idegen népektől. Gedeon küldetése ezzel véget ért. Csakhogy ezt nem vette tudomásul, hanem elhitette magával és a néppel, hogy egyedül rajta keresztül érhető el Isten. Az lett a bűne, hogy összetévesztette önmagát az őt elküldő Istennel. Intő jel minden hívő számára. „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék" (1Kor 10,12)! Ne gondold azt, hogy a hitben járt éveid, évtizedeid feljogosítanak bármire is! Ne hidd azt, hogy elértél valamit, csak azért, mert Istennel jársz hosszú ideje! Ne váljon az Istennel való kapcsolatod rutinná, különben csapdává válik számodra!
Fohász: Én Uram és én Istenem! Megrémít Gedeon bukása, mert annyira emberi... Én is hajlamos vagyok megszokásból élni hitemet: elolvasom a napi igét, elolvasom az imádságot, de nem ér el a szívemig. Kérlek, ébressz fel ebből a langymeleg állapotból! Szólíts meg, rázd fel lelkemet, és ébressz bennem szomjúságot a Veled való kapcsolódásra! Kérlek, hallgasd meg imámat! Ámen.
2026. január 15., csütörtök
2026. január 15., címkék:Bír 8,1–23 és Jn 6,1–10 (ÓSZ) „Az Úr uralkodjék rajtatok" (23)! Tipikus emberi jellemvonás, hogy amikor valami jót élünk át, szeretnénk minél tovább benne maradni, ennek érdekében pedig készek vagyunk tenni is. Miután Izráel megszabadult az ellenséges törzsektől, felajánlották a királyságot Gedeonnak és utódainak, ami azelőtt nem létezett Izráelben. Mindössze a megélt győzelmet szerették volna állandósítani, azonban rossz úton próbálták elérni. Gedeon rá is világít, hogy ne tőle és fiaitól várják a sikert, hanem az őket győzelemre juttató Istentől. Mert a jó, amit megtapasztalunk, nem a körülményektől függ elsősorban, hanem az azokat biztosító Urunktól. Hozzá ragaszkodjunk, őt kövessük, és fogadjuk el azokat a vezetőket, akiket ő emel fölénk, hogy általuk vezessen!
Fohász: Istenünk, kérünk, Te légy életünk Királya! Uralkodj fölöttünk, és adj olyan vezetőket, akik Téged követve vezetnek minket! Imádkozunk településünk elöljáróiért, országunk vezetőiért, a világ hatalmasaiért, lelkipásztorainkért, hogy ne a maguk dicsőségét keressék, hanem mindenkor a Te dicsőségedre és a mi javunkra szolgáljanak. Legyen minden vezetőnk Rád mutató útjelző. Ámen.
2026. január 14., szerda
2026. január 14., címkék:Bír 7 és Jn 5,37–47 (ÓSZ) „Különben még így fog dicsekedni Izráel velem szemben" (2). Isten tökéletesen ismeri övéit. Pontosan tudja, egyes helyzetekben hogyan reagálunk. Ezért jó tanárként kiválasztja a legmegfelelőbb eszközt, hogy megtanítsa a leckét. Tudta, ha Izráel létszámfölényben verte volna meg Midján törzsét, felfuvalkodott volna, és önmagát dicsérte volna Istene helyett. Ezért az Úr gondoskodott arról, hogy a dicsőség az övé legyen. Parancsot adott a haderő csökkentésére, hogy megmutassa: ő elég erős Isten ahhoz, hogy a jelentős létszámkülönbség ellenére győzelmet hozzon népének. Kedves Olvasó, kérlek, most gondolj legutóbbi sikeredre! Lehet az egy iskolai eredmény, családi esemény, vagy akár személyes győzelem. Gondold végig, és lásd meg, mennyi része volt benne az Úrnak. Amikor megvan az eredmény, adj hálát érte neki!
Fohász: Mennyei Atyám, köszönöm, hogy erős váram vagy! Minden győzelmet, amit aratok, Neked köszönhetek. Hiszen Te adtál nekem képességeket, lehetőségeket, és Te vezettél megannyi győzelemre. Köszönöm, hogy Fiad diadala a bűn fölött az én győzelmem is. Áldott légy, amiért melletted a győztesek oldalán állhatok. Legyen Tiéd ezért a dicsőség! Ámen.
