2024. június 13., csütörtök

2024. június 13., címkék:

2Kir 21 és Jel 20,1–6
(ÓSZ) „A fiát is elégette áldozatul" (6). Egy családi tragédiát látunk magunk előtt. Manassé apja, Ezékiás igyekezett az Úr útján járni, azonban fia idegen befolyás alá került. Nem vitte tovább apja hitét, hanem visszaállította a bálványkultuszt az országban. Nem csupán megtűrte a bálványokat az Úr tisztelete mellett, hanem egyenesen az Úr templomába helyeztette el azokat. Ugyancsak pogány szokás szerint feláldozza saját gyermekét. Élő utódát pedig fiatalon megölték. Manassé nem törődött azzal az ígérettel, amely az ötödik parancsolathoz kötődik, az ígérettel, amely az ember életét kísérő áldást tartalmazza: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked" (2Móz 20,12)!
Fohász: Megváltó Jézusunk! Köszönjük Neked, hogy keresztáldozatoddal kiengesztelted az Atyát, így nekünk ezt, a legnagyobb áldozatot, már nem kell meghoznunk. Add Szentlelkedet, hogy a hála és az engedelmesség jellemezze életünket. Ámen.

2024. június 12., szerda

2024. június 12., címkék:

2Kir 20 és Jel 19,11–21
(ÚSZ) „Ruhájára és derekára ez a név van írva: királyoknak Királya és uraknak Ura" (16). Egy királyi ruha leírását olvashatjuk a mai igében. Nincs rajta csillogás, nincs rajta pompa, véráztatta ruha ez. De a viselője mindenkinél nagyobb hatalommal rendelkezik, és igazságosan ítél. Micsoda vigasztalás ez olyan időkben, amikor az önzés és a másik leuralása, a hatalomvágy irányít mindent, és lenézik az olyan embert, aki nem ezen elvek mentén éli az életét. De Isten igéje arra emlékeztet minket, hogy ő ma is értünk cselekszik, és végül ő fog győzedelmeskedni. Az Ezékiás életéhez toldott évek is egyszerre mutatják Isten hatalmát és irgalmát, hiszen ő meghallgatja az őszinte imádságot.
Fohász: Gondviselő Istenünk! Mily csodálatos nekünk tudni, hogy a földi hatalmak ideje lejár, de a Te hatalmad soha véget nem ér, mert örökre rá van írva a ruhádra és a derekadra, hogy király és Úr vagy. Tudjuk és valljuk, hogy aki alázattal és hittel közelít Hozzád, annak azt ígéred: „veletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Mt 28,20). Ámen.

2024. június 11., kedd

2024. június 11., címkék:

2Kir 19 és Jel 19,1–10
(ÚSZ) „És megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba: ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti" (8). Ritkán szoktunk úgy gondolni keresztyén életünkre, hogy az egész idő alatt egy menyegzőre készülünk. Egy földi menyegző előkészületei sokszor hónapokig tartanak, de az igazán fontos, életbevágó találkozásra sokan csak életük utolsó perceiben készülnek. Pedig erre az örömteli találkozásra egész életünkben készülnünk kellene! Az igaz cselekedetek nem a mi érdemeink, hanem a Szentlélek indíttatására végzett tettek, szolgálatok. Azt a bizonyos menyegzői ruhát tehát tulajdonképpen Isten ajándékozza nekünk. Enélkül senki sem vehet részt a Bárány menyegzőjén.
Fohász: Mennyei Atyánk! Társat választunk, ruhát választunk, színeket választunk földi menyegzőnkhöz, miközben a Veled való találkozásra alig gondolunk. Add Urunk, hogy a mai napunk és a követők is abban a szent várakozásban teljenek, hogy Nálad van a menyegzői fehér ruhánk. Ámen.

