Jób 17 és 1Tim 5,17–25
(ÓSZ) „Aki tiszta kezű, annak megnő az ereje" (9). Mielőtt Jóbot elérték volna a súlyos próbatételek, köztiszteletben álló vezető személy volt. A város kapujában állt, és bíráskodott. Jó döntéseket hozott: nem volt részrehajló, nem zsákmányolta ki a szegényt, nem döntött igazságtalanul. Mindvégig tiszta maradt a keze. A tiszta kéz nem fogad el lefizetést, nem ráz kezet a hamisakkal, nem veregeti vállon a hazugokat. Jób azt is tudta, hogy akinek tiszta a keze, az erősebb, mert nem kell bűnei súlyos teherként cipelnie, hanem minden nap megújult erővel állhat mások elé. Tudta azt is, hogy amikor imádkozik, csak tiszta kezeket emelhet az Istenhez. „Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak" (1Tim2,8). A tiszta kéz imájára és erejére van szükségünk nekünk is! Ezért semmi áron ne piszkítsuk be a kezünket!
Fohász: Uram! Köszönöm, hogy Jézus kezei tiszták voltak és maradtak mindvégig. Te mégis hagytad, hogy ezeket a tiszta kezeket átszegezzék. Hiszem, azért engedted ezt, hogy az onnan aláhulló vér az én kezeimet is tisztára mossa. Segíts, hogy tiszta maradjon a kezem, és megnövekedjen az erőm! Ámen.