Zsolt 137 és 1Tim 6,11–16 (ÚSZ) „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt" (12). Pál apostol kitartó követésre biztatja Timóteust és a Lelek által bennünket is. Azt mondja a mondat végén, hogy „amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt". Ez minden bizonnyal Timóteus megkeresztelésére utal, amikor a hitből fakadó keresztségben mindenki előtt vállalta, hogy felismerte Jézusban a Megváltót, és ezek után őneki akar élni. Időnként mi is megfogadjuk, hogy Jézus Krisztus rendíthetetlen követői leszünk, ha máskor nem, akkor az úrvacsoránál: „Mindezeket bizonnyal elhívén, ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy ti e kegyelemért hálából egész életeteket az Úrnak szentelitek? Ígérem és fogadom!" Drága Testvérek! Timóteussal együtt vegyük komolyan, hogy a hit nemes harcát megharcoljuk, és mint az üdvösség hálás tulajdonosai – életünk minden percében - az Úrnak éljünk.
Fohász: Uram! Gyenge vagyok és bűnre hajlamos, de látod azt is, hogy teljes szívvel Neked szeretnék élni, Téged vágylak követni és Neked akarok szolgálni. Segíts! Ámen.