2024. június 10., hétfő

2024. június 10., címkék:

2Kir 18 és Jel 18
(ÚSZ) „A haszon, amelyre lelked vágyott, eltűnt előled, minden bőség és pompa elpusztult körülötted, és nyomuk sem lesz többé" (14). A Jelenések könyve ebben a fejezetében leszámol a földi gazdagsággal. Arra emlékeztet bennünket Isten, hogy ezek közül semmit sem vihetünk magunkkal a túlvilágra. A lelkünknek sok vágya kötődik a földi létünkhöz. De ezeket a vágyakat időről időre felül kell vizsgálni magunkban, hogy igazzá váljon életünkben Pál apostol intése: „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel" (Kol 3,2)! A haszon, amiből részesülünk egyedül Jézus Krisztus áldozatában van, hitünk gyümölcseit pedig a Szentlélek érleli meg. Ezek azok a romlatlan gyümölcsök, amelyekre akkor is emlékezni fognak, amikor mi már nem leszünk többé.
Fohász: Kegyelmes Istenünk! Köszönjük, hogy Szentlelked gyümölcseit lelkünk javának tudhatjuk. Mégis, oly sokszor akarjuk ezeket tönkremenő és elavuló dolgokra cserélni. Add meg nekünk, hogy a birtoklási vággyal szemben megvalljuk, hogy már most a Te tulajdonod vagyunk. Ámen.

2024. június 9., vasárnap

2024. június 09., címkék:

2Kir 17 és Jel 17
(ÓSZ) „Az URat, a ti Isteneteket féljétek, és ő megment benneteket minden ellenségetek kezéből" (39)! Ha csak ezt az igeverset ragadjuk ki a 17. fejezetből, akkor egy üres ígéretnek, elkoptatott lózungnak tűnhet. Ha azonban az egész fejezetet elolvassuk, akkor kellő súlyt kap ez a mondat, hiszen kiderül, hogyan került a nép fogságba. A nép visszatér ahhoz, hogy Egyiptomba vesse a bizalmát. Névlegesen tiszteli az Urat, de teret ad az áldozóhalmoknak, a szent fáknak, mindenféle bálványimádásnak. Hányszor szeretnénk visszatérni az ismerős rosszba, mert nem akarjuk vállalni a fejlődés szenvedését?! Próbáljuk bebiztosítani jólétünket többféle módon: hiszünk az Úrban, de mellé szeretnénk tenni a vaskos bankszámlát, a hiedelmeket és a babonaságokat. Pedig csak az Úr tud megmenteni.
Fohász: Hűséges Atyánk! Jó hallani, hogy Te meg tudsz minket menteni a külső ellenségtől. Kérünk, ne késs sokáig! Addig pedig add meg nekünk, hogy kitartsunk, és ne váljunk saját magunk ellenségévé, mint akik megtagadnak Téged, vagy hasztalanul máshol kezdenek oltalmat keresni. Ámen.

2024. június 8., szombat

2024. június 08., címkék:

2Kir 16 és Jel 16
(ÚSZ) „Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre" (1)! A harag hét poharából öt valamilyen természeti csapást hoz a földre, amely ellehetetleníti az életet az emberek számára. A mostani időkben, amikor a környezetvédelem-teremtésvédelem témája hangsúlyossá vált, nehéz ezeket a sorokat nem jövendölésként olvasni. Mégis azt gondolom, hogy az időre és a módra vonatkozó találgatások helyett figyeljünk oda a lényegre, amiről ez a fejezet szól: Isten igenis haragszik a bűnök miatt. Ne gondoljuk azt, hogy ő úgy szeret minket, hogy ne haragudna bűneinkért. A bűnöket igenis meg fogja büntetni, de még visszatartja a hét angyalt a harag hét poharával. Ezt tudva még jobban becsüljük meg szeretetét és kegyelmét!
Fohász: Mennyei Atyánk, haragod képei igen félelmetesek számunkra. Ezért kérjük, hogy Szentlelked szüljön szívünkben istenfélelmet. Szeretnénk majd a mennyei karban énekelni, amely minden félelem nélkül Téged dicsér. Addig pedig engedj engedelmességgel járnunk a keskeny úton! Ámen.

