2022. szeptember 20., kedd
2022. szeptember 20., címkék:1Móz 36 és 2Kor 6,1–10
(ÚSZ) „Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja" (2)! A jelen idő, a most hatalmát nagyon sok gondolkodó megfogalmazta már. Az egyik legismertebb ilyen mondat Paulo Coelho tollából származik: „A múlt és a jövő csak az emlékezetünkben él. De a jelen pillanat túl van az időn: maga az Örökkévalóság." Mai napi igénk is erről tanúskodik. Hiába éltem meg egykor lángoló szívvel a kegyelmet, ha jelenleg nincs hatással az életemre. Hiába várom az üdvösség napját, ha most nem aszerint, nem annak vonzásában élek. Ugye érthető, hogy ez nem az „Élj a mának!" hedonizmusa, hanem az időhöz való felelősségteljes hozzáállás megnyilvánulása.
Fohász: Időnek Ura, aki egyetlen pillantásoddal átlátsz múlton, jelenen és jövőn, kérünk, „taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk" (Zsolt 90,12)! Segíts a kegyelmet most megragadnunk, az üdvösség mellett nem elsétálnunk. Ámen.
2022. szeptember 19., hétfő
2022. szeptember 19., címkék:1Móz 35 és 2Kor 5,11–21
(ÚSZ) „Mert Krisztus szeretete szorongat minket" (14). Amikor egy gyermek dacos, nyugtalan, a nevelési tanácsadók a szülői ölelést javasolják gyógyírként. Ugyanis az ölelésben a szülő és gyermek szívverése biológiailag igazolhatóan összehangolódik, és a gyermek stressz-szintje csökken. Dacos gyermekként minket is így szorongat Krisztus szeretete: megnyugtat, új erőt ad. Szorongató szeretetének következménye, hogy többé nem önmagunknak élünk, hanem neki. És ami neki fáj, az okoz nekünk is fájdalmat. De az jelent boldogságot is, ami számára boldogság. Illetve egyre inkább az válik számunkra fontossá, amit ő fontosnak mond. A szoros ölelésben összehangolódik a szívverésünk Jézus Krisztussal.
Fohász: Szerető Uram, köszönöm, hogy szereteted nem ereszt. Nem engedi, hogy Tőled eltávolodva, a magam eszére támaszkodva elvesszek, hanem szoros öleléseddel egyben tartasz és kézben tartod életemet. Hála Neked ezért a kegyelemért! Ámen.
2022. szeptember 18., vasárnap
2022. szeptember 18., címkék:1Móz 34 és 2Kor 5,1–10
(ÚSZ) „Mert hitben járunk, nem látásban" (7). Isten logikája messze felülmúlja az emberét. Mi azt mondjuk: hiszem, ha látom, ő pedig azt: ha hiszel, meglátod. Aki hisz, az az élet minden eseményében meglátja a mennyei Atya szerető gondoskodását, aki pedig nem hisz, az a legkegyelmesebb lehajlás mellett is úgy megy el, hogy azt véletlennek vagy jó szerencsének könyveli el. Amikor tehát „hitben járunk, nem látásban", semmiképpen sem vagyunk hátrányos, bizonytalan helyzetben – mint azt talán első olvasásra gondolnánk –, hanem éppen ellenkezőleg: Isten megajándékozott gyermekei vagyunk, akik hitükkel a valóság isteni vonatkozásait is a látják, amelyek emberi szemmel láthatatlanok.
Fohász: Uram, ugyan szeretnélek színről-színre látni, és érteni minden tettedet, de tudom, hogy e testben a hitnek látása adatott meg. Nem több és nem kevesebb. Segíts hát e látással úgy szemlélni életem minden eseményét, hogy minden dolog a javamat szolgálja és dicsőségedre mutasson. Ámen.
