2022. szeptember 27., kedd

2022. szeptember 27., címkék:

1Móz 42 és 2Kor 10,1–11
(ÚSZ) „Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk" (3). A lelki ember is testben él. Ki vitathatná ezt? Amiben különbözik a testi embertől, az az, hogy nem test szerint hadakozik. Az apostol ezt a gondolatmenetet így kezdi: „Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket..." – és ebben igazán példánkká lehet. Mert ha test szerint hadakozna, akkor bizony a bántásra bántással, a vádaskodásra vádaskodással felelne. A test szerinti hadakozás jelszava: „Az erősebb eltiporja a gyengét." A nem test szerinti hadakozás a krisztusi út: a kicsik, a gyengék és elesettek felkarolása. Ebben a krisztusi szelídségben rejlik az igazi erő, és mégis olyan nehezen tudjuk ezt megtanulni. Való igaz, Krisztus szelídségével jelen lenni a világban rendkívül kockázatos, de Isten erejét csak ezen az úton haladva lehet megtapasztalni.
Fohász: Hatalmas Istenem, bocsásd meg, amikor a saját erőmet akarom fitogtatni, és nem a krisztusi szelídég útját járom. Pedig értelmemmel tudom, hogy hadakozásaim közben csakis a Te erőddel van esélyem nyerni, mégis sokszor nehéz kiengedni az irányítást a kezemből. Taníts engem ezen a téren is. Ámen.

2022. szeptember 26., hétfő

2022. szeptember 26., címkék:

1Móz 41,37–57 és 2Kor 9
(ÚSZ) „A ti buzgóságotok magával ragadta a többséget" (2). Mindig könnyebb a tömeggel sodródni. Vélt biztonságot ad, mert nem tűnik ki az ember, nem válik célponttá. Pedig ahogyan a szólás mondja: „Csak a döglött hal úszik az árral." Az élő hal szembe megy azzal, legyőzi az ár sodró erejét. A korinthusiak nem azt méricskélték, más gyülekezetek mennyit adakoznak, hanem megnyitották szívüket és erszényüket az evangélium ügyéért. Nem ők sodródtak a többséggel, hanem egy maroknyi közösség ragadta magával a többieket. „Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti" (Gal 5,9), ha az a kovász teszi a dolgát. Pár ember tömegeket vonzhat magával, ha Krisztusért igazán buzgón munkálkodik.
Fohász: Kegyelmes Isten, kovásszá, sóvá tettél bennünket ebben a világban, hogy bár Téged követve kisebbségben éljünk, de szüntelenül hatást gyakoroljunk erre a világra. Áldd meg minden jó cselekedetünket. Ámen.

2022. szeptember 25., vasárnap

2022. szeptember 25., címkék:

1Móz 41,1–36 és 2Kor 8,16–24
(ÚSZ) „Mert megkapta ugyan a bátorítást, de buzgóbb lévén, önként ment el hozzátok" (17). Jézus a Hegyi Beszédben arról tanít, hogyan kell az őt követőknek forgolódniuk e világban: „Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre" (Mt 5,41)! Egy mérföldnyi utat a Római Birodalom területén minden nem római polgárnak kötelessége volt megtenni, ha egy római azt kíséretként, teherhordóként igényelte. Jézus pedig azt mondja: aki engem követ, tegyen többet az elvártnál. Mert a kötelesség feletti többlet megdöbbenést okoz, és alkalmat ad a tanúságtételre, hogy elmondjuk: ezt azért teszem, mert Krisztust követem. Timóteus, az ifjú munkatárs is többet tesz, mint amire bátorítást kapott. Buzgóbb lévén, önként megy. Mi az a plusz, amivel én ma Krisztushoz tartozásomról tehetek bizonyságot?
Fohász: Uram, megvallom előtted, hogy sokszor még az elvárhatót sem teszem meg, nemhogy azon felül cselekedjek. Sajnálom, ha ezzel nevedre nem hozok dicséretet, vagy nem vonzok Hozzád másokat. Kérlek, mégis, tégy képessé a kötelesség feletti többletet megcselekvésére. Ámen.