2024. június 7., péntek

2024. június 07., címkék:

2Kir 15 és Jel 15
(ÚSZ) „Ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid" (4). Annyiszor tesszük fel a kérdést, hogy: miért engedted ezt meg, Urunk? A mai ige azt mondja, hogy egyszer majd nyilvánvalóvá lesznek igazságos tettei. Perlekedünk Istennel, ahelyett, hogy bíznánk abban, hogy ő mindig igazsága és irgalmassága szerint cselekszik. Ez persze jól hangzik és igaz is, de nehéz megmaradni ebben a racionális belátásban, amikor csalódás és a szomorúság önt el minket. Csak azzal vigasztalódhatunk, hogy az Úr nem változik az örvénylő körülmények között sem. S míg nyilvánvalóvá lesznek ítéletei, addig is kinyilvánítja, hogy ő szeret és értünk cselekszik, amint tette azt a vakon született emberrel is (Jn 9,7).
Fohász: Igazságos vagy Istenünk! Köszönjük, hogy előtted megnyílhatunk, és elmondhatjuk panaszainkat – Te pedig türelmes vagy hozzánk. Amikor tele van az életünk bizonytalansággal, egyedül a Te változatlanságodban bízunk. Bocsáss meg nekünk minden vádaskodás, mert Te kegyelmes Úr vagy. Ámen.

2024. június 6., csütörtök

2024. június 06., címkék:

2Kir 14 és Jel 14,14–20
(ÓSZ) „Mert meglátta az ÚR Izráel igen keserves nyomorúságát, hogy végét járja már apraja-nagyja egyaránt, és nincs segítője Izráelnek" (26). Ebben a fejezetben két olyan király tetteiről olvashatunk, akiknek szíve nem volt egészen az Úré. Mindketten bálványokat is imádnak, és mindkettőjüket megrészegíti a saját hatalmuk, miközben a nép szenved, és harcolni kénytelen a király nagyravágyása miatt. Senki sincs a nép oldalán csak az Úr, mert ő meglátta népe keserves nyomorúságát. Hatalmának nincs korlátja: egy nem istenfélő király tetteit is képes felhasználni arra, hogy enyhítsen népe nehézségein. Gondoljuk el, hogy mennyivel inkább törődik velünk, akikért Fia életét áldozta.
Fohász: Áldott légy Urunk, mert ha néha sanyargatsz is, akkor sem akarod a mi vesztünket. Olyan reménységgel táplálsz, amely túlmutat a síron és a Bárány kegyelmén alapul. Engedd, hogy hűek maradjunk a nehéz időkben, tudván, hogy eljön az ítélet mindannyiunk felett. Addig is és mindörökké kegyelmedben bízunk. Ámen.

2024. június 5., szerda

2024. június 05., címkék:

2Kir 13 és Jel 14,1–13
(ÚSZ) „És új éneket énekelnek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről" (3). Nem mindenki tud énekelni. De a Jelenések könyve most egy olyan énekről ír, amelyet csak azok képesek megtanulni, akik „áron vétettek meg". Mégpedig Jézus vérének árán. Ebben az esetben tehát egyáltalán nem a képességeken múlik a megváltás és az új ének, hanem egyedül Isten kegyelmén. Fontos azt tudatosítanunk, hogy bár számunkra a kegyelem ingyenes, Jézus megfizette helyettünk az árat. A száznegyvennégyezer azoknak a szimbolikus száma, akiket ő kiválasztott magának. Mi nem tudhatjuk, hogy kit választott ki, de ha élő hitünk van, bizonyosak lehetünk a saját üdvösségünk felől.
Fohász: Dicsőséges Istenünk! Köszönjük, hogy megmutatod, milyen kivételes kiváltság az, hogy Hozzád jöhetünk imádságban és énekben. Bár talán most még sírásra görbül a szánk, reménységgel tölt el, hogy egykor majd a kiválasztottakkal együtt dicsőíthetünk. Ámen.

2024. június 4., kedd

2024. június 04., címkék:

2Kir 12 és Jel 13,11–18
(ÓSZ) „Akkor Jójádá főpap vett egy ládát, a fedelére lyukat fúrt, és odatette az oltár mellé jobb felől, ahol be szoktak menni az ÚR házába" (10). Jóás megmenekülése szinte Mózeséhez hasonló, egész kisgyerek kora óta Jójádá főpap nevelte. Neveltetéséből fakadóan fontos neki, hogy a templom rendben legyen. De a hozzáállásából az is látszik, hogy a templom számára nemcsak az épületet jelenti, hanem a közösséget, amely odatartozik. Jóás egy perselyt helyeztet el a templom bejáratánál, hogy ami abba kerül adományként, az azoké legyen, akik számára fontos a közösség. Igyekszik elérni azt, hogy ne a közösség legyen a templomért, hanem a templom a közösségért. Mindez azért van, mert az Istennel való kapcsolat szent helye nem idegen Jóásnak, hanem az élete kiindulási pontját, alapját képezi.
Fohász: Kegyelmes Jézusunk! Te gyűjtötted és választottad ki magadnak a mi gyülekezetünket. Te vagy a mi fejünk, és mi a Te tagjaid. Add, Urunk, hogy úgy éljünk, mint akik nem csak kallódnak a világban, hanem mint akik Hozzád tartoznak, és megvallják nevedet a világban! Ámen.

2024. június 3., hétfő

2024. június 03., címkék:

2Kir 11 és Jel 13,1–10
(ÚSZ) „Itt van szükség a szentek állhatatosságára és hitére" (10). A tízszarvú és a kétfejű vadállat képe első olvasatra talán messze áll tőlünk, de a nagyokat mondó száj, a hatalom és uralkodás iránti vágy és sajnos, az Isten káromlása sem ismeretlen előttünk. A mai világunkban, bár minden információ két kattintással elérhető, mégis éppen az arcnélküliség támogatja a nagyot mondást, az önmagunkról való hamis kép kialakítását. Ez áthatja most már az életünket, ezért nagyon kevés a hitelesnek mondható személy. A Jelenések könyve előre figyelmeztet, hogy lesz majd egy itt és most, amikor ki kell tartani a meggyőződésünk mellett. De még addig is lesznek Isten által készített alkalmak, amikor szükség lesz a szentek állhatatosságára a személyes életünkben.
Fohász: Kegyelmes Krisztusunk, Te vagy az Igazság, amely nem viszonylagos és változó, egyedül Te tudsz bennünket a keskeny úton tartani. És amikor ezt megkérdőjelezi a világ, add, hogy eszünkbe jusson: a nevünk az élet könyvébe van beírva. Ámen.

2024. június 2., vasárnap

2024. június 02., címkék:

2Kir 10 és Jel 12
(ÓSZ) „Jéhú tehát leveleket írt, és elküldte Samáriába a jezréeli parancsnokokhoz, a vénekhez és Aháb fiainak a nevelőihez" (1). A hatalomátvétel tovább folytatódik. Jéhú levelet ír Aháb rokonainak, hogy megküzdjön velük. Katona lévén becsületes harcban, a csatatéren akarta megszerezni a trónt, amelyre Isten felkente. Aháb hűséges emberei félnek nyíltan szembeszállni Jéhúval, mert vele van az Úr. Teljesen nyilvánvaló, és abban az időben nem kirívó, hogy a politikai hatalom ezzel Jéhú kezébe kerül. De hátra van még a kultusz megtisztítása, ezért kell a bálványokat és papjaikat eltávolítani. Vajon mi alapján tudják rólunk, hogy velünk van az Isten? Bizony, megóvhat minket a nyílt szócsatáktól, ha tudják rólunk, hogy kihez tartozunk. Ugyanakkor nekünk mindig készen kell állni, hogy megvalljuk a bennünk élő reménységet (1Pét 3,15).
Fohász: Urunk, erősíts meg Lelkeddel, hogy semmilyen körülmény se rettentsen el hitünk vállalásától szóban és tettben! Imádkozunk azokért, akik döntéshelyzet előtt állnak, hogy akaratodat teljesíthessék. Ámen.

2024. június 1., szombat

2024. június 01., címkék:

2Kir 9 és Jel 11,15–19
(ÓSZ) „Így szól az ÚR, Izráel Istene: Fölkentelek téged az ÚR népének, Izráelnek a királyává" (6)! Isten nem hagyja az ő népét mindvégig gyötrődni. Ahogyan a bírák idejében támasztott szabadítót, úgy hívja el Jéhút, hogy az ő keze által taszítsa le a trónról Jórámot, Ahazját és Jezábelt, akiknek szörnyű halállal kell bűnhődniük. Jéhú maga nem is ismeri fel, hogy ő a kiválasztott. Csak a környezete érti meg, hogy mit jelent Elizeus prófétatanítványának gesztusa, a felkenetés. Bátorításra mégis elfogadja a feladatot, amit Istentől kap. Ez a mai igerész tehát arra hívja fel a figyelmünket, hogy ne legyünk a magunk akaratából bosszúállók, hanem adjuk át életünk irányítását a mi Szabadítónknak, Jézus Krisztusnak. Mert amint Isten egykor Jéhú keze által szabadította meg az ő népét, úgy törte le véglegesen bűn hatalmát Jézus Krisztus áldozata által.
Fohász: Áldott légy Atyánk, mert elküldted Fiadat, Jézus Krisztust, a felkent Szabadítót, hogy megszabadítson a bűnök hatalmától. Add, hogy higgyünk az ő áldozatában, és Szentlelked segítségével képesek legyünk betölteni küldetésünket. Ámen.

2024. május 31., péntek

2024. május 31., címkék:

2Kir 8 és Jel 11,1–14
(ÓSZ) „Indulj útnak házad népével együtt, és tartózkodj jövevényként ott, ahol lehet, mert az ÚR éhínséget támaszt az országban hét esztendőre" (1). A súnémi asszony annak idején sokszor kimutatta vendégszeretetét Elizeus felé. Most a próféta által fontos figyelmeztetésben részesül. Elizeus arra inti, hogy hagyja el otthonát, mert kezdetét vette egy hét évig tartó éhínség. Az asszony hallgat Isten emberének szavára. Különös kegyelem, ha az Úr megláttatja velünk azokat a jövőben felmerülő nehézségeket, melyekkel szembe kell majd néznünk. A bölcsesség viszont abban rejlik, hogyha nem tétlenségbe süppedve várjuk a dolgok megtörténtét, hanem felkészülünk a várható próbatételekre.
Fohász: Uram! Hálát adok azért, ha jövőmet illetően Igéd és Lelked által figyelmeztetni szeretnél valamire. Kérlek, adj bölcsességet ahhoz is, hogy vezetésednek engedve meg tudjam tenni a szükséges lépéseket, melyek segítenek átvészelni a próbát. Ámen.

2024. május 30., csütörtök

2024. május 30., címkék:

2Kir 7 és Jel 10,8–11
(ÓSZ) „Mit üljünk itt, amíg meghalunk" (3)? A leprások kérdése ma minket szólít meg. Valódi tragédia, hogy sok keresztény csak ül, és igazából semmit értelmeset nem kezd az életével. Sokan megrekednek a lelki fejlődés terén. Elpazarolják az életüket, míg végül le nem telik a számukra rendelt idő. Az, hogy nem egyforma lehetőségekkel indulunk az életben, nem azt jelenti, hogy értéktelenek és használhatatlanok volnánk. A leprások tisztában voltak a hiányosságaikkal, a nyomorult élethelyzetükkel, mégis meglátták a számukra kínálkozó lehetőségeket. Talán a kudarctól félsz? Attól, hogy nem vagy elég jó? Jobban kellene félned attól, hogy idős korodból visszatekintve az életedre azt látod majd, hogy eltemetted talentumaidat, és hagytad elúszni a lehetőségeket, amelyeket Isten azért adott, hogy változz az ő dicsőségére, és tegyél valamit az ő országáért.
Fohász: Uram! Add, hogy bölcsen ki tudjam használni a rendelkezésemre álló időt. Add, hogy amíg nappal van, amíg földi életemet élhetem, a Te nyomdokaidban járva és a Te segítségeddel tudjak munkálkodni a magam megjobbításán és országod építésén. Ámen.