2022. szeptember 17., szombat
2022. szeptember 17., címkék:1Móz 33 és 2Kor 4,7–18
(ÚSZ) „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak" (7). Sokszor csodálattal tekintünk azokra az emberekre, akiket Isten különleges szolgálóinak ismerünk el. Lehetnek azok kortárasaink vagy múltbéli hithősök, úgy gondoljuk, kimagaslanak a hétköznapi keresztyének közül. Mintha valami különleges képességet kaptak volna Istentől. Pedig bennük sem az emberi nagyságuk az igazi érték, hanem a Krisztusba vetett hitük. Ez a kincs sosem erős széfekben elzárva, hanem a cserépedény emberi életekben tud Istenre mutatni. Lehetne bármily erős hitem, ha nem a megfelelő istenbe vetném, nem tarthatna meg az életre. Inkább legyen törékeny az én cserépedény keresztyénségem, de legyen ott benne a megtartó hit, amely Krisztust, s általa szerető Atyámat ragadja meg. Mert nem hitem ereje, hanem megbízható Uram ereje tart meg.
Fohász: Jézus Krisztus, Te vagy minden reménységem, Benned bízva tudhatom, hogy örök életem van. Ha saját hitem törékenysége elbizonytalanít, irányítsd tekintetemet önmagadra, mint aki egyedül képes megtartani engem. Ámen.
2022. szeptember 16., péntek
2022. szeptember 16., címkék:1Móz 32 és 2Kor 4,1–6
(ÚSZ) „Nem is hamisítjuk meg Isten igéjét" (2). Bibliaolvasó emberként egyik nagy kísértésünk, hogy saját szánk íze szerint alkalmazzuk a Szentírás mondanivalóját. Hajlamosak vagyunk olyan igét húzni elő a tarsolyból, amely tettünket és terveinket igazolja. És ez látszólag működik is, mert a Biblia szövegéből kiragadva minden emberi eszme könnyen igazolást nyerhet, még az is, hogy: „nincs Isten" (Zsolt 10,4). Vagy amint egykori tanárom viccesen mesélte József nevű diákja esetét csoporttársnőjével, Máriával. A fiú a Mt 1,20-ra hivatkozva („József, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát") megkérte a lány kezét, és nem értette, miért kapott kosarat. Mosolyoghatunk ezen, de önmagunkba tekintve el kell ismernünk, sokszor sajnos mi magunk is hajlamosak vagyunk meghamisítani az Isten Igéjét. Hány olyan eset van, amikor tompítjuk az ige élét, nehogy fennakadjunk rajta vagy megsértsünk bárkit is!
Fohász: Uram, a Te Igéd képes életeket formálni, ne engedd, hogy ennek a csodának én magam legyek az akadálya. Táplálj engem a hamisítatlan Igével, és add, hogy azzal tudjak szolgálni mások felé is. Ámen.
2022. szeptember 15., csütörtök
2022. szeptember 15., címkék:1Móz 31,22–54 és 2Kor 3
(ÚSZ) „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság" (17). Isten úgy alkotja meg az embert, hogy egy kockázati tényezőt is elhelyez a teremtettségben: az embert nem bábnak, hanem szabadnak teremti. Amikor aztán az ember visszaél szabadságával, örök vágyakozásra ítéli önmagát. Szíve mélyén folyton-folyvást keresi, kutatja azt az elvesztett szabadságot, amelyet csakis Teremtője közelségében élhet át. Megpróbálja a szabadság legkülönfélébb formáit megélni, de ezek emberi próbálkozásként sorra kudarcra vannak ítélve; az ember szabadsága így rövid időn belül szabadossággá silányul. Az igazi szabadság csakis Krisztusban mint új Ádámban a miénk, „aki által kiáltjuk: Abbá, Atya!" (Róm 8,15) – erre pedig a Szentlélek juttathat el. Szabadság tehát csak ott van, ahol az Úr Lelke munkálkodik.
