Jób 20 és 1Tim 6,17–21
(ÚSZ) „Ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben" (17). A reménységnek találó újszövetségi jelképe a horgony (Zsid 6,19). Ha a legénység leereszti a horgonyt a tengerfenékre, akkor az nem engedi, hogy az ár elsodorja a hajótestet. Viszont, ha a horgony nem a tengerfenékbe kapaszkodik, akkor elsodródik a hajó. Efezusban, a nagy kikötővárosban sokan voltak, akik a gazdagságukban, jó anyagi helyeztükben reménykedtek. Az apostol inti őket, hogy életük horgonyával ne a bizonytalan gazdagságba kapaszkodjanak, mert a pénz könnyen elillan, minden megváltozhat egyik napról a másikra. Hanem a biztos tengerfenékbe kapaszkodjanak, tehát Istenben reménykedjenek, mert akkor megmaradnak. A szomszédban háború dúl, a gazdasági krízis mindannyiunk életét befolyásolja, a járvány megmutatta pusztító erejét. Mi az, ami biztos? Te hová ereszted le a reménység horgonyát?
Fohász: Uram! Köszönöm az anyagi javakat, amiket adtál. Segíts, hogy mégsem ebben reménykedjem, hanem egyedül Benned, az élő Istenben bízzak. Mert tudom és hiszem, hogy „boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében az ÚRban van a reménysége" (Zsolt 146,5). Ámen.