2023. november 28., kedd
2023. november 28., címkék:Jer 4 és Gal 1,10–24
(ÓSZ) „Ha meg akarsz térni, Izráel – így szól az ÚR –, hozzám térj meg! Ha eltávolítod színem elől förtelmes bálványaidat, ne ingadozz" (1)! Látva, hogy a nép eljutott bűnei felismerésére, Jeremiás igazi, mélyreható, külsőségekben meg nem rekedő megtérésre buzdítja kortársait. Az út nyitva áll, Isten kész megbocsátani, de ehhez a múlttal való gyökeres szakításra van szükség. Összesen 92 igeversben, az ige 48 formájában, 115-ször szerepel Jeremiás könyvében a megtérést, hazatérést, visszatérést kifejező héber szógyök. A prófétának tehát alaptanítása volt, hogy ingadozás, kétely és kishitűség nélkül kell az embernek Istenhez térnie. Világosan látta, hogy a bűnbánó hangulattal és a bűn pillanatnyi megvallásával még nem történt meg a döntő fordulat. Az igaz, hogy Isten kész kitárni karját a bűnbánó nép felé, és megengedi, hogy visszatérjen hozzá. De, hogy egészen az ő népévé legyenek, ahhoz láthatóvá kell válnia az elhatározásnak.
Fohász: Jézus Krisztus, hiszem és vallom, hogy Te vagy az élő Isten Fia (Mt 16,16)! A kereszten értem haltál meg, hogy megválts. Hiszem, hogy feltámadtál, és élsz. Megvallom, Uram, hogy sokszor és sokat vétkeztem. Bocsáss meg, és segíts elfogadnom megváltásodat, kérlek, jöjj a szívembe, és légy az életem Ura! Ámen.
2023. november 27., hétfő
2023. november 27., címkék:Jer 3 és Gal 1,1–9
(ÓSZ) „Fetrengünk a gyalázatban, szégyenpír a takarónk, mert vétkeztünk Istenünk, az ÚR ellen, mi is, atyáink is, ifjúkorunk óta mind a mai napig, és nem hallgattunk Istenünknek, az ÚRnak szavára" (25). A próféta hangot hall a hegytetőkön, Izrael fiainak panaszos sírását, akik elpártoltak Istenüktől, és nem tudnak visszafordulni hozzá. A töredelmes bűnbánat hangja szólal meg, őszinte készség mutatkozik a gyökeres változásra. „A szégyenünkben fekszünk, ott alszunk a saját összekuszálódott, elrontott életünk sarában" – fordíthatnánk így is a kiemelt igeverset. S erről eszembe jut József Attila költeménye. „Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva" (Nem emel föl). Hívő emberekként is bele tudunk nehezülni a sárba, amely a bűneink maradékából kavarodik, és nem engedi, hogy újra elinduljunk. Az Úr Jézus irgalmas hozzánk, megsegít, hogy mégis elinduljunk és őt kövessük.
Fohász: „Szelíd szemed, Úr Jézus, jól látja minden vétkemet" (RÉ. 465.), szégyenemet és még azt is, amivel szívesen takarózom. Uram, bogozd ki, kérlek, összekuszálódott életem fonalát, és taníts akaratodat teljesíteni. Mert Te vagy az, aki felemelsz! Önmagam felé. Ámen.
2023. november 26., vasárnap
2023. november 26., címkék:Jer 2 és 2Pt 3,14–18
(ÓSZ) „Ezt mondja az ÚR: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. Az ÚR szent tulajdona volt Izráel, termésének a legjava" (2-3). Emlékszem rád, emlékszem fiatalkori kegyességedre, elindulásodra, arra, amit jól és tisztán gondoltál rólam és hivatásodról – Istennek ezzel a szívet és lelket melengető üzenetével biztatja most Jeremiás a hűtlenné vált Izraelt. Aligha van lelkesítőbb dolog, mint amikor az Úr még emlékszik arra, amit mi már teljesen elfelejtettünk. Különösen igaz ez, ha a prófétához hasonlóan mi is úgy tekintünk gyülekezetünkre, egyházunkra, mint egyetlen, szerves egységre. Mint egy olyan közösségre, amelynek volt gyerekkora, fiatalkora, amely átment már az életközépi válságon és megérte öregkorát. De nem halni készül, hanem visszagondolni, újrakezdeni; a hűtlenségből visszafordulni az igazán kegyes élethez. Hogy érzed, számodra is eljött az ideje?