Fohász: Szabadságnak Lelke, sose engedd, hogy megelégedjek a szabadság illúziójával, hanem vezess el engem Krisztushoz, a benne megadatott teljes szabadságra, mert csakis azoknak nincs kárukra sem élet, sem halál, akik hozzá tartoznak. Ámen.
2022. szeptember 14., szerda
2022. szeptember 14., címkék:1Móz 31,1–21 és 2Kor 2,5–17
(ÚSZ) „Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére az üdvözülők és az elkárhozók között" (15). Az illatoknak hatásuk van. Mindenképp. Akár kellemetlen, akár kellemes az az illat számunka, kivált valamit: felidéz egy emléket, megnyugtat, vagy éppen undort okoz. Így van ez a Krisztuskövető emberrel is. Puszta létével is hatást gyakorol környezetére. Krisztus jó illatát árasztja, amit az üdvözülők is, az elkárhozók is érzékelnek. Az előbbiek számára minden bizonnyal kellemes ez a krisztusi illat, az utóbbiaknak pedig bántja az orrát, mert idegen tőlük. Pedig az ige kimondja róla, hogy „Krisztus jó illata". Sok mindent jónak ítél Isten Igéje, az elkárhozók mégis helytelenítik azokat – vagy éppen fordítva...
Fohász: Szerető Istenem, Te bőségesen árasztod rám szereteted jó, krisztusi illatát, és én bízom benne, hogy az átitatja teljes lényemet olyannyira, hogy mások is megérzik. Adj kellő alázatot, hogy ezt a vonzást sose magamnak tulajdonítsam, hanem mindig Rád tudjak vele mutatni. Ámen.
2022. szeptember 13., kedd
2022. szeptember 13., címkék:1Móz 30,25–43 és 2Kor 1,23–2,4
(ÚSZ) „Elhatároztam tehát magamban, hogy nem megyek hozzátok ismét szomorúsággal" (1). Az, hogy valaki szomorú-e vagy sem, nem elhatározás kérdése. Az viszont, hogy szomorúságával megterheli-e környezetét, már igen. Az apostol szép emberi példáját adja a megbántottság feldolgozásának. Nem magában forrong, elfojtva dühét, hogy aztán a legváratlanabb pillanatban mindent elsöprő vulkánként törjön a felszínre, és nem is kiengesztelhetetlenül, a sérelmeket folyamatosan előrángatva, véres rongyként lobogtatja érzelmeit. Pál szeretettel, óvatos szavakkal leírja szomorúsága okát, feltárja lelkét a másik fél előtt, hogy ne új bántások szülessenek, hanem kölcsönös megértés. Légy ma Te is kiengesztelhető, Testvérem!
Fohász: Uram, Te példát adtál a megbocsátás csodájáról, kérlek, hadd tudjalak ebben is követni. Formáld át szívemet kiengesztelhetővé, hogy abban ne a megbántottság uralkodjon, hanem a megbocsátó szeretet. Ámen.
2022. szeptember 12., hétfő
2022. szeptember 12., címkék:1Móz 30,1–24 és 2Kor 1,12–22
(ÚSZ) „Pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe" (22). Eljegyzéskor a szerelmes vőlegény jegygyűrűt ad menyasszonyának zálogként. Jézus mennybemenetelekor a Szentlelket ígéri az őt szeretőknek, akit aztán pünkösdkor el is küld. Ahogyan a jegygyűrű utal a vőlegény szeretetteljes ígéretére, a Szentlélek is mindig Krisztusra mutat. Ha valamely lélek másról tanúskodik, nem Krisztusról, az bizonyosan nem a Szentlélek. Lehet az a világ lelke, más szóval a korszellem, amely elfogadást hirdet; lehet a tudomány lelke, amely az emberi ész győzelmét vallja; vagy lehet az univerzum lelke, amely feloldódást kínál; de Krisztus Lelke semmiképp. Onnan tudhatjuk, hogy a Szentlélek jelen van az életünkben, ha Krisztust elfogadtuk Megváltónknak. Nem a nyelveken szólás, nem a gyógyulások, nem a különös titkok kijelentése hát a Szentlélek pecsétje, hanem a Krisztusba vetett hit.