2026. január 13., kedd
2026. január 13., címkék:Bír 6,33–40 és Jn 5,31–36 (ÓSZ) „Az Úr felruházta lelkével Gedeont" (34). Gedeon már találkozott az Úrral. Oltárt épített neki, és parancsára lerombolta más istenek szent helyét. Ezt titokban, az éj leple alatt vitte véghez. Amikor viszont megkapta Isten Lelkének ajándékát, felismerte küldetését, és népe élére állt az ellenséggel szemben. Nem változott meg a személyisége vagy a természete, hanem Isten Lelke bátorította őt. A Szentlélek volt az is, aki Jézus tanítványait, akik korábban életüket féltve, bezárkózva rejtőzködtek, kivitte a jeruzsálemi tömeg közé, hogy különféle nyelveken hirdessék a feltámadott Krisztust a népeknek. Akit az Úr felruház Lelkével, annak különleges küldetést ad. Hidd el, általad is tehet csodákat az Úr, ha átengeded magad Lelke vezetésének! Nem leszel tőle más ember, mégis megváltozol: Isten áldott eszközévé válsz.
Fohász: Istenem, érthetetlen számomra, miért embereket választasz akaratod teljesítésére ahelyett, hogy egy szóval végrehajtanád, amit akarsz. Mégis hálás vagyok, hogy engem is bevonsz országod építésébe. Kérlek, értesd meg velem szándékodat, hogy át merjem adni Neked az irányítást életem fölött! Ruházz fel Lelkeddel, és vezess! Ámen.
2026. január 12., hétfő
2026. január 12., címkék:Bír 6,25–32 és Jn 5,19–30 (ÓSZ) „De nem merte ezt nappal megtenni, mert félt (...), ezért éjjel tette meg" (27). Az istenfélő ember gyakran észleli, hogy Isten akaratának követése ellentmond a világ által diktált iránynak. A hit megvallása sokszor konfliktussal jár: a korszellemmel, kortársakkal, akár családtagokkal szemben is. Gedeon konkrét parancsot kapott Istentől, azonban félt a lehetséges következményektől, ezért titokban akarta elvégezni a feladatot. Másnap mégis kiderült, hogy ő tette. Ekkor kapta sokatmondó nevét (a Jerubbaal jelentése: Baal pereljen), amely fennmaradt az utókor számára. Megtette, amit Isten kívánt tőle, és megkapta jutalmát. Ezt erősíti meg Jézus ígérete: „mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet" (Mt 19,29).
Fohász: Uram, köszönöm, hogy biztos menedék vagy számomra, aki akkor is megtartasz, amikor a világon mindenki ellenem fordul. Ne engedd, hogy mások elismerésére, szeretetére vágyjak, hanem biztass a Neked való feltétel nélküli engedelmességre, hogy mindenkor a Te akaratodat kövessem! Ámen.
2026. január 11., vasárnap
2026. január 11., címkék:Bír 6,11–24 és Jn 5,16-18 (ÓSZ) „Az Úr a békesség" (24). Gedeon találkozott Istennel, és félteni kezdte életét. Isten azonban megnyugtatta, hogy nem fog meghalni a szentséggel való találkozástól. Sőt, békességéről biztosította őt. Érdekes szóválasztás a továbbiak ismeretében. A későbbiekben ugyanis súlyos harcok következnek Izráel és a midjániták között, amelynek központi alakja Gedeon. De talán pont emiatt ígérte békességét neki az Úr. Mert bár komoly küzdelmeket kell vívni, amelyek félelmetesek lehetnek, Isten jelenléte minden helyzetben békességgel tölt el. Ezért ne az előttünk álló harcok nagyságára figyeljünk, hanem az azoknál is hatalmasabb Urunkra! Biztasson Pál apostol szava: „Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban" (Fil 4,7).
Fohász: Urunk, gyakran szívesen elmenekülnénk harcaink elől, szabadulnánk keresztjeinktől, és elbújnánk mindenki elől. Kishitűek vagyunk, mert helyetted magunkban keressük az erőt, aminek híján vagyunk. Kérünk, biztosíts minket békességedről, hogy minden küzdelmünkben megéljük és megvalljuk: az Úr a békesség. Ámen.