Fohász: Uram, hálát adok Neked, hogy emlékszel arra, amikor elindultam a hit útján. Amikor érted mindent vágyat és célt a múltnak adtam, és nem volt bennem vak remény (RÉ. 426.). Áldd meg, kérlek, gyülekezetemet, családomat és engem is a Te áldásaid emlékével és érvényességével. Ámen.
2023. november 25., szombat
2023. november 25., címkék:Jer 1 és 2Pt 3,1–13
(ÓSZ) „Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek – így szól az ÚR –, és majd megmentelek" (19)! Miután Isten a két látomással felkészítette Jeremiást, azt parancsolta neki, hogy induljon el megbízása teljesítésére. Jeremiás nemcsak életkoránál, de természeténél fogva is félénk, visszahúzódó ember lehetett. Isten jól ismerte, intelme egészen személyhez szóló: „Meg ne riadj tőlük! Viaskodni fognak ugyan ellened." Erre a bátorításra a prófétának újra meg újra szüksége volt. A megelőző igevers részletesen felsorolja azokat, akiknek a támadásaitól Jeremiásnak különösen sokat kellett szenvednie. A nép vezetői ezek: az egymás után következő királyok, az udvari főtisztviselők, a befolyásos papok és a föld népe, vagyis a vidéki kerületek elöljárói. „De nem győznek meg téged, mert én veled vagyok." Mi is ezzel az isteni biztatással nézhetünk szembe azokkal, akik Isten Igéjét tagadják, és harcolni akarnak ellene.
Fohász: Uram, Jézus, tudom az evangéliumból, hogy ellened is harcoltak, Téged sem tűrtek meg maguk között az emberek. Most is olyan világ vesz körül, amelyben nyilvánvalóak a támadások híveid és Igéd ellen. Segíts, hogy mindezen tapasztalatok között se tántorodjak meg. Ámen.
2023. november 24., péntek
2023. november 24., címkék:Mal 3,13–24 és 2Pt 2
(ÓSZ) „Fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak" (20). Malakiás zárógondolatait halljuk, amelyeket az Isten nevét félő emberekhez intéz. Lassan az adventi időbe lépünk, hiszen egyre rövidülnek a nappalok, egyre hosszabbak az éjszakák. Jó ilyenkor Jézusra úgy gondolni, mint arra a Messiásra, akit a próféta is meghirdet. Hiszen ő az igazság napja, aki felragyog; ő az, akinek életadó sugarai gyógyulást hoznak. Jézus Krisztus világossága be tudja tölteni az életünket, és nem csak akkor, amikor emelkedett hangulatban vagyunk, hanem a legkegyetlenebb időkben is. Malakiás olyan időkben hirdette az Úr igéjét, amikor ez keveseket érdekelt igazán. Mégsem keserű félrevonulással, hanem örömteli evangéliummal fejezi be küldetését. Legyen ez tanulság számunkra!
Fohász: Úr Jézus Krisztus, köszönöm, hogy Te vagy számomra és minden ember számára a felkelő nap, amely egyre magasabbról süt ránk. Benned rövidül meg egyedül a sötétség, a veszteség és fájdalom. Egyedül Benned ismerjük meg Atyánk hosszútűrő szeretetét. Köszönjük, hogy van minek örülnünk! Ámen.
2023. november 23., csütörtök
2023. november 23., címkék:Mal 3,1–12 és 2Pt 1,12–21
(ÓSZ) „Én, az ÚR, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok! Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendelkezéseimtől, nem tartottátok meg azokat. Térjetek meg hozzám, és én is hozzátok térek! – mondja a Seregek URa" (6-7). Kész, egész és kerek igehirdetés, amit itt Malakiás elénk tár. Megfelelő kérdésekre megfelelő válaszokat ad, látszik, hogy ismeri népét, vagyis azokat, akik között élt. Az is látszik, hogy őt is ismerik és elfogadják. „Majd ez következik: De ti azt mondjátok: Miben térjünk meg? (...) Azaz: »Mit követelsz tőlünk? Mi semmi hibánkról nem tudunk: úgy imádjuk Istent, ahogyan kell. Ha pedig eltaszítja a szolgálatainkat, nem látjuk, hogy miért vádol konkrétan minket. Mutassa meg, mivel sértettük meg, mert a megtérés Hozzá felesleges, amíg nem bizonyulunk vétkeseknek a hitehagyásban, vagy azokban a bűnökben, melyeket Isten büntetni szándékozik bennünk«" (Kálvin János: Magyarázat Malakiás könyvéhez).