Fohász: „Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk!" Mert nagy szükségünk van a Te Krisztusra mutató biztatásodra. Ha önmagunkra tekintünk, csak méltatlanságunkat látjuk, szemünket Urunkra emelve azonban felviláglik a megváltó kegyelem. Jöjj hát pártfogó szereteteddel! Ámen.
2022. szeptember 11., vasárnap
2022. szeptember 11., címkék:1Móz 29 és 2Korinthus 1,1–11
(ÚSZ) „Áldott az Isten, (...) aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket" (3–4). Isten gyermeke – egy hétköznapi hasonlattal élve – olyan, mint a kerti locsolócső. A víz keresztüláramlik rajta, és miközben a környezetében lévő növényeket felüdíti, maga is hűs vízzel telítődik. A víz nem belőle fakad, de hasznos eszköz az életadó folyadék közvetítésében – persze csak abban az esetben, ha rácsatlakozik a víz forrására. Mi is így lehetünk közvetítői az igaz vigasztalásnak. Ha mi magunk a forrásra, Urunkhoz vagyunk csatlakozva, a minket átjáró vigasztalás rajtunk keresztül kiárad a környezetünkre, és közben bennünket is felüdít. Nagy szükség van mai világunkban az ilyen vigasztalókra, akik nem üres frázisokat puffogtatnak, hanem az élet vizét közvetítik.
Fohász: Vigasztalás Istene, köszönöm Neked, hogy én vigaszt nyert gyermeked lehetek. Segíts nekem, hogy ezt az áldást ne tartsam magamban, hanem továbbadhassam környezetemnek, nehogy állóvízként megposhadjon bennem. Ámen.
2022. szeptember 10., szombat
2022. szeptember 10., címkék:1Móz 28 és 1Kor 16,13–24
(ÚSZ) „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek" (13)! Folyamatos éberség, egyenes tartás, bátorság és erő jellemzi Krisztus követőit. Valóban? Ha magunkra, mai keresztyénekre tekintünk, talán gyakrabban találkozunk alvó hittel, ide-oda hajladozó vélekedésekkel, gyávasággal és erőtlenséggel. Hol van már az első keresztyének kiállása?! Ha azonban ezt ilyen éleslátással megállapítjuk Krisztus mai követőiről, arról se feledkezzünk meg, a krisztushívők sem tévedhetetlen hősök. Annak kell felhívni a figyelmét a vigyázásra, aki könnyen lankad; azt kell figyelmeztetni a hitben való megállásra, aki csetlik-botlik; és a férfiasság erényeire is annak a figyelmét kell ráirányítani, aki hajlamos azoktól eltérni. Hála Krisztus Urunknak, aki jól ismerve a mindenkori embert, így szólt: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek" (Mt 9,12).
Fohász: Istenem, csodálatos előttem, hogy bár Te mélyen és igazán ismersz engem, mégsem vetsz el magadtól, hanem folyamatosan erősíted lankadozó éberségemet, roskadozó térdeimet. Szentlelked által, kérlek, adj tartást, bátorságot, erőt! Ámen.
2022. szeptember 9., péntek
2022. szeptember 09., címkék:1Móz 27,34–46 és 1Kor 16,1–12
(ÚSZ) „A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle" (2). Mondhatni a vasárnapi perselypénzre való első bibliai utalást találjuk ebben a versben, amely céladományként a jeruzsálemi testvérgyülekezetet hivatott megsegíteni. Azt, hogy kitől mire telik, mindenki maga tudja megítélni. Az adakozás nem lehet kierőltetett, csak szívből jövő, de a visszatartott adomány sosem hordoz áldásokat. Amikor adakozunk, egyrészt bizonyságot teszünk arról, hogy tudjuk, minden javunk Isten kezéből származik, másrészt pedig megvalljuk, végső bizodalmunkat nem összekuporgatott pénzünkbe, hanem gondviselő Atyánkba vetjük. Mennyi hitre telik hát tőlünk?
