Nincs más hátra, csak előre! - II.

2018. november 11., vasárnap

A három egyházmegye - pozsonyi, komáromi és barsi - lelkipásztorai a továbbképző folyamán tájékoztatást kaptak az Egyetemes Egyház területén a 2016-os évben elindult bölcsőde- és óvodaprogramról, az új választási törvényről, az új hittankönyvek használatáról, a személyi adatvédelemről, valamint a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumról is.

Fazekas László püspök áhítata után a 2016-os évben indult óvodaprogram küldetését ismertette. Elmondta: az Egyetemes Egyház mindig is részese akart lenni az oktatásügynek egy olyan folyamat elindulásával, amelynek célja, becsületes, jellemes, egyházukat, hazájukat, nemzetüket szerető emberek nevelése az intézményekben. Kis történelmi visszatekintésében pedig rátért arra is, hogy az első világháborút követő Trianoni békeegyezmény után a Szlovákia területéhez került egyházközségekből megalakult három egyházkerület, amelyen tíz egyházmegye jött létre az ott élő 216 662 református számára, amelynek 90 százaléka magyar volt. Rámutatott arra, hogy akkoriban nagyon erős állami felügyelet nehezedett az egyházi iskolákra, az igazgatókat különféle indokokkal - főleg a szlovák nyelvtudás hiánya miatt - leváltották vagy pedig bezárták gyermekhiány miatt. Később pedig az egyházközségi fenntartású iskolákat államosították. A változást ezen a téren a rendszerváltozás hozta meg, amikor az állam részéről is megmutatkozott egyfajta igény egyházi iskolák létesítésére. Így jött létre az első egyházi alapítású iskola 1992-ben Alistálon, majd Rozsnyón 1997-ben, Érsekkétyen /2002-ben óvodával bővült/, Martoson és Rimaszombatban 1999-ben, Léván és Vajánban 2001-ben, vagyis az egyház területén öt alapiskola és két gimnázium működik. Rámutatott arra, hogy a kezdeti eufória után jöttek a nehézségek, mivel az egyházi iskolák kezdetben ugyanolyan támogatást kaptak, mint az állami iskolák, de később a fejkvóták bevezetésével már nehezebb volt talpon maradni az egyházi oktatási intézményeknek. 

Előadásában emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház részére egymilliárd forintos támogatást hagyott jóvá a 2015-ös évben, amelyet az év végén jelentettek be Somorján, a hálaadó istentiszteleten. Az állam akkor tervezte felszámolni a kis létszámú iskolákat, ami fenyegette az egyháziakat is, de végül ez az elképzelés politikai okokból nem valósult meg. Elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül érkező pénzcsomagból 47 250 ezer forintot csoportosítottak át az iskolák fejlesztéseire. A 2016-ban érkezett 1 720 millió forint támogatásból pedig már 1 158 ezer eurót fordítottak az iskolákra, amelyből fajsúlyosabb fejlesztéseket:  bővítéseket, hozzáépítéseket is el tudtak indítani az iskolák. A püspök elmondta azt is, hogy a magyar kormány a 2017-es évben egy újabb 1 774 millió forintos támogatást hagyott jóvá. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány 2016-ban indította el a Kárpát-medencei óvodaprogramot a magyar óvodai helyek bővítése és a keresztyén nevelés céljából, amelyet a SzRKE szintén megpályázott.  Elmondta, hogy a program keretében egyedül az Egyetemes Egyháznak nyílt lehetősége bölcsődék létesítésére. A püspök az óvodai projektbe való bekapcsolódás fontosságát hangsúlyozva egy felmérésre hivatkozott, amelyből kiderült, hogy van ugyan elegendő óvodai férőhely, de nem a magyar nyelvű gyermekek számára, így helyhiány miatt a szülők kénytelenek szlovák nyelvűbe íratni gyermeküket, s ezen a helyzeten kívánnak változtatni.