Fohász: Tudom, Uram, hogy a megtérésről, a Hozzád való teljes odafordulásról könyveket lehet írni. Mégis mindig azt kérdezem: miből, hogyan és miért térjek meg? Add Szentlelked erejét, hogy megtaláljam Hozzád az utat igaz bűnbánattal, minden hibámat és mulasztásomat Eléd tárva. Ámen.
2023. november 22., szerda
2023. november 22., címkék:Mal 2,10–17 és 2Péter 1,1–11
(ÓSZ) „Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket! Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget" (10)? A próféta igazi lelkipásztorként fordul most népéhez. Nem felülről ostorozza őket. Nem azt mondja, hogy ti vagytok a hűtlenek, az elvetemedtek, a bálványimádók, a mindenféle idegen dologgal összeházasodók. Hanem úgy fogalmaz, hogy: mi vagyunk azok, akik Istennel és felebarátainkkal szemben annyi mindent elrontottunk. Sokszor azt gondoljuk, úgy lehet igazán figyelmeztetni az embereket az általuk elkövetett rosszra, ha feléjük emelkedünk. Malakiás máshogy fogalmaz. A magatartását krisztusinak érzem. Azt fejezi ki, hogy bármit is rontottunk, Isten itt van közöttünk. S ez számunkra valóság: Isten közénk jött Jézus Krisztusban, teljesen velünk van, osztozik még abban is, amit mi rontottunk el.
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy nem vagyok ura a másik ember életének, és nem az a dolgom, hogy ostorozzam felebarátomat. Köszönöm, hogy amint Te mindörökké velem vagy Jézus által, úgy osztozhatom én is felebarátaim fájdalmában. Ámen.
2023. november 21., kedd
2023. november 21., címkék:Mal 2,1–9 és ApCsel 28,16–31
(ÓSZ) „Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek URának követe ő! De ti letértetek erről az útról, és tanításotok miatt sokan elbuktak" (7-8). Olyan nehéz időket élt Isten népe, hogy a lévita papok sem tudták már igazán mi a dolguk. Elveszett az igaz Isten tisztelete, az áldozatok bemutatása sem működött. Ekkor hirdeti a próféta, hogy hivatását elhagyó és megtagadó papságra nincs szüksége Istennek. „A pap ajkainak kell megőrizni a tudományt. Mintha azt mondta volna: nekik raktáraknak kell lenniük, ahonnan Isten egyháza táplálékának kell származnia. Isten tehát azért állította a papokat az Ő választott népe fölé, hogy a nép tőlük, mint raktártól várja a táplálékát annak megfelelően, ahogyan egy családfő esetében is. (...) Így minden pap szája egyfajta úgymond raktárrá válik, ahonnan a nép várja az ismereteket és a vallásos élet szabályait" (Kálvin János: Magyarázat Malakiás könyvéhez).
Fohász: Uram, segíts, hogy az életem a Te jó raktárad legyen, ahonnan jó gazdaként, jó tanítást hozok elő. Áldd meg, kérlek, lelkészeinket, hogy igehirdetésük és életül által nyilvánvaló legyen, hogy egyedül a Te tárházadból merítenek, mert a Te követeid ők. Ámen.
2023. november 20., hétfő
2023. november 20., címkék:Mal 1 és ApCsel 28,11–15
(ÓSZ) „Szeretlek benneteket – mondja az ÚR. De ti azt kérdezitek: Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket" (2)? „Fenyegető jövendölés. Az ÚR igéje, amelyet Malakiás által jelentett ki Izráelnek." Ennél sokkal többet nem árul el magáról az Ószövetség utolsó könyvének szerzője. Malakiás próféta képezi azt a bizonyos átmenetet az Ószövetségből az Újszövetségbe, mégis inkább csak fenyegetéseket, Isten népének éles kritikáját találjuk meg könyvében. Igaz, egy szerelmi vallomással kezdődik, de a folytatásból rögtön kiderül Isten népének akkori lelkiállapota: „Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?" Talán ezért is mondja a könyv elején a próféta, hogy ez egy terhelő ige lesz. Nem lesz benne sok köszönet, nem fogják azt mondani a prófétának, hogy ez egy nagyon szép prédikáció volt. Gyakran meg kell terhelnie bennünket az Úrnak az ő igéjével, hogy kiderüljön, őt szeretjük-e, vagy csak saját magunkat.