Fohász: Uram, bocsásd meg ma minden fukar gyávaságomat, amikor nem indult a kezem jótékonyságra, vagy amikor szűkebb mércével mértem, mint ahogy tőlem telt volna. Adj nekem Rád hagyatkozó hitet. Ámen.
2022. szeptember 8., csütörtök
2022. szeptember 08., címkék:1Móz 27,1–33 és 1Kor 15,35–58
(ÚSZ) „Halál, hol a te fullánkod" (55)? Amikor az embert megcsípi egy méh, a fullánkja megmarad a sebben, és sokáig irritálja, bántja a szervezetet, míg az kidolgozza magából. Ilyen a halál fullánkja is. Idegen anyagként hordozzuk magunkban, irritál, megkínoz bennünket. De Isten nem halálra teremtette az embert, hanem életre. Éppen ezért érezzük a halált úgymond: testidegen anyagnak, és keressük a módokat, hogyan tudnánk rajta túllépni. Egyesek abban bíznak, hogyha maradandót alkotnak ebben az életben, akkor valamilyen szinten – legalábbis az emberiség emlékezetében – örök életük lesz. Mások azt vallják: gyermekeinkben élünk tovább. Jézus Krisztus nem efféle félmegoldásokat kínál. Ő végső és teljes diadalt szerzett a halál felett.
Fohász: Úr Jézus Krisztus, „győzhetetlen én kőszálom" (RÉ 346)! Hálatelt szívvel mondok Neked köszönetet, hogy diadalt arattál a halál felett, és így nekem is életem lehet: el nem múló, örök életem. Ámen.
2022. szeptember 7., szerda
2022. szeptember 07., címkék:1Móz 26 és 1Kor 15,12–34
(ÚSZ) „Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is" (21). Ádámban meghalunk, Krisztusban van életünk. De hol vagyok én ebben a történetben? A halált örököltem, az életet ajándékba kaptam. „Ne vétkezzetek" – mondja az ige. A megváltott ember életfeladata: felismerni a halálra méltó bűnt, megismerni az életadó Krisztust és hálából ellenállni a gonosznak, a jót pedig cselekedni. Nem kis feladat. Gyakorolhatjuk benne magunkat élethosszig, és még akkor is csak így fogunk felkiáltani: „Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből" (Róm 7,24)? S boldog az az ember, aki így tudja folytatni: „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által" (Róm 7,25)!
Fohász: Uram, a Te válaszod a bűnre a bűnbocsánat, a halálra pedig az élet. Mindent, ami bennem értéktelen, a Te szereteted és irgalmad értékessé nemesít. Mert ilyen Isten vagy Te: tékozlón ajándékozó. Ámen.
2022. szeptember 6., kedd
2022. szeptember 06., címkék:1Móz 25 és 1Kor 15,1–11
(ÚSZ) „Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot" (1). Mi az evangélium tartalma? „Krisztus meghalt a mi bűneinkért, (...) eltemették, és feltámadt" (3–4). Milliószor hallottuk igehirdetésekben, milliószor elmondtuk az Apostoli Hitvallásban. Miért kell eszünkbe juttatni mégis? Néhai kedves tanárom szavait idézve: „Az evangéliumot sohasem tehetjük zsebre, gondolván: ezt már jól ismerem. Isten igéje mindig más élethelyzetben talál ránk." Krisztus bűnökért való váltsághalála talán nem rengeti meg életemet az egyik napon, a másikon viszont egyetlen fogódzómmá válik. Kell hát hirdetni, kell hallgatni, észben kell tartani, mert életmegtartó erő rejlik benne.
