Ez történt 2019-ben I. rész

2020. január 13., hétfő

Eseménydúsan telt el a 2019-es év. Ünnepélyes alapkőletételek, bölcsőde- és óvodaátadások, hálaadó ünnepi istentiszteletek, lelkészbeiktatások, egyházközségi és egyházmegyei rendezvények váltották egymást. Az elmúlt évben Debrecenben ismét megtartották az Egységnapot, a Magyar Református Egyház megalakulásának tizedik évfordulóján. Visszatekintésük első részében a januártól-június végi időszakot elvenítjük fel a megjelent írások rövidített változatával.

Az elmúlt év elején adtunk hírt arról, hogy óvodát és bölcsődét épít a Királyhelmeci Református Egyházközség.” A 2018-as év elején az egyházközségi közgyűlésen jelenlévők is örvendetesnek tartották, hogy sok évtized után újra lehet egyházi oktatási intézmény a városban. A döntés óta több egyeztetés is történt a város vezetőivel, illetve a programot koordináló egyházi bizottsággal. Komoly gondot jelentett egy megfelelő nagyságú telek felkutatása, amely végül azt eredményezte, hogy a templom kertjében épülhet meg Isten segítségével az új egyházi oktatási intézmény” – közölte Molnár István lelkipásztor.

  A tervek szerint két óvodai és egy bölcsődei osztály kap majd helyet az új épületben, és emellett a működéshez szükséges infrastrukturális háttér – közösségi tér, konyha, étkező, játszótér – is kialakításra kerül. A város új magyar tannyelvű óvodájában hangsúlyos lesz a keresztyén értékek mentén való nevelés, ami elsősorban a gyerekekre van hatással, de reménység szerint az őket körülvevő családra és ily módon a szűkebben vett társadalmi közegre is kihat majd. A cél a keresztyén szellemiségben történő nevelés során annak a lelki többletnek a felkínálása, amit a világi intézmények alapvetően nem tudnak nyújtani (nem is feladatuk), s amely többletet a nem keresztyén szakembereknek is el kellene ismerniük – derült ki a gyülekezet lelkipásztorának a tájékoztatásából. Hirt adtunk arról is, hogy ökogyülekezeti mozgalomba kapcsolódtak be az oroszkai reformátusok Tóth Árpád lelkipásztor motivációja révén. A gyülekezet ugyan nem rendelkezett saját földterülettel, ahol ezt megvalósíthatta volna, de mivel a templom építésére megvásárolt egy üres telek határos volt a község szemétdombjával, így annak kitisztíttatása és bérbe vétele után elkezdődhetett annak kertnek a kialakítása, amely majd mindenkit gyönyörködtet. „Az önkormányzattal tíz évre kötöttük meg a bérleti szerződést és évente 12 eurót fizetünk érte. Olyan növényeket szeretnénk nevelni, amelyek megtalálhatóak a Bibliában” - fejti ki a lelkipásztor, akinek régi álma valósul meg azzal, ha sikerül létrehoznia a bibliai növények kertjét. A korábbi szolgálati helyén volt már egy ilyen kezdeményezése, és itt sem mondott le annak megvalósításáról. „A kálvinista gondolkodásban azt láttam és tapasztaltam, hogy Isten dicsősége és az emberek szórakozása egymást kiegészítő, és nem kizáró pozitívum. Akár a természet védelme, vagy az abban eltöltött közös együttlét is beletartozik az ökogyülekezeti gondolkodásba" - mondja Tóth Árpád.

  A kezdeményezésüket támogatták a holland testvérek, akik magvakat küldtek azzal a céllal, hogy segítsék a szlovákiai reformátusokat saját kertjükben egészséges zöldséget termeszteni. „Ez a másik oldala az ökoprojektnek. A gyülekezet inkább egy megtermékenyítő hatású indulat, program legyen és nemcsak egyféleképpen gondolkodás, hanem életfelfogás is” - mondja a lelkipásztor. Legyen példa más gyülekezeteknek is a teremtésvédelemben.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház pénzgyűjtést szervezett a 2019. január 23-án leégett budapesti Ráday Kollégium károsultjai részére, valamint a kollégium újjáépítésének támogatására. A reménység rózsái 2019. Február 15-én újra nyíltak Debrecenben. A Tiszántúli Református Egyházkerület tizenkettedik alkalommal rendezte meg jótékonysági bálját a Kölcsey Központban. Mintegy ötszázötven résztvevő adománya a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumot támogatta.