Fohász: Uram, Istenem! Bocsáss meg, hogy látni szeretném, vajon szeretsz-e engem. Látni és érezni akarom, hogy velem vagy bajban, bűnben, betegségben, hogy végigkísérsz a halál árnyékának völgyén (Zsolt 23,4). Köszönöm, hogy Te nagyobb szeretettel szeretsz, mint ahogy azt én felfoghatom. Ámen.
2023. november 19., vasárnap
2023. november 19., címkék:Préd 12 és ApCsel 28,1–10
(ÓSZ) „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket" (1)! A Prédikátor könyvének summáját olvassuk: mire törekedett, mire jött rá, miben vallotta meg a hitét. Végtére azt szeretné, ha Teremtőnkre gondolnánk, szó szerint: emlékeznénk arra, hogy ki teremtett bennünket – és mindezt időben, még a rossz napok előtt tennénk meg. Ugyanaz az igehirdető beszél így, aki könyvének elején még ezt mondta: „nem emlékszünk az elmúltakra" (Préd 1,11). Most újraértelmezi, amit eddig kijelentett. Mert a hívő ember mindig meggondolhatja magát, átértékelheti régebben kimondott szavait, felülirtja mindazt, amit rosszul cselekedett. Ilyen mementóra gondol most a Prédikátor: az örökkévalóság szempontjai szerinti, Teremtő Urunk mércéje szerinti emlékezésre, mielőtt veszedelmes napok, embert próbáló idők jönnek.
Fohász: Köszönöm, Teremtő Uram, hogy Te előre szólsz. Nem azt szeretnéd, hogyha utólag vagy menet közben rendezném Veled ügyes-bajos dolgaimat, vagy a veszedelem, a rossz napok idején kapkodnék. Légy benne azokban a gondolataimban, amikor igazán a Te művedbe, alkotásaidba feledkezem bele. Ámen.
2023. november 18., szombat
2023. november 18., címkék:Préd 11 és ApCsel 27,27–44
(ÓSZ) „Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet, és aki csak a fellegeket lesi, nem arat" (4). Az ige kritikája azokra irányul, akik állandóan a körülményekre, az időjárásra figyelnek. A szelet figyelő és fellegeket leső gazdák olyanok, mint azok a reformátusok, akik megállnak a templom ajtajában egy-egy istentisztelet előtt, és elmondják: mit és miért nem tudtak megcsinálni, hova és miért nem tudtak eljutni. Mindent úgy szeretünk csinálni, ha biztonságos, ismerős, tehát ha nem mozdít ki bennünket a komfortzónánkból. Egy asszonytestvérem azt mondta egy érdeklődés hiányában elmaradt alkalom után, hogy könnyű nekem átjönni a parókiából az imaházba, mert közel van. És igaza volt, mert ha esik, ha fúj, átmegyek. Vetni akarok, és ha Isten úgy adja, aratni is. Menjünk holnap úgy istentiszteletre, hogy elhiggyük, közel van a templom és jó ott Istenre figyelni, igét hallgatni, belecsendesedni ég és föld dolgaiba.
Fohász: Uram, bocsásd meg, hogy én is szeretek meteorológust játszani. Az időképpel, a szél erősségével gyakrabban foglalkozom, mint Szentlelked erejével és a jóra való földi időm múlásával. Segíts, hogy miattam, az én érdeklődésem hiányában ne maradjon el egyetlen alkalom sem, ahol Rád figyelhetek. Ámen.