Fohász: Krisztusom, rajtad kívül nincs más menedékem. A Te halálod biztosítéka bűneim bocsánatának, feltámadásod záloga feltámadásomnak. Hála legyen Neked tökéletes váltságművedért! Ámen.
2022. szeptember 5., hétfő
2022. szeptember 05., címkék:1Móz 24,50–67 és 1Kor 14,26–40
(ÚSZ) „Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja" (26)! A mai gyülekezeti gyakorlat szerint így is mondhatnánk: Amikor összejöttök, kinek-kinek van pár bátorító szava, két ügyes keze, jó énekhangja, mindez épüléseteket szolgálja. Ez pedig csak úgy működhet, ha ki-ki él is a lehetőségeivel, adottságaival. A gyülekezet tagjai ezért nem gyanakvással, kritikával szemlélik egymást, hanem önmagukba tekintve azt keresik: én mivel lehetek a közösség épülésére. Ha akár egy olyan kis dologgal, hogy virágot viszek az úrasztalára, tegyem meg. Ha pedig éppen azzal, hogy csokromat visszavonom, félreteszem, mert más is hozott virágaiból, tegyem ezt jó lélekkel, sértődés nélkül, úgy, hogy az a gyülekezetnek épülésére, ne pedig rombolására legyen. A nagy dolgokra ugyanez hatványozottan érvényes.
Fohász: Szentháromság Isten, kérlek, adj nekem bölcsességet, hogy tetteimmel gyülekezetem javára, ne pedig kárára legyek! Tudjak szólni, ha kell, és hallgatni, ha kell. Mozdulni, ha kell, és megállni, ha éppen arra van szükség. Ámen.
2022. szeptember 4., vasárnap
2022. szeptember 04., címkék:1Móz 24,28–49 és 1Kor 14,1–25
(ÚSZ) „Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is" (15). Hogy mennyire fontos a lélek és az értelem, úgy értjük meg igazán, ha a kiemelt igeversnek ellenkező előjelet adunk: lelketlenül és értelmetlenül imádkozom, lelketlenül és értelmetlenül éneklek dicséretet. Volna-e bármi haszna az ilyen keresztyénségnek? Pedig hányszor vagyunk lelketlenek. Keresztyénnek valljuk magunkat, de nem indul meg a lelkünk mások szükségét, baját látva. Máskor pedig lelketlenül ítélkezünk egymás felett. Lélek nélkül imádságunk és dicséretmondásunk is csak „zengő érc" és „pengő cimbalom" (1Kor 13,1). De az értelmet nélkülöző hitélet sem túl meggyőző. Krisztusnak nem birkái, hanem juhai vannak. A kettő között hatalmas a különbség! Töltekezzünk meg hát Szentlélekkel, és rendeljük alá szívünket, értelmünket az ő vezetésének.
Fohász: Szentlélek Isten, töltsd meg szívemet Neked tetsző indulattal, számat lelkes dicséretmondással. A Te bizonyságtételed bár minden emberi értelmet felülhalad, sosem értelmetlen, mert emberi gyarlóságaimon túl mindig megváltó Krisztusomra mutat. Ámen.
2022. szeptember 3., szombat
2022. szeptember 03., címkék:1Móz 24,1–27 és 1Kor 13
(ÚSZ) „A szeretet soha el nem múlik" (8). Az angol nyelvben egyetlen szó van a szeretetre: love. A magyar nyelv árnyaltabb, mert különbséget tesz a szeretet és a szerelem között Az Újszövetség nyelve, a koiné görög három kifejezést használ: erosz, azaz érzéki szeretet, filia, azaz felebaráti szeretet és agape, mondjuk így: cselekvő szeretet. Persze ezeken kívül létezik a szeretetnek még számtalan formája, és ezekre a görögnek mind külön szava van: a sztorge a szülő és gyermek közötti szeretet, a mania a birtokló szerelem, a pragma az elfogadó szerelem, a ludus a játékos szerelem, a filautia az önszeretet kifejezésére szolgál. De egyedül az agapé tanulható. Az agapé az önzetlen, akaraton alapuló, önfeláldozó szeretet megnyilvánulása. Így szeret Isten bennünket, lehajló irgalommal. Cselekvő szeretettel fordul hozzánk a mindenható Isten, és arra hív, hogy ebben fejlődjünk. Mert egyedül ez a szeretet nem múlik el soha.