2026. január 10., szombat
2026. január 10., címkék:Bír 6,1–10 és Jn 5,10–15 (ÓSZ) „De ti nem hallgattatok a szavamra" (10). Ismét kezdetét veszi az Isten és Izráel közötti huzavona. Izráel ismét eltért Urától, aki ezért büntetésül idegeneket eresztett népére. Ezúttal azonban érthetően kifejti, miért cselekszik ekképpen. Nem leli örömét a büntetésben, hanem azért teszi, hogy megértesse népével: egyedül vele maradhatnak meg. De Izráel még nem tanulta meg a leckét, és csak akkor fordul vissza Istenéhez, amikor az ellenség fegyverei fenyegetik. Isten azonban nem elégszik meg vészhívásokkal. Ő nem alkalmi szabadító akar lenni, hanem egész életünk Ura! Ne csak akkor keressük, amikor baj van, ne csak segítséget kérjünk tőle. A vele való kapcsolat ennél sokkal gazdagabb. Keressük az ő jelenlétét minden helyzetben!
Fohász: Istenünk, köszönjük, hogy Te nem egy tőlünk távoli, ránk ügyet sem vető király vagy, hanem szüntelenül keresed velünk a kapcsolódást. Köszönjük, hogy személyesen ismerhetünk, Atyánknak nevezhetünk, és megoszthatjuk Veled életünk minden szegletét. Bocsásd meg, valahányszor elutasítjuk közeledésedet. Maradj életünk szerves része rossz és jó időben egyaránt. Ámen.
2026. január 9., péntek
2026. január 09., címkék:Bír 5 és Jn 5,1-9 (ÓSZ) „De akik szeretnek, legyenek olyanok, mint a felkelő nap ereje teljében" (31)! Január elején talán furcsa olvasni a felkelő nap erejéről, hiszen még nem olyan erőteljes, mint remélhetőleg tavasszal lesz. Azonban már érzékelhető, hogy egyre korábban ragyogja be fényével az égboltot. Amint felbukkan napkeleten, máris ontja sugarait, amelyekkel olvasztja a jeget, melegíti az ablakok mögé húzódókat, és ébresztgeti az alvó természetet. Ereje teljében pedig áttöri a fellegeket, és meleget áraszt. Hozzá hasonlítja a szentíró azokat, akik Istent szeretik. Mert aki szereti Istent, az szereti a tőle kapott életet, szereti önmagát és felebarátját, és beragyogja környezetét azzal a szeretettel, amellyel Isten szeret. Ne dideregj hát, hanem melegedj meg Isten gondviselő szeretetében, és ragyogj rá a körülötted levőkre!
Fohász: Valahányszor rácsodálkozom ajándékaidra, jó Atyám, felmelegszik szívem. Ne engedd, hogy elhidegüljek Tőled, hanem szólíts, hívj, süss rám fényeddel naponként! Tölts el szereteted melegével, amely átragyogva rajtam kiárad környezetemre! Hadd legyek olyan, mint a felkelő nap ereje teljében. Ámen.
2026. január 8., csütörtök
2026. január 08., címkék:Bír 4 és Jn 4,46–54 (ÓSZ) „Mert asszony kezére adja az Úr Siserát" (9). Kijózanító kijelentés ez, egyben hatalmas örömhír. Isten újfent megszabadította övéit egy ellenséges néptől, azonban ez alkalommal különleges hősöket választott. Nem emberi mérték szerint jelölte ki őket, hanem erővel ruházta fel választottjait. Hős volt Debóra, akinek bíráskodása alatt mért vereséget Izráel az ellenségre. Hős volt Jáél, aki saját otthonában végzett az ellenséges sereg parancsnokával. Hős volt Mária, aki világra szülte a megváltót (Lk 1,31-33). Hősök voltak a Jézus sírjához igyekvő asszonyok, mert ők lettek a feltámadás első hírnökei (Lk 24,1-11). Gyöngének tartott asszonyok, ám az Úr mégis megkerülhetetlen részeivé tette őket az üdvtörténetnek. Nem a testi erő, a társadalmi megbecsültség vagy a hatalom számít, hanem a minket kiválasztó Isten akarata.
Fohász: Istenünk, megvalljuk, hogy sokszor azt tartjuk fontosnak, ami szemmel látható. Köszönjük, hogy emlékeztetsz ennek ellenkezőjére, még ha alkalmanként meg is szégyenítesz közben. Kérünk, adj hitbeli látást, hogy szakíthassunk a világ tévelygéseivel, és gyönyörködhessünk a Te láthatatlan ajándékaidban! Ámen.