2023. november 17., péntek
2023. november 17., címkék:Préd 10 és ApCsel 27,9–26
(ÓSZ) „Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető" (18). Az Unióban már nem lehet azt mondani, hogy lusta. Inkább úgy hívják: elszántsági fogyatékkal élő. Persze ez csak egy vicces megfogalmazás, amely azt mutatja, hogy lassan már semmit se lehet néven nevezni. Pedig a henyélés, a semmittevés, az ölbe tett kéz a legrosszabb emberi tulajdonságok. Katolikus testvéreink a főbűnök egyikét a jóra való restségnek nevezik. A Prédikátor itt egy olyan emberre gondol, akinek háza van, de nem törődik a beázással, a tető állapotával, és azért lassan minden tönkremegy. Az evangéliumban Jézus is azt a rest szolgát szidja meg, aki semmit se akart kezdeni Ura vagyonával, csak elásta félelmében (Mt 25,18). Egyházunkban is sokszor azért roskadnak a gerendák és csöpög a háztető, mert ölbe tettük a kezünket, és félelemből vagy csalódásból már nem azzal törődünk, amire Jézus elhívott.
Fohász: A roskadó gerendák és a csöpögő háztetők ügyét hozom most Eléd, Uram. Mert nem szeretem látni és nehezen viselem, ha az ember lustasága miatt bármi tönkremegy. Segíts, hogy sose tegyem ölbe a kezem, és mindig kész legyek megtartani, építeni azt, ami a Tiéd. Ámen.
2023. november 16., csütörtök
2023. november 16., címkék:Préd 9 és ApCsel 27,1–8
(ÓSZ) „Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján, amelyet Isten adott neked a nap alatt" (9). Mivel az élet egésze Isten uralma alatt áll, a Prédikátor az elérhető földi javakban és az öröm lehetőségében Isten előre elrendelt ajándékát látja, ezért ezek megragadására buzdít. Sajnos azonban a fordítás egy kis túlzást tartalmaz. Az „élvezd" helyett „éld" van Károlynál, de még ez is több, mint az eredeti lásd vagy tapasztald jelentés. Tehát nem tétlen élvezethabzsolásról beszél az ige. Hanem arról, hogy lássuk jól és tapasztaljuk meg, hogy milyen földi életet adott nekünk az Úr a házastársunk mellet, a családunkban, és mindazok körében, akiket szeretünk. Mert a szeretetből fakadó, minden mulandóval szembenéző tettek ideje – az „edd, idd, tedd, szeresd" ideje – itt van ebben az életben, amit Istentől kaptunk ajándékba.
Fohász: Teremtő Atyám, Te tudod a legjobban, hogy mi jutott nekem ebben a földi életben. Te tartod számon mindazt, amiben örömöm van, Te segítesz átjutni az akadályokon, és Te vagy az, aki életem múlandó és veszendő dolgai között örök hatalmaddal jelen vagy és megvigasztalsz. Ámen.
2023. november 15., szerda
2023. november 15., címkék:Préd 8 és ApCsel 26,24–32
(ÓSZ) „Van ilyen hiábavalóság is, ami a földön történik: Vannak igazak, akikkel úgy bánnak, mint a bűnösökkel; és vannak bűnösök, akikkel meg úgy bánnak, mint az igazakkal. Azt mondom, hogy ez is hiábavalóság" (14). Az Ószövetség egyik nagy témája az emberi tettek és következményeik tárgyalása Isten parancsainak függvényében. Mit érdemel az igaz, és mit érdemel a bűnös? A Prédikátor egy mondaton belül kétszer mondja hiábavalóságnak, vagyis abszurd, felfoghatatlan dolognak azt, hogy abban a világban, amelyben él, sokszor minden fonák módra történik. Nem számítanak az igazak jó tettei, és nincs elítélve a kriminalitás. De mi nem döbbenünk meg ezen: Jézus Krisztus követőiként naponta ebben az abszurditásban élünk. Hitünk szerint az egyetlen Igaz szenvedett a bűnösökért, az egytelen Igaz vitte a keresztre gyarlóságainkat, a hiábavalóságot, és mindazt, ami számunkra az igazságtalannak mondott világban felfoghatatlan.
Fohász: Uram Jézus, a kezedben van az igazság és az igazságszolgáltatás, hiszen Te magad vagy „az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6). Segíts, hogy ami ebben az emberi világban fonák és felfoghatatlan, azt az örökkévalóság szemszögéből nézzük. Ámen.
