Ézs 2,6–22 és ApCsel 2,37–47 (ÓSZ) „Eltaszítottad népedet, Jákób házát, mert tele vannak keleti szokásokkal, varázslást űzőkkel" (6). Nekünk, magyaroknak, igazolhatóan a megmaradásunkat jelentette Krisztus Urunk elfogadása, a keresztyénség felvétele. De hiába múlt el ezer év, a pogány szokásaink még mindig itt vannak velünk, és fertőznek. Pár éve református lelkipásztortól, szolgatársamtól láttam, amint valamit lekopogott. Észre sem vette. És hányszor látom a faluban, felnőtt férfiaktól és nőktől. Halálosan komolyan mondják és teszik. A jógázás, meditáció, különféle keleti vallások, spirituális irányzatok sokakat bevonzanak. A szomszéd településen halottlátó, átoklevevő tevékenykedik. Ha a faluban kérdezném, gyorsan találnának nekem jósnőt. Pozsonytól Ágcsernyőig hasonló a helyzet. Ha tele lesz a mi népünk is keleti szokásokkal, varázslást űzőkkel, akkor előbb-utóbb nagyon távol kerülünk az élet Urától. Jaj annak, aki elhagyja őt! Vigyázzatok!
Fohász: Uram, tisztíts meg engem, tisztítsd meg népemet minden undorító ör- dögi szokástól, praktikától, kívánságtól. Hadd tudjak érted égni és élni! Szentlélek, erre lobogtasd fel lelkemet! Ámen.