Isten kapukat nyitott meg előttünk – Átadták a Hajnalcsillag óvodát a Csallóköz központjában

2022. október 28., péntek

Dunaszerdahelyen ünnepélyes keretek között adták át október 28-án a református egyházközség három csoportszobás, hatvan férőhelyes, magyar nevelési nyelvű óvodáját, amely 2023 szeptemberében nyitja meg kapuját a gyermekek előtt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak ez volt az utolsó, huszonnegyedik intézménye, amely a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében valósult meg. A zöldmezős beruházás költsége mintegy 400 millió forintot tett ki.

A református óvoda bejárata

„Örömtelei pillanatban vagyunk itt, ezen a mai napon. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egy hatalmas lehetőséget kapott pár évvel ezelőtt, amikor a magyar kormány felkínálta a Kárpát-medencei Óvodaprogramba való bekapcsolódást – elevenítette fel a kezdeteket Géresi Róbert püspök azzal, hogy az első egyeztetések során még egy tucatnyi intézményben gondolkodott az egyház vezetése, aminek a száma később jelentősen megnövekedett. – Isten úgy alakította a döntéshozóknak a gondolatát, a programnak a menetét, hogy megduplázódott azoknak az intézményeknek a száma, amelyeket létre tudtunk hozni. Ennek egyik pillére a dunaszerdahelyi óvoda – tette hozzá.

A püspök az 1 Thessz 5, 16-18 kapcsán szólt az örömről. Pál apostol is a mindenkori örvendezésre ösztönözte a gyülekezetet. „Örüljünk az előrelépésnek, az eredménynek, az épülésnek, a szolgálat kiteljesedésének, s mindannak, hogy Isten az ő kegyelmi idejében a lehetőségek sokaságát kínálja fel a számunkra. Tegyünk bizonyságot, hirdessük az igét, s éljük, tapasztaljuk és jelenítsük meg a kegyelemnek a valóságát – hangsúlyozta Géresi Róbert.

Géresi Róbert püspök

Beszédében feltette a mások által is sokszor hangoztatott kérdést, hogy miért van szükség egyházi intézményhálózatra, egyházi óvodákra és bölcsődékre. – Azért van szükség ezekre a megtartó kis közösségekre, hogy a legkisebbek, a gyermekek egy olyan közegben tudjanak élni, ahol egyik oldalon az anyanyelvük, a magyarság megtapasztalásának és megélésének teljessége, másrész pedig a hitben való megerősödés első lépéseinek az ajándékát kapják meg – fogalmazta meg válaszában mintegy összegezve a református oktatási intézmények küldetését. Ugyanakkor figyelmeztetve arra is, hogy az akkor tudja betölteni a feladatát, ha egy imádságos, felfelé nyitott emberi alaphelyzet határozza meg azoknak az életét, akik majd benne szolgálnak és bizonyságot tesznek.

Mindenért hálát kell adni, mert ez az Isten akarata. S van mit megköszönnünk Istennek, s azoknak, akiket a hitünk és reménységünk szerint Isten Szentlelke megszólított és elindított egy úton – mondta Géresi Róbert. Hozzátette: Azoknak is, akik sokat fáradoztak a Kárpát-medencei Óvodaprogram megvalósításáéért, s életük jelentős részét odaáldozták ennek a szolgálatnak.

Majd beszélt arról, hogy a programnak köszönhetően sok ezer gyermek tanulhat anyanyelvén, tarthatja a kapcsolatait szüleivel, barátaival, s tapasztalhatja meg a keresztyén hitnek a valóságát. A felvidéki óvodaprogram is ennek a része. A huszonnégy intézmény, – ha majd mindegyik megkezdi a működését – mintegy ezer gyermeknek biztosítja az oktatását és nevelését.

Dunaszerdahelyi református óvoda

„S ez egy nagyon jelentős szám. Ezer lélek, ezer család, ezer édesanya, ezer édesapa, ezer fiatal, akik ezekben az óvodákban, bölcsődékben a szeretet, a kegyelem, a megtartatás mellett reménység szerint megkapják mindazt az ajándékot, amelyet Isten elkészített a benne bízó emberek számára” – mutatott rá a püspök, ismét kihangsúlyozva: Van mit megköszönnünk. A hálaadás mellett azonban legyen meg bennünk a felelősség. Egyrész lehetőséget kapunk Istentől, másrészt pedig az emberi felelősség megkerülésével soha nem lehet célt és eredményt elérni – figyelmeztetett áhítatában Géresi Róbert.