2023. november 14., kedd
2023. november 14., címkék:Préd 7 és ApCsel 26,1–23
(ÓSZ) „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik" (14). A Prédikátor könyve többek között egy vitairat. Próbál szembenézni kora bölcseinek gondolataival és a közvéleménnyel. Az ő korában sem volt ez könnyű, nekünk talán még nehezebb. Kinek mi a jó és mi a rossz? Ki mit gondol arról, hogy Isten esetleg meghajlítja, elgörbíti az egyenes dolgokat? Milyen Isten az, aki nem csak arra törekszik, hogy mindig minden egyenes és egyértelmű legyen? A Prédikátor bölcsessége abban áll, hogy észreveszi: mindez azért van, hogy ne találjuk ki, hogy mi következik. Szó szerint azt mondja, hogy semmiképp ne gondolkozzunk azon, ami utánunk jön. Eszünkbe se jusson belegondolni abba, hogy mi következik, mert az Úr nem akarja, hogy kitaláljuk. Ezért ő a mindenható Úr. Mi csak leborulhatunk előtte.
Fohász: Uram, vannak már mögöttem nagyon jó és nagyon rossz napok. Beleestem már én is abba a hibába, hogy kételkedtem akaratodban, gondviselésedben, és vádoltalak, hogy miért tetted az egyenest görbévé, az életet szenvedéssé, a szolgálatot vesződéssé. Alázattal kérlek, add Lelked útmutató fényét mindabban, ami következik. Ámen.
2023. november 13., hétfő
2023. november 13., címkék:Préd 6 és ApCsel 25,13–27
(ÓSZ) „Mert ki tudja, mi jó az embernek az életben? Hiábavaló életének napjai meg vannak számlálva, árnyékként tölti el azokat" (12). Árnyak vagyunk vagy emberek? Előbb még a jóságot és szépséget dicsérte a Prédikátor, most pedig mintha nem is tudna semmi jót és szépet mondani. Mert az ember élete olyan leheletnyi, múlandó, mint az árnyék, a napjai meg vannak számlálva. Ilyenek vagyunk: egyik nap tudunk örülni mindennek, másnapra meg úgy ébredünk, hogy szinte semmi se, és senki se jó. Morcosan és dünnyögve gondolunk saját mulandóságunkra. Ahogy Jákob a fáraó előtt bemutatkozásként csak ennyit tudott mondani: „Vándorlásom éveinek a száma százharminc esztendő. Életem rövid volt, tele rossz napokkal. Nem értem el atyáim vándorlása éveinek a számát" (1Móz 47,9). Mert az élet árnyas oldala csak akkor nyer értelmet, ha meglátjuk a Napot. Ha a sötétségből elindulunk Isten világossága felé.
Fohász: Istenem, kérlek, mozdíts ki bennünket morcos, dünnyőgő, panaszkodó életünkből. Segíts örülni mindig annak az új napnak, amit kegyelmedből nekünk adtál. Vezess bennünket Jézus Krisztus útján, mert ő a mi világosságunk. Ámen.
2023. november 12., vasárnap
2023. november 12., címkék:Préd 5,9–19 és ApCsel 25,6–12
(ÓSZ) „Rájöttem tehát, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik, iszik, és élvezi a jót minden fáradozása nyomán, (...) amelyet Isten adott neki, mert ez jutott neki" (17). A Prédikátor egy hosszú és kritikus eszmefuttatás után, mely szerint a pénz, a jövedelem és a gazdagság „fájdalmasan rossz dolog", eljut addig a pozitív kijelentésig, hogy mi igazán jó és szép az életben. A sok rossz, szenvedést okozó és ezért fájdalmas dologgal szemben a Prédikátor a jóságnak és szépségnek azt a kombinációját állítja elénk, amelyet Isten ad. Sokszor azon kapjuk magunkat, hogy mi, reformátusok igazából nem is tudunk mit kezdeni azzal, ami jó és szép. Félünk jóságosak lenni, inkább szigorúak vagyunk; óvatosak vagyunk azzal, ami szép, mert az egyszerűséget szeretjük. De nem kell, hogy ez így legyen! Minden Istennek kedves szolgálat, munka és felújítás után elmondhatjuk: ez jó és szép volt.
Fohász: Atyám! Te jó és szép világot teremtettél, és azt szeretted volna, hogy otthon érezzük magunkat. Bocsáss meg, hogy sok mindent rosszá és csúnyává teszünk. Amit Te áldásunkra szántál, az miattunk kifakul és rideggé lesz. Add, hogy ne fukarkodjunk a szavakkal, ha sikerült valamit a Te jó rendednek megfelelően tennünk. Hiszen a dicséret mindenért elsősorban Neked jár. Ámen.