2022. szeptember 24., szombat

2022. szeptember 24., címkék:

1Móz 40 és 2Kor 8,1–15
(ÚSZ) „Mert ha megvan a szándék, az aszerint kedves Istennek, amitek van, nem aszerint, amitek nincs" (12). Talán ismerős az anekdota a két komáról, akik arról beszélgetnek, mi mindenüket osztanák meg egymással. Nyugodt szívvel bíztatja egyik a másikat, hogy ha lenne két háza, bizony egyiket odaadná jó komájának. Vagy ha lenne két lova, azt sem lenne rest megosztani vele. Arra a kérdésre azonban, hogy ha két inge lenne, abból is odaadná-e az egyiket, a kérdezett fél hirtelen megtorpan, és nemmel válaszol. Miért? – kérdezi a megdöbbent koma. Mert két ingem, az van – hangzik a válasz. Mai igénk pontosan erről ad tanítást. Legyen szó időről, energiáról vagy éppen pénzről, nem azt kell elméletben odaszánnunk Isten ügyére, amink nincs, hanem a gyakorlatban kell átadnunk azt, amink van.
Fohász: Megváltó Krisztusom, Te gazdag voltál, mennyei létedben minden a Tiéd volt, mégis szegénnyé lettél, hogy engem szegénységed által bőségesen megajándékozz. Adj őszinte készséget szívembe a feleslegeimről való lemondásra, hogy legalább azokkal tudjak másokat gazdagítani. Ámen.

2022. szeptember 23., péntek

2022. szeptember 23., címkék:

1Móz 39 és 2Kor 7,8–16
(ÚSZ) „Örülök, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek" (16). Ha valakinek a szemébe mondjuk az igazságot – nem bántó, hanem megjobbító szándékkal –, egy picit mindig kockáztatunk. Sok esetben ugyanis a dorgáló szavak bezárkózást vagy visszatámadást váltanak ki. Pedig nem így kellene ennek lennie. Az apostol könnyek között, óvatosan, de mégis őszintén rótta fel a korinthusi gyülekezet vétkeit. A következmény pedig nem sértődöttség, nem harag és elfordulás lett, hanem még szorosabb szeretetközösség. Az az ember, illetve közösség, amely így reagál a fájdalmas igazságra, valóban megbízhatónak bizonyul. Mert akiben bízni lehet a bajban, a jó napokban könnyedén kitart majd. Bárha ilyen téren is megbízható keresztyének lehetnénk, akiket nem csak simogatni, hanem őszintén feddeni is lehetséges!
Fohász: Uram, állíts nekem tükröt akár felebarátaim által is, és taníts alázatos szívvel fogadni az őszinte szavakat. Segíts azok mögött felismerni a féltő szeretetet, s nem bántást feltételezni ott, ahol a szándék szív szerint a Te akaratodat követi. Ámen.

2022. szeptember 22., csütörtök

2022. szeptember 22., címkék:

1Móz 38 és 2Kor 7,1–7
(ÚSZ) „Kívül harcok, belül félelmek" (5). Vannak egyéni és közösségi életünknek is ilyen „kívül harcok, belül félelmek" szakaszai. És ezek igazán kemény, hitet próbáló időszakok. Mert ha vannak is kívül harcok, de belül elszántság, bátorság, szívósság uralkodik, a külső harcokat könnyebben megharcoljuk. Vagy ha belső félelmek rágják is lelkünket, de legalább a külső konfliktusoktól mentesek vagyunk, könnyebben összeszedjük magunkat. Amikor viszont egyik színtéren sincs nyugalom, az emberfeletti. Épp ez a lényeg! Ha emberfeletti, akkor az ilyen időszakok a legmegfelelőbbek arra, hogy a „megalázottak vigasztalója", a mi Urunk megbizonyíthassa erejét. Bízz benne, tedd próbára őt!
Fohász: Erős Isten, mindenek Ura, Te, akinek hatalma van, állj mellém ügyemben! Önmagamtól csak félelmeim, bizonytalanságaim gyarapodnak, de ha Te velem vagy, nincs, ami megakadályozzon a végső győzelemben. Ámen.

2022. szeptember 21., szerda

2022. szeptember 21., címkék:

1Móz 37 és 2Kor 6,11–18
(ÚSZ) „Mert mi az élő Isten temploma vagyunk" (16). Több súlypontja is van ennek a rövidke igerésznek, de ma csak azt az állítást mérlegeljük, hogy élő Istenünk van. Vannak emberek, akik holt dolgokban bizakodnak. Egy piros karkötőben, amely távol tartja az ártást, egy műanyag feszületben, amely szerencsét hoz, az összekuporgatott pénzben, amelytől majd az időskor nyugalmát remélik. Kérlek, értsd jól: mindezek valójában haszontalan dolgok, legfeljebb hamis megnyugvást kínálnak, de hatással nincsenek az eseményekre. Csak az gyakorolhat hatást, aki él. A mi Istenünk élő Isten. Sőt értünk élő Isten. Nem süket, nem vak, nem béna, hanem cselekvő, hatalommal bíró Úr. Bízzuk hát őrá életünket.
Fohász: Uram, hálát adok Neked, hogy nem elérhetetlen magasságokban lakozol, hanem templommá szenteled a Benned bízók életét. Hadd legyen az én életem is ilyen Rád mutató templom, ahol Veled, az élő Istennel lehet találkozni. Ámen.