Fohász: Szeretet Istene, taníts minket a cselekvő szeretetre, amely nem a maga hasznát, hanem a másik ember javát tartja szem előtt. Krisztusunk példája nyomán ez a legfőbb feladatunk, és mégis oly kevésszer sikerül jól szeretnünk. Bocsásd ezt meg nekünk. Ámen.
2022. szeptember 2., péntek
2022. szeptember 02., címkék:1Móz 23 és 1Kor 12,12–31
(ÚSZ) „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai" (27). A második világháború idején a német városok szőnyegbombázásakor az egyik római katolikus templomot is találat ért. A benne levő Krisztus-szobor felborult, két keze letört. A későbbi helyreállításkor a csonka szobrot is renoválták, de különös módon, két kezét nem pótolták. Helyette egy réztáblát tettek a torzó lába elé: az én kezem ti vagytok. Ti vagytok, akik cselekedhettek a nevemben. Ti vagytok, akik enni adhattok, ha éhezőt láttok. Ti vagytok, akik simogathattok, ha elkeseredettet láttok. Ti vagytok, akik kézen foghatjátok a tévelygőket. Krisztus e világi keze mi vagyunk. Ha tehát bajjal, nyomorúsággal szembesülünk ebben a világban, ne azt kérdezzük elsőként: Hol van ilyenkor az Isten? Hanem azt mérlegeljük: Mit tehetnék én mint Krisztus testének tagja Uram nevében?
Fohász: Milyen nagyra méltatsz Uram, hogy szolgatársaddá hívtál el! Adj nekem, kérlek, halló fület, látó szemet és érző szívet, hogy nevedre ne hozzak gyalázatot tétlenségemmel, hanem úgy ragyogjon világosságom az emberek előtt, hogy tetteim által Téged dicsőítsenek. Ámen.
2022. szeptember 1., csütörtök
2022. szeptember 01., címkék:1Móz 22 és 1Kor 12,1–11
(ÚSZ) „Jézus Úr" (3). Ez a legelső és legtömörebb keresztyén hitvallás: Jézus Úr. De több van ebben a két rövid szóban, mint azt elsőre gondolnánk. Az Ószövetség ugyanis egyetlen Úrról tesz bizonyságot: a mindeneket teremtő és fenntartó, örök, igaz Istenről. Minden más hatalmasság – mondjuk így: kisbetűs úr – neki van alávetve. A lelki erőknek csak akkora hatásuk van, amekkorát az Úristen átenged nekik. Amikor tehát Jézust a Szentírás Úrnak vallja, azzal azt is kimondja, hogy ő maga egy(lényegű) azzal a Teremtővel, aki mindeneket alkotott, kézben tart és igazgat. Nem csupán egy különleges képességű ember, ahogyan sokan gondolják, hanem imádatra méltó Isten. Ha pedig Úr, akkor hatalma is van, sőt, egyedül neki van hatalma! A világ mostani történései felett is. A Te életed felett is! Hiszed-e ezt?
Fohász: Uram! Megvallom, olykor elbizonytalanodom, hogy Úr voltodat eléggé láthatóvá és megtapasztalhatóvá teszed-e ebben a zavaros világban. De hittel hiszem, hogy minden dolog bölcs végzésed szerint történik és a tieid javát szolgálja. Erősítsd bizalmamat, támogasd hitemet! Ámen.