2023. november 11., szombat
2023. november 11., címkék:Préd 4,17–5,8 és ApCsel 25,1–5
(ÓSZ) „Ne beszélj elhamarkodottan, ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott szavadat, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés beszédű légy" (1)! A kevés beszéddel sosem voltam gondban. Rosszul esett viszont, hogy gyermekkoromban sokat mondták: „Néma gyereknek anyja sem érti a szavát". A Prédikátor szerint Isten szereti kevés beszédű gyermekeit. Azokat, akik kevés szóban is el tudják mondani neki kéréseiket, fájdalmaikat, könyörgéseiket. Gondoljunk csak az evangéliumban a tékozló fiú mondataira mielőtt hazatért volna (Lk 15,21), vagy a vámszedőre a templomban (Lk 18,13). De leginkább Jézus Krisztus figyelmeztetésére a Hegyi Beszédben: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót. (...) Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek tőle" (Mt 6,7). Az ige szerint sem a gyors szív és nyelv, sem a szószátyárság nem válik javunkra Isten színe előtt.
Fohász: Uram, együtt szeretném most mondani a hazatérő fiúval, hogy „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek" (Lk 15,21). És bele akarom élni magam a vámszedő bűnbánatába: „Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek" (Lk 18,13)! Ámen.
2023. november 10., péntek
2023. november 10., címkék:Préd 4,1–16 és ApCsel 24,22–27
(ÓSZ) „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. (...) A hármas fonál nem szakad el egyhamar" (9.11). Egy klasszikus, házasságot megáldó igével van dolgunk. A kötelék, a szent szövetség és a hűség áldásait emeli ki. Két ember kapcsolatára nézve a szép eredmények, szó szerint: az ezért járó jó fizetség reménységét akarja kifejezni. Valójában mindannyian arra vágyunk, hogy kifizetődjön mindaz, amit belefektetünk egy emberi kapcsolatba. Úgy tűnik, a sok hiábavalósággal szembenézve mégis van, amiben örömöt talált a Prédikátor. A házasság tartósságát a Szentírásban egyedülálló képpel fejezi ki: „a hármas kötél nem hamar szakad el". A hármas kötél jelentése pedig az, hogy az Egyhez kell adni kettőt, és nem a kettőhöz egyet. Isten nem egy hozzáadott, plusz értéke a házasságnak, hanem kezdeményezője, teremtője és megtartója!
Fohász: Úr Jézus Krisztus, könyörgöm minden házasságért és minden emberi kapcsolatért. Segíts, hogy amit Te tudsz adni, az ne csupán könnyen hozzáférhető plusz érték legyen, hanem megtartó erő. Tartsd meg kérlek közöttünk a holtomiglan-holtáiglan hűséget, adj ebben szép eredményt, most és az örökkévalóságban. Ámen.
2023. november 9., csütörtök
2023. november 09., címkék:Préd 3,9–22 és ApCsel 24,10–21
(ÓSZ) „Rájöttem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való, és nincs belőle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy féljék őt" (14). A Prédikátor az emberi élet hasznán elmélkedik, és közben a szuverén Isten jelenlétére gondol. Számára Isten a világ és az emberi élet teljhatalmú ura, akinek tettei megkérdőjelezhetetlenek. „Tudom, hogy valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni; és az Isten ezt a végre míveli, hogy az ő orczáját rettegjék" – fordítja Károli Gáspár. Az eredeti szöveg szerint itt valóban tudásról van szó, méghozzá a legmélyebb, legintenzívebb értelemben. Olyan tudásról, amely felér a hitvallással. Isten hitvallásos tudást ad nekünk, hogy megértsük tetteit, legalább egy kis részét annak, miről egyedül ő tudja, miért rendezte így. Hatalmas ajándék ez.
Fohász: Istenem, köszönöm, hogy a Te örökkévaló akaratod mentén rendezed ennek a világnak az életét. Mi, emberek, sokszor félreértjük ezt: szeretnénk valamit hozzátenni, vagy valamit elvenni belőle. Segíts, hogy megnyugodjunk a Te félelmedben és orcádat rettegjük. Ámen.