Négy évtized után ismét lelkészbeiktatásra került sor Szőlőskén. Hét hónappal Sallai Tibor lelkipásztor nyugállományba vonulása után iktatták be Hozák Viktor megválasztott lelkipásztort. Ismerve a lelkészválasztás jogi útját, Isten reformált hitben élő szőlőskei népe valóban példaadóan járt el. Nem csupán várták, hanem keresték a megoldást: vállalták a választás felelősségét – mert el akarták kerülni a pályáztatás kényelmesebb útját. A Czeglédi Péter Református Gimnázium Kollégiuma udvarán épül fel a Birtha József Közösségi Ház és a Forrás Református Bölcsőde. A Lévai Református Egyházközség 2017-ben csatlakozva a magyar kormány által indított és támogatott Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztési programhoz azzal a céllal, hogy megerősítsék a város magyar tannyelvű oktatási intézményeit, fékezzék szórványosodást és az asszimilációt. Nem titkolt céljuk az sem, hogy a létrehozandó bölcsődével egyfajta missziói feladatot teljesítsenek a magyar közösség felé, közelebb hozva ezzel elsősorban a vegyes házasságban élőket, másrészt a gyülekezettől, templomtól távol maradó kisgyermekes családokat is – derült ki a gyülekezet lelkipásztorának Kassai Gyula esperesnek a tájékoztatásából.A 12-12 kisgyermek ellátására, gondozására alkalmas bölcsődét a valamikori városközpontban, a vár mellett, saját ingatlanjukon, a Czeglédi Péter Református Gimnázium Kollégiuma udvarán építik fel, ahol helyet kap a Birtha József Közösségi Ház is. Erre a célra a telken lévő korábbi régi épületüket, illetve annak a száz évvel ezelőtti korszerűtlen szárnyát, - a jelentős felújítási költségek miatt - már le is bontották. Az épület ünnepélyes alapkőletételére egy évvel ezelőtt, 2018. április 30-án került sor, a Czeglédi Péter Református Gimnázium Kollégiumának átadásakor. Az építkezés jól halad, a tervek szerint 2020-ban nyitná meg kapuját.

Ünnepélyes keretek között adták át Léván a Czeglédi Péter Református Gimnázium kollégiumát, amelynek kialakítását a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül 400 ezer euróval támogatta. Hét kórus dicsőítette az Urat énekével a Pozsonyi Református Egyházmegye április 7-én, vasárnap, a jókai református templomban megszervezett kórustalálkozóján. Kiss Tibor  lelkipásztor igei üzenetében felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a nap legyen egyfajta hálaadás. „Egy olyan alkalom, amikor énekelve leborulunk Isten előtt és megköszönjük mindazt, amit értünk tett. Meg fogjuk tapasztalni, hogy miközben erőt, biztatást mondunk, meg is kapjuk azt, hogy mindennapi dolgainkat reménységgel folytathassuk tovább. Legyünk mi azok, akik naponta ott szolgálnak és szólnak az Úr szövetségládája mellett, hálából áldozatokat mutatnak be az Istennek. Hiszen azzal a bizonyossággal élhetünk mindannyian, hogy Ő ezután is meg fogja áldani nemcsak életünket, hanem a mi munkánkat is – mondta áhítata végén Kiss Tibor lelkipásztor. A virágvasárnapi ünnepi istentisztelet után tartott sajtótájékoztatót a somorjai egyházközség a létesítendő Kiskakas bölcsődéről és óvodáról. György András lelkipásztor elmondta, hogy az  elsők között csatlakoztak a programhoz, 2017-ben  el is kezdték a tárgyalásokat a város önkormányzatával a tervük megvalósíthatóságáról. Több lehetőséget számba véve végül a Lövölde és a Lovagló utca által érintett, a Corvin Mátyás Alapiskola tőszomszédságában lévő telek megvásárlására mellett döntöttek, amelyért a magyar kormány támogatásával a 37 áras, közel 3400 m2-es telekért közel 58 ezer eurót fizettek. A névválasztással kapcsolatban elmondta, hogy két jelző kötődik a kiskakas egyéniségéhez és identitásához. „Az egyik az öntudatos, a másik a pimasz. Ez nem azt jelenti, hogy pimasz gyerekeket szeretnénk nevelni” – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor hozzátéve: „De azt sem, hogy bárkivel is szemben akarnánk állni. Inkább azt, hogy ami a miénk, gondozzuk. A Csukás Zsigmond-terv is azt vallja, hogy attól értékes Somorja, hogy a miénk”.

A Kiskakas bölcsőde és óvoda épületének ünnepélyes alapkőletételére 2019. május 4-én, szombaton 8.30 órakor a Pozsonyi Református Egyházmegye tavaszi közgyűlésének a nyitóalkalmaként került sor. A tervek szerint a beruházás 2020 tavaszán fejeződne be, s májustól kezdődnének el a bölcsődei, szeptembertől pedig az óvodai foglalkoztatások. A templom és a parókia melletti telken épül fel a negyven óvodásnak és tizenöt bölcsődésnek helyet biztosító oktatási-nevelési intézmény Vágfarkasdon, pontosan ott, ahol korábban is már működött az egyházi iskola. A megfelelő teleknagyság kialakítása érdekében megvásárolták még a szomszédos 12 áras családi házat is magába foglaló telket. Az épületeket lebontották, s az elmúlt év végén el is kezdődött az építkezés. A gyülekezet számára örömet jelent ez az új kihívás, ami nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is jelent. „Az óvodát nemcsak felépíteni, hanem működtetni is kell, ami bizony nem lesz egyszerű feladat. De bízom abban, hogy az Isten megadja majd erre is a módokat és a lehetőségeket.– mondja Erdélyi Pál lelkipásztor.

