A családi nap első programja előtt a gyülekezeti ház udvarán már javában készültek az egytálételek, köszönhetően a főzést felvállaló nagymegyeri, bősi, csilizpatasi és kolozsnémai gyülekezetek ügyes szakácsainak. Csülkös babgulyás, marhapörkölt, birkapörkölt és babgulyás főtt  a négy kondérban, hogy később majd tetszés szerint lehessen azokból válogatni vagy akár mindegyiket megkóstolni.

A kezdést a Firesz – Duna Mente dicsítő csapata hangolta a teljesen megtelt egyházi alapiskola tornatermében. Az egyházmegye gyülekezeteiből érkezett híveket Görözdi Miklós esperes köszöntötte, aki nagy jelentőségűnek tulajdonította azt, hogy az idei egyházmegyei napon a családdal foglalkozhatnak különféle, őket érintő témákban. Majd azt kívánta, hogy legyen ez egy olyan alkalom, amely megerősít lelkünkben, bizalmunkban és hitünkben.Gebe László

Jn 12, 20-26 igeversek szolgáltak Gebe László meghívott lelkipásztor igehirdetésének alapjául, aki a magvas gondolatai előtt pár tudnivalót megosztva magáról elmondta, hogy lassan tizenhét éve szolgál Nagybalogon, nős, három gyermek édesapja. „Gömörben szolgálok, eredetileg is gömöri vagyok, úgy apai, mint anyagi ágról, aminek nagyon örülök. Úgy tapasztalom, hogy a gyülekezeteinkben is örülnek ennek, mert mivel egy vagyok közülük, nagyon hamar meg tudjuk találni a közös hangot” – árulta el.

Majd azzal folytatta, bizonyságot tenni jött az evangéliumról és Jézus szeretetéről. „Az a reménységem, s ránk nézve is igaz, hogy Jézust szeretnénk mi is látni. Jó egymással is találkozni, jó lesz a sokféle program, de ha egyházi rendezvényen vagyunk, akkor legyen ez is fontos, sőt, a legfontosabb, hogy Jézust szeretnénk látni. Őt akarjuk hallani, jobban ismerni, érteni, minél hűségesebben követni és szolgálni” – hangsúlyozta az igehirdető.

A csilizpatasiak főzőcsapata

A felolvasott történet alapján, mely szerint miután Jézus bevonul Jeruzsálembe, néhány görög származású hívő odamegy a tanítványokhoz, akik azt mondják Fülöpnek, hogy Jézust szeretnék látni. Azért mentek fel Jeruzsálembe, mert látni akarták őt. Közelebbről. Találkozni akartak vele, mert a befogadott Jézus látható és tapasztalható módon tudja megváltoztatni az ember életét – tette hozzá.

Elmesélte, hogy teológusként elment egy csendes hétvégére, ahol az ott szolgáló meghívott vendég, Zimányi József megkérdezte a fiataloktól, ki az, aki szereti Jézust! Ő is felnyújtotta a kezét, holott tudta, ez nem igaz, habár ismerte a róla szóló történeteket. De egyfolytában ott motoszkált a fejében a kérdés, s úgy döntött, szeretni akarja Jézust, jobban megismerni és közelebb kerülni hozzá. Azóta meggyőződéssel hirdeti, jól teszi, aki nem éri be azzal, hogy ő egy jó vallásos ember. Meg van keresztelve, konfirmált, fizeti az egyházi adót, templomba jár, közben úgy él, ahogy akar, mert nem Jézus az Úr az életében. „Jól teszi az ember, ha látni akarja Jézust és találkozni akar vele, mert ebből a találkozásból nagyon sok áldás tud származni. Zákeus élete is megváltozott a Jézussal való személyes találkozás után.”

A nagymegyeriek egytálétele

Gebe László beszélt arról is, hogy a felolvasott történetnek van egy nagy figyelmeztetése is a mindenkori egyháznak és egyházi embereknek, hiszen a keresők rajtunk keresztül akarják látni Jézust. A görögök a tanítványokhoz mennek a kérésükkel. „Mindannyian meg vagyunk szólítva: a lelkész, a gondnok, a presbitérium, az egész gyülekezet: a világ látni akarja Jézust. Mennyire tudjuk hitelesen bemutatni, sőt felmutatni Jézust?” – tette fel a kérdést.

Igehirdetésében kihangsúlyozta azt is, hogy a mai keresők nem prédikációt akarnak Jézusról hallani vagy róla beszélgetni, hanem látni akarják: hogy mit tett velünk és általunk. Valóban olyanok vagyunk-e, mint Krisztus, vagy csak a nevünk keresztyén. Példaként megemlítette, hogy vannak, akik nem kegyes prédikációk hatására tértek meg, hanem attól, hogy láttak hiteles keresztyén életet, amely elindítotak őket Jézus felé.

„A hiteles élet mindig aláhúzza a prédikációt, amit mondunk. A hiteltelen élet viszont áthúzza és erőtlenné teszi” – foglalta össze röviden igehirdetésének üzenetét Gebe László. Végül azt kívánta, egyre valóságosabban látszódjon meg életünkön a kihez való tartozásunk.  „Akik Jézust akarják látni, azok megláthassák őt a mi életünkben, hiszen ő ma is hatalmasan munkálkodik”.

Az igehirdetés utáni zenei részt a Firesz – Duna Mente dicsőítő csapata – Császár Abigél, Császár András, Takács Krisztina és Takács Ákos – biztosította, akik az énekeskönyvből is ismert zsoltárokat és dicséreteket, illetve evangéliumi énekeket adtak elő.