Elmondta, hogy az első óvodai projekt keretében, amelyre a megítélt pénzcsomag 2016. decemberében érkezett meg az egyház számlájára a Bethlen Gábor Alapon keresztül, az eredeti elképzelések szerint óvodát vagy bölcsődét terveztek nyitni Pozsonyban, Somorján, Dunaszerdahelyen, Vágfarkasdon, Komáromban, Martoson, Hetényen, Marcelházán, Perbetén, Bátorkeszin, Léván, Zselízen Rimaszombatban, Tornalján, Füleken, Rozsnyón, Szepsiben, Kassán, Királyhelmecen és Nagykaposon. A magyar kormány által a 2017-es évben meghirdetett óvodaprogram keretében, amelyre szintén sikeresen pályázott az Egyetemes Egyház Pálfalán és Feleden roma óvoda épülne, de Hanván, Jólészen és Kiskövesden is terveznek egyházi nevelési intézményt nyitni. 

A püspök reményét fejezte ki, hogy ha a projekt megvalósul, akkor 78 óvodapedagógus, 50 bölcsődei gondozó, 40 személyzet, valamint a meglévő intézményekkel együtt 258 oktatási alkalmazottja lesz az egyháznak. A hét iskoláknak jelenleg 650 tanulója van, ha pedig megtelik minden óvoda, akkor 765 gyermekkel kell számolni, a bölcsődében pedig 230-cal. Elmondta, hogy ez összesen 1645 gyermeket jelent, s rajtuk keresztül több, mint 3 ezer szülőhöz tud eljutni az egyház. „Nagyon nagy felelősség ez, de nekünk a jövőbe kell látnunk. A mennyei ország jó ízét kell éreznünk és vinni magunkkal a gyermekek felé. Hívő pedagógusokra és összetartó kollektívára van szükség, valamint megfelelő kapcsolattartásra a gyülekezettel” – mondta a püspök, majd úgy fogalmazott, hogy Isten egy olyan nagy lélegzetvételnyi időszakot adott az egyház számára, amit nem szabad elmulasztani és közömbösekké válni, mert az idők gonoszak, s aki nem használja ki az időt, az menthetetlenül alul marad és háttérbe szorul.

A bölcsőde és óvodaprogramban érintett – a pozsonyi, a komáromi és a barsi egyházmegye – egyházközségek lelkipásztorai pedig beszámoltak arról, hogy hol tartanak a megvalósításban. Bölcsődét és óvodát terveznek nyitni Somorján, Hetényen, Komáromban, Perbetén. Bátorkeszin, Marcelházán, Léván és Zselízen csak bölcsőde, Martoson és Vágfarkasdon pedig óvoda lenne.

A továbbképzőn Rákos Lóránt zsinati tanácsos tájékoztatást adott a 2019. január 1-jén életbe lépő új egyházi választási törvényről, Szénási Lilla pedig az új hittankönyveket és azok használatát mutatta be, de szó volt a GDPR-ről, az Európai Unióban a 2016-os évben életbe lépett személyi adatvédelmi törvényről is.

A lelkipásztoroknak Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának oktatásügyi alelnöke szólt a pártnak az egyházzal való kapcsolatáról, de bemutatta a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumot is.

Reggeli áhítatot Both Ágota és Dukon András, az esti imaközösséget Édes Ákos és Bohony Beáta lelkipásztorok tartottak.

Fazekas László püspök a három napos továbbképző végén azt mondta: „Fontos a közösség, a találkozás, mert lehetőség nyílik az elhangzott témák továbbgondolására és a személyes beszélgetésekre is, valamint megvitatni a problémákat”. Majd úgy fogalmazott, hogy meg kell mutatnunk, merre visz az utunk, mi az a helyes út, amelyen járunk. A jó cselekedet kell gyakorolnunk. Ha Isten elkészített bennünket erre, akkor nekünk cselekednünk kell. Ilyen hittel kell építenünk az óvodáinkat, megalkotnunk a törvényeinket, hogy abban a közegben ahol vagyunk, példamutatók legyünk.

A Gömöri, az Abaúj-tornai, a Zempléni és az Ungi Református Egyházmegye lelkipásztorainak a továbbképzése november 7. és 9. között valósult meg Mályiban.

Reformata, Iski Ibolya

események továbbiak →