A templom és a parókiával szembeni telken épült fel Marcelházán a tizenkét gyermek nevelésének helyt adó református bölcsőde. 2019-es év elején még csak a tervekről beszélgettünk Rácz Elemér lelkipásztorral, aki elmondta, hogy az egyházközség 1996-ban kapta vissza a restitúciós törvény alapján a volt református iskola épületét. Mivel éppen akkor épült a parókia, a gyülekezet a bérbeadását találta a legmegfelelőbbnek. Húsz évig tésztagyár működött benne. Amikor ismét üressé vált az épület, akkor vetődött fel ismét a kihasználhatóság kérdése. Alapos terepszemle után végül a presbitérium úgy döntött, hogy az épület mégsem alkalmas bölcsőde működtetésére, de napközi foglalkoztatónak megfelelne. Végül az egykori iskola melletti telek megvásárlása mellett döntöttek. „A három év alattiak gondoskodásáról elsősorban is azért gondoltunk, mert korábban Marcelházán is működött bölcsőde, de most nem nyújt ilyen jellegű szolgáltatást az önkormányzat. Óvoda viszont elég nagy van a településen. Marcelházán a reformátusok már a múltban is fejtettek ki hasonló szolgálatot. Mint ismeretes, innen indult el az árvaházi mozgalom, majd a kis árvák számára árvaházat alapítottak. Megfogalmazása szerint erre kapcsolódva szeretnék az akkori szolgálatot folytatni egy modernebb kivitelezésben. A felkért tervező U alakúra tervezte a bölcsőde épületét közepén egy terasszal. Lesz benne ebédlő, játszószoba, étkező, irodahelyiségek, konyha. A tervek szerint 2020 derekán már fogadhatják a kicsiket. A barsbaracskai, pozbai és barsbesei gyülekezetek közös szervezésében került sor a barsi egyházmegye hatodik alkalommal megszervezett hagyományos majálisára. A május elsején mintegy ötszáz résztvevővel zajló rendezvénynek az idén száztíz éves barsbaracskai református templom és a községben található kastély parkja adott otthont. A nyitó istentiszteletére zsúfolásig megtelt a 250 férőhelyes templom. „A barsbaracskai gyülekezet életében mérföldkő a templom építésének az évfordulója. Az ősök igyekezetéről, a száztíz év gondjairól, bajairól, vagy arról kellene most beszélnünk, milyen nehézségek közepette építették fel a hitvalló ősök ezt a templomot, hogy legyen egy hely, ahol Isten népe egybe gyűlhet? – tette fel kérdéseit Fazekas László püspök igehirdetési szolgálatának bevezető részében, majd hozzáfűzte: „Inkább arról kell szólni, hogy milyen jelentősége van a nép életében a templomnak, milyen hatással kell, hogy legyen a nép életére”. A 110 éves templom történetét Dukon András, a majálist szervező három gyülekezet lelkipásztora idézte fel. Elmondta, hogy a mostani templom már a harmadik. Az elsőt a reformáció idején kobozták el a reformátusoktól. Helyette újat 1785-ben építenek a hívek. Az 1800-as évek végére azonban használhatatlanná vált, a hatóság be is záratta. Több évig tartott, míg a hívek megállapodásra jutottak abban, hogy a régit felújítsák-e vagy pedig újat építsenek. A presbitérium végül 1907-ben hoz határozatot arról, hogy inkább épüljön egy új a református iskola melletti telken. Az 1909-es év végére el is készült  a templom. „Istennek tartozunk hálaadással, hogy a 110 évvel ezelőtt megépült templomot ma is használhatjuk” – fogalmazta meg gondolatát Dukon András. Két évvel korábban Zselíz adott otthont az egyházmegyei majálisnak. A hagyománynak megfelelően hozzájuk került a Reménység Fája, amelyet a gyülekezet lelkipásztora Révész Tibor a következő rendezvényig megőrzésre átadta a barsbaracskaiaknak. Az istentisztelet után a kastély parkjában folytatódott az egyházmegyei majális, ahol a mintegy ötszáz vendéget gasztronómiai élvezetek és gazdag kulturális műsorfolyam várta. Volt mit tenniük azoknak, akik a Magyar Református Egység Napjára utaztak Debrecenbe. A két fő program – a Kossuth téri ünnepélyes megnyitó és úrvacsorás istentisztelet – mellett tizennégy helyszín fellépői, előadói, illetve kiállítói is várták az érdeklődőket. A bőséges kínálatból csak válogatni lehetett, hiszen nem is volt lehetséges mindenütt jelen lenni a párhuzamosan zajló programok miatt sem. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is hozzájárult az Egységnap gazdag kínálatához.

-folytatjuk-

Iski Ibolya


események továbbiak →