A dunaszerdahelyi gyülekezet részéről Görözdi Zsolt lelkipásztor szólt a megjelentekhez, aki emlékeztetett arra, hogy az 1941-ben anyaegyházközségi státuszt nyert közösség már az első években szeretett volna oktatási intézményt indítani, de az elhatározásukat nem tudták véghez vinni. S ma úgy gondolják, hogy talán szerencsére is, hiszen az akkori viszonyok tudatában ma ez egy terhes örökségük lenne. Közakarat volt a templom építése is, de többszöri nekifutásra azt sem sikerült megvalósítani. Csak ötven évvel később rajzolódott ki újból ennek a lehetősége, majd a templom átadása után csaknem negyedszázaddal később épülhetett meg a református óvoda.

Görözdi Zsolt lelkipásztor

„Óriási ajándék ez, ami felülről érkezett. Korábban már másoktól is elhangzott, de itt is érvényes: ez egy meg nem álmodott ajándék. Majdnem fölfoghatatlan a számunkra, de Isten útjai, nem a mi útjaink. Az ő ideje nem a mi időnk. Hálásak vagyunk, hogy azon az úton vezet bennünket, amelyet ő gondolt ki és tervezett el a számunkra is” – hangsúlyozta a lelkipásztor, majd hozzátette:

Isten kapukat nyitott meg előttünk. Ezzel az áldással lehetősége nyílik a gyülekezetünknek arra, hogy az életszemléletüket, a keresztyéni református értékrendünket a nevelés szintjén is megéljék s azt továbbadják az óvodásoknak: reformátusoknak és más felekezetűeknek, egyházon kívülieknek, s mindazoknak, akik az értékeik és az Isten értékei felé nyitottak. A református óvoda egyfajta lehetőséget is nyújt a városnak is, hogy a magyar nyelvű oktatás egy újabb, modern és ezáltal attraktív intézményben lehessen biztosítva minél több gyermek számára.

Görözdi Zsolt rámutatott arra is, hogy Dunaszerdahelyen is nagyon megmutatkoznak az asszimiláció jelei, s mint mondta, ez tény még akkor is, ha arról sokszor nem akarunk tudomást venni. – Úgy gondoljuk, nagyon kényelmes a helyzetünk. Azonban sajnos ez nem így van. Hisszük, hogy ez az intézmény is a megtartó erő egy részévé válik – tette hozzá.

„A gyülekezet számára is fokozott felelősséget jelent, hogy óvodát nyitunk. Reménység szerint jövő szeptemberben. Óvoda fenntartóként is példaként kell állnunk a gyermekeink, unokáink előtt. Jó látni, hogy ennek érdekében sok mindenki fogott össze jó és segítő szándékkal, valamint nyitottsággal – hangsúlyozta a lelkipásztor.

Majd köszönetet mondott Istennek, aki lehetővé tette a program megvalósulását és embereket indított el a cél elérésére. Magyarország Kormányának is, hogy felismerte az óvodaprogram hasznos voltát, s erején fölül is segítette a huszonnegyedik óvoda megépítését a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program keretében.

„Legyen ezért mindenekelőtt hála és dicsőség annak, aki mindannyiunkat teremtett, életre hívott, aki megtart és mindeneket igazgat” – mondta beszéde végén Görözdi Zsolt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár

„Ez az intézmény része annak a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programnak, amelyet a magyar kormány 2016 decemberében indított el, s amelynek most már a 4. üteme is befejezés előtt áll” – emlékeztetett az indulásra bevezetőjében Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, majd ismertette, hogy Dévénytől Brassóig, Brassótól Zágrábig a program keretében mintegy 770 intézményt fejlesztettek és újítottak fel, illetve 153 új óvoda épült fel.

A munka még nem fejeződött be, s a számok növekedni fognak, megközelíti az ezret – összegezte az eddigi eredményt. Hozzátette: Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt 5-6 évben olyan eredményeink vannak, amelyek jól beilleszkednek abba a közel 13 esztendőbe, amelyet a nemzetpolitika, az együttes közös munkánk most már eredményként tud felsorolni.

– Az Óvodafejlesztési Program elindításának az volt az alapvető célja, hogy minden magyar óvodáskorú gyermeket magyar óvodába tudjunk beíratni, bárhol is éljen a Kárpát-medence térségében. De számítunk azokra a gyerekekre is, akik vegyes házasságban születtek – fejtette ki Potápi Árpád János, majd felsorolta, hogy a szülők milyen okok miatt választják a gyermekük számára a magyar nyelvű oktatási intézményt.