2022. szeptember 20., kedd

2022. szeptember 20., címkék:

1Móz 36 és 2Kor 6,1–10
(ÚSZ) „Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja" (2)! A jelen idő, a most hatalmát nagyon sok gondolkodó megfogalmazta már. Az egyik legismertebb ilyen mondat Paulo Coelho tollából származik: „A múlt és a jövő csak az emlékezetünkben él. De a jelen pillanat túl van az időn: maga az Örökkévalóság." Mai napi igénk is erről tanúskodik. Hiába éltem meg egykor lángoló szívvel a kegyelmet, ha jelenleg nincs hatással az életemre. Hiába várom az üdvösség napját, ha most nem aszerint, nem annak vonzásában élek. Ugye érthető, hogy ez nem az „Élj a mának!" hedonizmusa, hanem az időhöz való felelősségteljes hozzáállás megnyilvánulása.
Fohász: Időnek Ura, aki egyetlen pillantásoddal átlátsz múlton, jelenen és jövőn, kérünk, „taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk" (Zsolt 90,12)! Segíts a kegyelmet most megragadnunk, az üdvösség mellett nem elsétálnunk. Ámen.

2022. szeptember 19., hétfő

2022. szeptember 19., címkék:

1Móz 35 és 2Kor 5,11–21
(ÚSZ) „Mert Krisztus szeretete szorongat minket" (14). Amikor egy gyermek dacos, nyugtalan, a nevelési tanácsadók a szülői ölelést javasolják gyógyírként. Ugyanis az ölelésben a szülő és gyermek szívverése biológiailag igazolhatóan összehangolódik, és a gyermek stressz-szintje csökken. Dacos gyermekként minket is így szorongat Krisztus szeretete: megnyugtat, új erőt ad. Szorongató szeretetének következménye, hogy többé nem önmagunknak élünk, hanem neki. És ami neki fáj, az okoz nekünk is fájdalmat. De az jelent boldogságot is, ami számára boldogság. Illetve egyre inkább az válik számunkra fontossá, amit ő fontosnak mond. A szoros ölelésben összehangolódik a szívverésünk Jézus Krisztussal.
Fohász: Szerető Uram, köszönöm, hogy szereteted nem ereszt. Nem engedi, hogy Tőled eltávolodva, a magam eszére támaszkodva elvesszek, hanem szoros öleléseddel egyben tartasz és kézben tartod életemet. Hála Neked ezért a kegyelemért! Ámen.

2022. szeptember 18., vasárnap

2022. szeptember 18., címkék:

1Móz 34 és 2Kor 5,1–10
(ÚSZ) „Mert hitben járunk, nem látásban" (7). Isten logikája messze felülmúlja az emberét. Mi azt mondjuk: hiszem, ha látom, ő pedig azt: ha hiszel, meglátod. Aki hisz, az az élet minden eseményében meglátja a mennyei Atya szerető gondoskodását, aki pedig nem hisz, az a legkegyelmesebb lehajlás mellett is úgy megy el, hogy azt véletlennek vagy jó szerencsének könyveli el. Amikor tehát „hitben járunk, nem látásban", semmiképpen sem vagyunk hátrányos, bizonytalan helyzetben – mint azt talán első olvasásra gondolnánk –, hanem éppen ellenkezőleg: Isten megajándékozott gyermekei vagyunk, akik hitükkel a valóság isteni vonatkozásait is a látják, amelyek emberi szemmel láthatatlanok.
Fohász: Uram, ugyan szeretnélek színről-színre látni, és érteni minden tettedet, de tudom, hogy e testben a hitnek látása adatott meg. Nem több és nem kevesebb. Segíts hát e látással úgy szemlélni életem minden eseményét, hogy minden dolog a javamat szolgálja és dicsőségedre mutasson. Ámen.