2026. január 7., szerda
2026. január 07., címkék:Bír 3,12–31 és Jn 4,43–45 (ÓSZ) „Kövessetek gyorsan, mert az Úr kezetekbe adta ellenségeteket" (28)! Mintha egy klasszikus drámát olvasnánk: a főhős alaposan kieszeli tervét, majd a káoszt kihasználva hamar győzelmet arat. Amikor az ellenséges móábiak között zűrzavar támadt uralkodójuk halála miatt, Éhúd kürtszóval összehívta Izráel népét, és véget vetettek a tizennyolc évig tartó elnyomásnak. A nép nem töprengett, hanem követte vezére harcba szólító szavát. Amint meghallotta a kürtzengést, felkelt, küzdött és győzött. Ezzel a szabadságharccal szabadította meg népét az Úr az újabb ellenségtől. A tanulság: ne csüggedj el a hosszú ideig tartó rosszban, mert Isten bármikor kiszabadíthat belőle! Ő bocsátotta rád valamiért, ő is veheti le rólad. Légy résen, és amint meghallod Isten hívását, kelj fel, és lépj ki a rossztól való szenvedésből az Isten által neked adott szabadságra!
Fohász: Megvallom előtted, Uram, hogy gyakran elcsüggedek. Amikor látom az engem körülvevő nehézségeket, betegségeket, szenvedéseket, elszomorodok. Köszönöm, hogy ebben a sötétségben is felragyog a Te győzelmi örömhíred, és megerősíti bennem, hogy van remény! Taníts harcolni, és vezess engem diadalra már itt, a földön. Hadd legyen enyém is Jézus, az én hadvezérem győzelme. Ámen.
2026. január 6., kedd
2026. január 06., címkék:Bír 3,7–11 és Jn 4,39–42 (ÓSZ) „Az Úr Lelke szállt rá, és így lett Izráel bírája" (10). Otniél hős volt, amit megindokol a könyv szerzője már az első részben (Bír 1,13). Mégsem hősiessége tette őt bírává, hanem Isten. Lelkét küldte rá, hogy felhatalmazza a nép vezetésére. Kijelentette a nép számára, hogy őt választotta bírául. Kijelölte és alkalmassá tette őt a nép megszabadítására. Otniél pedig Isten Lelke vezetése alatt békét hozott az országba negyven esztendeig. Bizony, ekkora hatással lehet az egyén és a közösség életére, ha valaki rábízza magát a Szentlélek vezetésére. Ne rettenj hát meg, amikor érzed, hogy a Lélek valamerre indít, hanem engedd, hogy megmozdítson, és eszközéül használjon! Hívd segítségül, és engedd, hogy vezessen! Ne feledd: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai" (Róm 8,14).
Fohász: Istenem, amikor magamra tekintek, látom képességeimet, erősségeimet, hőstetteimet, ugyanakkor meglátom bukásaimat, tévedéseimet, bűneimet. Kérlek, mutass tükröt igédben, és adj helyes önismeretet, hogy annak lássam magam, aki vagyok. Ugyanakkor ne hagyd, hogy önerőből próbáljak megmaradni, hanem áraszd rám Lelkedet! Tölts el, indíts el, és vezess! Ámen.
2026. január 5., hétfő
2026. január 05., címkék:Bír 3,1–6 és Jn 4,31–38 (ÓSZ) „Azért is, hogy Izráel fiainak az újabb nemzedékei megismerjék" (2). Az idő múlásával eltávoztak a minden élők útján azok, akik saját szemükkel látták Isten hatalmas csodáit, amelyeket Kánaán földjén vitt véghez. A következő nemzedék már csak hallott ezekről a különleges eseményekről, mégis azok következményei határozták meg helyzetüket. Az idegen népek között élés egyszerre volt az ősök bűnéért járó büntetés, az eljövendő harcokra való felkészülés ideje, mindezeken keresztül viszont lehetőség Isten személyes megismerésére. Az új generáció számára is megismerhető az az Isten, aki vezette a nagyszülők, szülők életét. Ne vessük el őseink beszámolóját, bizonyságtételét, hanem azon felbuzdulva ismerjük meg atyáink Istenét, hogy a mi Istenünkké legyen!
Fohász: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre" (Zsolt 90,1). Köszönjük, hogy a Te szövetségedhez tartozás örökségünk. Hálát adunk szüleink, nagyszüleink hitéért, akik átadták nekünk, hogyan ismerhetünk meg Téged. Kérünk, áldd meg hitéletünket személyes megtapasztalásokkal, hogy mi is hitelesen adjuk tovább azokat az utánunk jövőknek! Add, hogy szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák mind a Te gyermekeid legyünk! Ámen.