1Krón 4 és Tit 3,8–11 (ÓSZ) „Jabéc segítségül hívta Izráel Istené. (...) És megadta neki Isten, amit kért" (10). Egy automatizált világban élve hamar megszokjuk azt a folyamatot, hogy bedobom a pénzt, és kijön a termék; megnyomom a gombot, majd a gép darál, tömörít, vizet forral, és kijön a kávé. Nem látunk rá a munkafolyamatokra, nem értjük a működését, mert mindennek külön szakembere van. S Isten őrizzen, hogy bármihez is hozzányúljunk. Azonban Isten a mi szerető mennyei Atyánk, olyannyira, hogy alkalmazkodik fogyasztási igényeinkhez! Nála is vannak ilyen furcsa automatizmusok, bár kissé régebbről eredeztetve... Az eredeti vágya ez volt: megadni mindent az embernek a boldogsághoz, a szeretetkapcsolathoz, a békés élethez. Mert aki kér, az mind kap. Csak hittel kell, hogy kérje attól, aki azt meg tud-ja adni. Vagy még annál is többet. Vagy egészen mást.
Fohász: Uram, rettentően félek, hogy nem hallgatsz meg. Bűneimről annyit tudok beszélni, hogy magam is élvezem. Profi dadogó vagyok. Körülírok, hebegek-habogok. Kérni is taníts meg. Ámen.