Ézs 35 és ApCsel 17,16–21 (ÓSZ) „Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a megroskadt térdeket" (3)! Vagy-e olyan erős és öntudatos, hogy közben észreveszed a Tőled gyengébbet, az elesettet? Észreveszed-e azokat, akik segítségre szorulnak, és nem képesek önállóan talpra állni? Nincs semmi új a nap alatt: segítened kell őket. Az erőd nem legyőzésre, hanem fölemelésre adatott. Ki tudja, talán holnap már Te is mások segítségére szorulsz?! Azt se feledd, hogy amid van, azt egyedül Isten áldásának köszönheted. Fejezd ki háládat még ma Isten előtt! Légy magad is irgalmas, ahogy Isten irgalmasságát is élvezheted! „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek" (Mt 5,7).
Fohász: Uram! Nem feledem, hogy mindent Neked köszönhetek. Tudom, hogy életem, napjaim, óráim, csak Tőled függnek. Légy hozzám és másokhoz is irgalmas! És add, hogy magam is irgalmas tudjak lenni még azokkal is, akik nekem vagy családomnak ártottak. Jézusom, nem ismerek mást, aki erre képes volt, csak Téged. Ámen.