Az óvoda egyik csoportszobája

Az Óvodafejlesztési programnak köszönhetően a Felvidéken az elmúlt időszakban megnövekedett a magyar óvodába beíratott gyermekek száma. Ez egy pozitív tendencia. A kisiskolákban sem csökken a számuk, stagnál, vagy néhol enyhe növekedés tapasztalható – ismertette az eddigi eredményeket.

A magyar kormány a Felvidéken közel 13 milliárd forintból 172 épületnek a fejlesztését és felújítását, illetve 30 óvoda és bölcsőde építését támogatta. 

„Mindnyájan azt várjuk el az egyházaktól, hogy ne csak egy oktatói-nevelői munkát lássanak el, hanem adják meg azt a pluszt is, amelyet csak ők tudnak megadni a gyermekek számára” – utalt a nemzetpolitikai államtitkár az általuk fenntartott és működtetett intézményekben. 

Hájos Zoltán polgármester

Hájos Zoltán polgármester örömteli eseménynek tartotta, hogy egy új óvodával bővült a városban működő oktatási-nevelési intézmények száma. Mint mondta, ez már a 11. óvoda. Az önkormányzat kilenc óvodája mellett a római katolikus egyház működtet egyet. Ehhez jön a református egyházközség jövő évben megnyíló óvodája. „Bízom abban, hogy ez az óvoda a magyar közösségünk megtartó erejeként fog működni, hiszen minden oktatási-nevelési intézmény a gyermekek neveléséről szól. A jövő is olyan lesz, mint a mai kor oktatási intézménye. Kívánom, hogy olyan pedagógusok neveljék a gyerekeket, akik készségeiket, értelmüket fejlesztik.” 

Végül azt kívánta, hogy ez az óvoda több évtizeden keresztül sikeresen működjön és több generációt tudjon felnevelni az épület falai között.

Ünnepélyes szalagátvágás

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház keretén belül 24 beruházás valósult meg, amelyre a magyar kormány a program keretében 7 milliárd forintot különített el. Ebből a keretből a helyi egyházközség óvodája közel 400 millió forintból épült fel.

„Mindez azt a célt szolgálja, hogy itt Dunaszerdahelyen is megerősítse a gyerekeknek az identitását, mert minden egyes településen szükség van a magyar identitás megerősítésére. Színmagyar városok is elveszítik identitásukat. Az asszimiláció nemcsak a szórványban folytatódik, hanem sajnos ott is, ahol zömében magyarok élnek. Ezeket a folyamatokat tudjuk ezzel a programmal megállítani” – fejezte ki reményét beszéde végén Potápi János Árpád nemzetpolitikai államtitkár.

A nemzeti imádság eléneklése után az óvoda épületét Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Géresi Róbert püspök és Görözdi Zsolt lelkipásztor szalagátvágással adta át rendeltetésének. Az érdeklődőknek Baranyai János építési felügyelő mutatta be a Hajnalcsillag óvoda épületét.

Az óvodaátadási ünnepségen megjelent többek között Rákos Loránt püspökhelyettes, Porubán Ferenc főgondnok, Kiss Pál főgondnokhelyettes, Fazekas László emeritus püspök, Czimbalmosné Molnár Éva, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, Jankovics Gyula, Magyarország Szlovákiai Nagykövetségének tanácsosa, Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja.

A dunaszerdahelyi református óvodával kapcsolatban korábban készült beszélgetés, amelyben a nevelési programról is szó van, itt olvasható.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében a következő helyeken valósultak meg beruházások:

Nagykaposon bölcsőde és óvoda, Királyhelmecen bölcsőde és óvoda, Kiskövesden az egyházközségi tulajdonban lévő önkormányzati óvoda újult meg, Kassán óvoda, Szepsiben bölcsőde, Rozsnyón bölcsőde és óvoda, Hanván önkormányzati tulajdonban lévő óvodát vett át az egyházközség, Tornalján óvoda, Pálfalán két csoportszobás óvoda épült roma gyermekek számára, Rimaszombatban óvoda és alsó tagozatos négyosztályos kisiskola, Léván bölcsőde /még nem kezdte meg működését/, Zselízen bölcsőde, Érsekkétyen óvoda és alsó tagozatos iskola, Bátorkeszin bölcsőde /még nem kezdte meg működését/, Perbetén bölcsőde és óvoda, Marcelházán bölcsőde, Komáromban óvoda és bölcsőde, Martoson új óvodai épületbe költözött az önkormányzati óvoda, Vágfarkasdon óvoda, Zsigárdon bölcsőde /még nem kezdte meg működését/, Somorján bölcsőde és óvoda, Dunaszerdahelyen a három csoportszobás óvoda 2023 szeptemberében kezdi meg a működését.

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László

események továbbiak →