2022. szeptember 17., szombat

2022. szeptember 17., címkék:

1Móz 33 és 2Kor 4,7–18
(ÚSZ) „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak" (7). Sokszor csodálattal tekintünk azokra az emberekre, akiket Isten különleges szolgálóinak ismerünk el. Lehetnek azok kortárasaink vagy múltbéli hithősök, úgy gondoljuk, kimagaslanak a hétköznapi keresztyének közül. Mintha valami különleges képességet kaptak volna Istentől. Pedig bennük sem az emberi nagyságuk az igazi érték, hanem a Krisztusba vetett hitük. Ez a kincs sosem erős széfekben elzárva, hanem a cserépedény emberi életekben tud Istenre mutatni. Lehetne bármily erős hitem, ha nem a megfelelő istenbe vetném, nem tarthatna meg az életre. Inkább legyen törékeny az én cserépedény keresztyénségem, de legyen ott benne a megtartó hit, amely Krisztust, s általa szerető Atyámat ragadja meg. Mert nem hitem ereje, hanem megbízható Uram ereje tart meg.
Fohász: Jézus Krisztus, Te vagy minden reménységem, Benned bízva tudhatom, hogy örök életem van. Ha saját hitem törékenysége elbizonytalanít, irányítsd tekintetemet önmagadra, mint aki egyedül képes megtartani engem. Ámen.

2022. szeptember 16., péntek

2022. szeptember 16., címkék:

1Móz 32 és 2Kor 4,1–6
(ÚSZ) „Nem is hamisítjuk meg Isten igéjét" (2). Bibliaolvasó emberként egyik nagy kísértésünk, hogy saját szánk íze szerint alkalmazzuk a Szentírás mondanivalóját. Hajlamosak vagyunk olyan igét húzni elő a tarsolyból, amely tettünket és terveinket igazolja. És ez látszólag működik is, mert a Biblia szövegéből kiragadva minden emberi eszme könnyen igazolást nyerhet, még az is, hogy: „nincs Isten" (Zsolt 10,4). Vagy amint egykori tanárom viccesen mesélte József nevű diákja esetét csoporttársnőjével, Máriával. A fiú a Mt 1,20-ra hivatkozva („József, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát") megkérte a lány kezét, és nem értette, miért kapott kosarat. Mosolyoghatunk ezen, de önmagunkba tekintve el kell ismernünk, sokszor sajnos mi magunk is hajlamosak vagyunk meghamisítani az Isten Igéjét. Hány olyan eset van, amikor tompítjuk az ige élét, nehogy fennakadjunk rajta vagy megsértsünk bárkit is!
Fohász: Uram, a Te Igéd képes életeket formálni, ne engedd, hogy ennek a csodának én magam legyek az akadálya. Táplálj engem a hamisítatlan Igével, és add, hogy azzal tudjak szolgálni mások felé is. Ámen.

2022. szeptember 15., csütörtök

2022. szeptember 15., címkék:

1Móz 31,22–54 és 2Kor 3
(ÚSZ) „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság" (17). Isten úgy alkotja meg az embert, hogy egy kockázati tényezőt is elhelyez a teremtettségben: az embert nem bábnak, hanem szabadnak teremti. Amikor aztán az ember visszaél szabadságával, örök vágyakozásra ítéli önmagát. Szíve mélyén folyton-folyvást keresi, kutatja azt az elvesztett szabadságot, amelyet csakis Teremtője közelségében élhet át. Megpróbálja a szabadság legkülönfélébb formáit megélni, de ezek emberi próbálkozásként sorra kudarcra vannak ítélve; az ember szabadsága így rövid időn belül szabadossággá silányul. Az igazi szabadság csakis Krisztusban mint új Ádámban a miénk, „aki által kiáltjuk: Abbá, Atya!" (Róm 8,15) – erre pedig a Szentlélek juttathat el. Szabadság tehát csak ott van, ahol az Úr Lelke munkálkodik.
Fohász: Szabadságnak Lelke, sose engedd, hogy megelégedjek a szabadság illúziójával, hanem vezess el engem Krisztushoz, a benne megadatott teljes szabadságra, mert csakis azoknak nincs kárukra sem élet, sem halál, akik hozzá tartoznak. Ámen.