Az Emmaus foglalkozása a gyerekkel

Mivel az egyházmegye családi napot hirdetett, így az alkalmon a gyermekek is részt vettek, akikkel a jókai székhelyű Emmaus polgári társulás munkatársai foglalkoztak. Gyurkovics Árpád, az Emmaus egyik koordinátora elmondta, harmadik alkalommal vállaltak családi napon gyermekek közötti szolgálatot.

Húsz gyermeknek tartottak foglalkozást két és fél órán keresztül két csoportban, az óvodásoknak és az alsó tagozatos iskolásoknak. Az időkeret első részében a vak Bartimeus történetét hozzák közelebb a számukra, beszélgetéssel egybekötve. A lelki táplálék után pedig egy állomásjátékra is bevonták őket az iskola udvarán.

Kolozsnémai gyülekezet - Süll Ferenc

Szűcs Sándor generációkutató, teológus, játéktervező másfél órás előadásában a családi templomépítés részleteibe nyújtott betekintést. Először arról beszélt, hogy a templom, az a Szentlélek temploma, az nem egy kézzel épített épület, hanem az a testünk, az életünk. Mi vagyunk az a hely a világban, ahol találkozni lehet az élő Istennel.

Szűcs Sándor

„Ennek van egy olyan dimenziója, hogy a testünk, mint egy fiziológiai lény, ahogy vagyunk mi emberek. Ha istentiszteletet akarunk tartani ebben a templomban, akkor annak egészségesnek kell lennie. A családi templomépítés ezért ott kezdődik el, hogy gondot viselünk az egészségünkre. Ebbe bele tartozik a táplálkozás, az alvás, a mozgás, a stresszkezelés, az egymással való közösségápolásunk.

Ahogyan növekszik az ember szüksége van a maga életkora szerint való megfelelő bánásmódra vagy felnevelkedésre. Hogy milyen lesz a gyermek testi és fizikai egészsége, az a kezdeti időszakban, főleg a szüleitől függ. A temlomépítés másik dimenziója pedig az egész életünket, életvitelünket és az egymással való közösségünk minőségét is, a szociális kapcsolódásainkat jelenti. Ha szülőkként a gyerekeink neveléséről vagy jövőjéről van szó, akkor a nevelésnek ezt a három dimenzióját nagy odafigyeléssel és megfelelőséggel végezzük” – foglalta össze röviden előadásának lényegét.

Gyurkovics Árpád

Gyurkovics Árpád, az Emmaus polgári társulás egyik koordinátora, a légi alapiskola igazgatóhelyettese Iskola és család, Káosz vagy küldetés címmel tartott előadást egy kisebb létszámú érdeklődő előtt. Elmondta, amikor megérkezett hozzá a felkérés előadás tartására az új iskolareformról, amelytől sokan tartanak az ismerethiány miatti félelemből, benne mégis az fogalmazódott meg, hogy nem a reform a legnagyobb probléma sokak számára, hanem az, hogy nagyon sok családban rettegéssel várják a tanévkezdést a vele járó káosz miatt, reggeli készülődés, tanulás, hisztik miatt. Ez egy olyan mókuskerék, amit oldani kell.

A bősi csapat

„Úgy látom, egy jó felé irányuló iskolareform közeledik felénk, amit a családon belül is meg kellene ezt vizsgálni. Nagyon jó azt látni, hogy erre a legnagyobb példa pedig maga az Úr Jézus. Vele ezt meg lehet harcolni. Ez volt a fő motivációja az előadásomnak, hogy lássuk meg, nagyon sok kihívás vár ránk, sok minden változik, s ehhez nekünk is változunk, de van egy állandó, ez pedig az Úr Jézus, aki nem kér tőlünk nagyobbat, mint, amit ne tudnánk elviselni. S gondoltam, hogy ezt kell erősítenem az előadásomban”.

Mint mondta, a mai reformpedagógia nagyon sokat beszél a személyre szabott oktatásról, s jó meglátni ebben, hogy Isten ezt már tudja az elejétől kezdve. Nem teremt bennünket egyformának, mindannyiunknak szabad akaratot adott, mindegyünk más. „Isten már a Példabeszédekben mondja Salamonon keresztül: Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon. Ebben nagyon sok minden benne van, amire a gyermeknek szüksége van. Felhívtam a figyelmet arra, hogy ez nem a nekem megfelelő mód, ahogyan én jónak látom a tanítását, hanem az, ami a gyerek számára fontos. Erről szól a személyre szabott oktatás is, amit a mostani iskolaügyi reform is hangsúlyoz: amilyen a gyerek, az köré formálni a nevelését, az oktatását, az egész folyamatot, mert akkor lesz igazán az övé. Akkor fogja igazán megérteni, akkor fogja igazán élvezni és eredményeket elérni, ha úgy tanítjuk őt, ahogyan arra neki szüksége van.

Galilea ifjúsági csoport

Az egyházmegyei napon az ifjúságról sem feledkeztek meg. A jelen levő fiatalokkal Gríger Krisztína dunaszerdahelyi beosztott lelkész, az egyházmegye Galilea ifjúsági csoportja vezetőségi tagja foglalkozott. Velük az elhangzott előadás kapcsán a családi értékekről beszélgetett. Majd a résztvevők feladatul kapták, hogy Duplo LEGO elemek segítségével megalkossák és vizualizálják a család fogalmát, majd a csoportokban elkészült alkotásokat bemutassák egymásnak.

Míg a felnőttek az ételeket fogyasztották és beszélgettek egymással, addig a gyerekek örömmel próbálták ki a kertben felállított ugrálóvárat.

Az egyházmegyei családi napon az Alistáli Egyházi Alapiskola egyik szárnyában a Kálvin Kiadó kináltából lehetett válogatni a lelki irodalmak, társasjátékok, igés lapok és Bibliák között.

Kép és szöveg: Iski Ibolya