2022. szeptember 14., szerda

2022. szeptember 14., címkék:

1Móz 31,1–21 és 2Kor 2,5–17
(ÚSZ) „Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére az üdvözülők és az elkárhozók között" (15). Az illatoknak hatásuk van. Mindenképp. Akár kellemetlen, akár kellemes az az illat számunka, kivált valamit: felidéz egy emléket, megnyugtat, vagy éppen undort okoz. Így van ez a Krisztuskövető emberrel is. Puszta létével is hatást gyakorol környezetére. Krisztus jó illatát árasztja, amit az üdvözülők is, az elkárhozók is érzékelnek. Az előbbiek számára minden bizonnyal kellemes ez a krisztusi illat, az utóbbiaknak pedig bántja az orrát, mert idegen tőlük. Pedig az ige kimondja róla, hogy „Krisztus jó illata". Sok mindent jónak ítél Isten Igéje, az elkárhozók mégis helytelenítik azokat – vagy éppen fordítva...
Fohász: Szerető Istenem, Te bőségesen árasztod rám szereteted jó, krisztusi illatát, és én bízom benne, hogy az átitatja teljes lényemet olyannyira, hogy mások is megérzik. Adj kellő alázatot, hogy ezt a vonzást sose magamnak tulajdonítsam, hanem mindig Rád tudjak vele mutatni. Ámen.

2022. szeptember 13., kedd

2022. szeptember 13., címkék:

1Móz 30,25–43 és 2Kor 1,23–2,4
(ÚSZ) „Elhatároztam tehát magamban, hogy nem megyek hozzátok ismét szomorúsággal" (1). Az, hogy valaki szomorú-e vagy sem, nem elhatározás kérdése. Az viszont, hogy szomorúságával megterheli-e környezetét, már igen. Az apostol szép emberi példáját adja a megbántottság feldolgozásának. Nem magában forrong, elfojtva dühét, hogy aztán a legváratlanabb pillanatban mindent elsöprő vulkánként törjön a felszínre, és nem is kiengesztelhetetlenül, a sérelmeket folyamatosan előrángatva, véres rongyként lobogtatja érzelmeit. Pál szeretettel, óvatos szavakkal leírja szomorúsága okát, feltárja lelkét a másik fél előtt, hogy ne új bántások szülessenek, hanem kölcsönös megértés. Légy ma Te is kiengesztelhető, Testvérem!
Fohász: Uram, Te példát adtál a megbocsátás csodájáról, kérlek, hadd tudjalak ebben is követni. Formáld át szívemet kiengesztelhetővé, hogy abban ne a megbántottság uralkodjon, hanem a megbocsátó szeretet. Ámen.

2022. szeptember 12., hétfő

2022. szeptember 12., címkék:

1Móz 30,1–24 és 2Kor 1,12–22
(ÚSZ) „Pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe" (22). Eljegyzéskor a szerelmes vőlegény jegygyűrűt ad menyasszonyának zálogként. Jézus mennybemenetelekor a Szentlelket ígéri az őt szeretőknek, akit aztán pünkösdkor el is küld. Ahogyan a jegygyűrű utal a vőlegény szeretetteljes ígéretére, a Szentlélek is mindig Krisztusra mutat. Ha valamely lélek másról tanúskodik, nem Krisztusról, az bizonyosan nem a Szentlélek. Lehet az a világ lelke, más szóval a korszellem, amely elfogadást hirdet; lehet a tudomány lelke, amely az emberi ész győzelmét vallja; vagy lehet az univerzum lelke, amely feloldódást kínál; de Krisztus Lelke semmiképp. Onnan tudhatjuk, hogy a Szentlélek jelen van az életünkben, ha Krisztust elfogadtuk Megváltónknak. Nem a nyelveken szólás, nem a gyógyulások, nem a különös titkok kijelentése hát a Szentlélek pecsétje, hanem a Krisztusba vetett hit.
Fohász: „Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk!" Mert nagy szükségünk van a Te Krisztusra mutató biztatásodra. Ha önmagunkra tekintünk, csak méltatlanságunkat látjuk, szemünket Urunkra emelve azonban felviláglik a megváltó kegyelem. Jöjj hát pártfogó szereteteddel! Ámen.

2022. szeptember 11., vasárnap

2022. szeptember 11., címkék:

1Móz 29 és 2Korinthus 1,1–11
(ÚSZ) „Áldott az Isten, (...) aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket" (3–4). Isten gyermeke – egy hétköznapi hasonlattal élve – olyan, mint a kerti locsolócső. A víz keresztüláramlik rajta, és miközben a környezetében lévő növényeket felüdíti, maga is hűs vízzel telítődik. A víz nem belőle fakad, de hasznos eszköz az életadó folyadék közvetítésében – persze csak abban az esetben, ha rácsatlakozik a víz forrására. Mi is így lehetünk közvetítői az igaz vigasztalásnak. Ha mi magunk a forrásra, Urunkhoz vagyunk csatlakozva, a minket átjáró vigasztalás rajtunk keresztül kiárad a környezetünkre, és közben bennünket is felüdít. Nagy szükség van mai világunkban az ilyen vigasztalókra, akik nem üres frázisokat puffogtatnak, hanem az élet vizét közvetítik.
Fohász: Vigasztalás Istene, köszönöm Neked, hogy én vigaszt nyert gyermeked lehetek. Segíts nekem, hogy ezt az áldást ne tartsam magamban, hanem továbbadhassam környezetemnek, nehogy állóvízként megposhadjon bennem. Ámen.

2022. szeptember 10., szombat

2022. szeptember 10., címkék:

1Móz 28 és 1Kor 16,13–24
(ÚSZ) „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek" (13)! Folyamatos éberség, egyenes tartás, bátorság és erő jellemzi Krisztus követőit. Valóban? Ha magunkra, mai keresztyénekre tekintünk, talán gyakrabban találkozunk alvó hittel, ide-oda hajladozó vélekedésekkel, gyávasággal és erőtlenséggel. Hol van már az első keresztyének kiállása?! Ha azonban ezt ilyen éleslátással megállapítjuk Krisztus mai követőiről, arról se feledkezzünk meg, a krisztushívők sem tévedhetetlen hősök. Annak kell felhívni a figyelmét a vigyázásra, aki könnyen lankad; azt kell figyelmeztetni a hitben való megállásra, aki csetlik-botlik; és a férfiasság erényeire is annak a figyelmét kell ráirányítani, aki hajlamos azoktól eltérni. Hála Krisztus Urunknak, aki jól ismerve a mindenkori embert, így szólt: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek" (Mt 9,12).
Fohász: Istenem, csodálatos előttem, hogy bár Te mélyen és igazán ismersz engem, mégsem vetsz el magadtól, hanem folyamatosan erősíted lankadozó éberségemet, roskadozó térdeimet. Szentlelked által, kérlek, adj tartást, bátorságot, erőt! Ámen.

2022. szeptember 9., péntek

2022. szeptember 09., címkék:

1Móz 27,34–46 és 1Kor 16,1–12
(ÚSZ) „A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle" (2). Mondhatni a vasárnapi perselypénzre való első bibliai utalást találjuk ebben a versben, amely céladományként a jeruzsálemi testvérgyülekezetet hivatott megsegíteni. Azt, hogy kitől mire telik, mindenki maga tudja megítélni. Az adakozás nem lehet kierőltetett, csak szívből jövő, de a visszatartott adomány sosem hordoz áldásokat. Amikor adakozunk, egyrészt bizonyságot teszünk arról, hogy tudjuk, minden javunk Isten kezéből származik, másrészt pedig megvalljuk, végső bizodalmunkat nem összekuporgatott pénzünkbe, hanem gondviselő Atyánkba vetjük. Mennyi hitre telik hát tőlünk?
Fohász: Uram, bocsásd meg ma minden fukar gyávaságomat, amikor nem indult a kezem jótékonyságra, vagy amikor szűkebb mércével mértem, mint ahogy tőlem telt volna. Adj nekem Rád hagyatkozó hitet. Ámen.

2022. szeptember 8., csütörtök

2022. szeptember 08., címkék:

1Móz 27,1–33 és 1Kor 15,35–58
(ÚSZ) „Halál, hol a te fullánkod" (55)? Amikor az embert megcsípi egy méh, a fullánkja megmarad a sebben, és sokáig irritálja, bántja a szervezetet, míg az kidolgozza magából. Ilyen a halál fullánkja is. Idegen anyagként hordozzuk magunkban, irritál, megkínoz bennünket. De Isten nem halálra teremtette az embert, hanem életre. Éppen ezért érezzük a halált úgymond: testidegen anyagnak, és keressük a módokat, hogyan tudnánk rajta túllépni. Egyesek abban bíznak, hogyha maradandót alkotnak ebben az életben, akkor valamilyen szinten – legalábbis az emberiség emlékezetében – örök életük lesz. Mások azt vallják: gyermekeinkben élünk tovább. Jézus Krisztus nem efféle félmegoldásokat kínál. Ő végső és teljes diadalt szerzett a halál felett.
Fohász: Úr Jézus Krisztus, „győzhetetlen én kőszálom" (RÉ 346)! Hálatelt szívvel mondok Neked köszönetet, hogy diadalt arattál a halál felett, és így nekem is életem lehet: el nem múló, örök életem. Ámen.