2024. május 29., szerda

2024. május 29., címkék:

2Kir 6 és Jel 10,1–7
(ÓSZ) „Hadd menjünk el a Jordánhoz; ott mindegyikünk kivág egy szál fát, és készítünk magunknak egy helyet, ahol lakhatunk" (2). Az Isten dicsőségének szentelt kétkezi munka és a keresztyén csapatszellem mintapéldája a mai ószövetségi történet. A prófétatanítványok szűkösnek ítélik azt a helyet, ahol laknak, ezért felvetődik bennük az ingatlanfejlesztés terve. A munka megvalósítása érdekében azonban nem egy csinos pályázati kiírásra várnak, hanem közösen lépnek a tettek mezejére. Amikor a testvérek között egyetértés uralkodik, ott Isten kegyelméből mindig hatalmas dolgok történnek. Ha egy szívvel tudnánk imádkozni, s egy akarattal tudnánk nekifeszülni olyan célok megvalósításának, amelyek az Úr dicsőségét szolgálják, akkor vajon szükségünk volna-e még arra, hogy jövőnk és megmaradásunk egyetlen zálogaként tekintsünk a különféle beadványok útján elnyerhető külső anyagi forrásokra?
Fohász: Úr Jézus Krisztus! Kérünk, segíts nekünk, földi tested tagjainak, egyházadnak, hogy hittel s egyetértésben tudjuk munkálni dicsőségedet, megtéve minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy egyházunk és közösségeink megmaradását, sőt előmenetelét szolgáljuk. Ámen.

2024. május 28., kedd

2024. május 28., címkék:

2Kir 5 és Jel 9,13–21
(ÓSZ) „Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából" (3). A kiemelt igeszakaszban két potenciális üzenet is rejlik. Az egyik az ellenség szeretetének fontossága. Úgy látszik a rabszolgalány nem tesz különbséget, ha egy rászoruló megsegítéséről van szó. Fogvatartói életének megkeserítése érdekében úgy is dönthetett volna, hogy hallgat Elizeus csodatévő képességeiről. A másik fontos mondanivaló pedig az, hogy az Úr hatalmára való rámutatással még olyan emberek életébe is vihetünk igazi értéket, akik messze fölöttünk állnak a társadalmi ranglétrán, s látszólag megvan mindenük, ami az igazi boldogsághoz kell. „Teljes öröm van tenálad" (Zsolt 16,11) – mondja a zsoltáros. Senkit ne fosszunk meg ettől az örömtől azért, mert hallgatunk az Úr hatalmáról és életeket megújító erejéről.
Fohász: Uram! Hiszem, hogy valóban egyedül Nálad lehet rátalálni, és Veled közösségben lehet megélni a teljes öröm állapotát. Add, hogy akár még ellenségeim előtt se legyek rest erről bizonyságot tenni. Ámen.

2024. május 27., hétfő

2024. május 27., címkék:

2Kir 4 és Jel 9,1–12
(ÓSZ) „Férjem, a te szolgád meghalt; és te is tudod, hogy a te szolgád félte az URat" (1). A prófétatanítvány özvegye komoly bajban van. A megoldás érdekében elkeseredésében Elizeushoz fordul, hogy a segítségét kérje. A híres próféta előtt azonban nem tud másra hivatkozni, mint arra, hogy a férje félte az Urat. Az istenfélő családfőnek ez az egyetlen hagyatéka. Ebben a történetben úgy tűnik, ez is elég. Elizeus megkönyörül az asszonyon. Az édesapa hite által szabadságot, életet nyer az egész család. A történet kapcsán adja magát a kérdés: mi mit hagyunk hátra utódainknak, szeretteinknek? Tudjuk-e, hogy hitbeli példaadásunk életeket menthet? Mert életpéldánkkal, az Úrhoz való ragaszkodásunkkal szeretteinket is megismertethetjük azzal az evangéliummal, mely bűntől való szabadságot és örök életet kínál.
Fohász: Istenem! Kérlek, add, hogy olyan örökséget hagyhassak szeretteimre, melyet sem a rozsda, sem a moly nem emészt meg, s amit soha, senki nem vehet el tőlük: a melletted megélt, hitvalló, boldog élet példáját, mely a Tőled kapott üdvösségre mutat. Ámen.

2024. május 26., vasárnap

2024. május 26., címkék:

2Kir 3 és Jel 8,7–13
(ÓSZ) „Számba vette egész Izráelt" (6). Jórám király a Móáb elleni hadviselés kezdete előtt számba veszi seregét, hogy kiderítse mennyire erős, és hogy mi az, amin érdemes lenne változtatni. Olyan cselekedet ez, amelyet időnként nekünk, keresztyéneknek is meg kell tennünk: lelki értelemben számot vetni önmagunkkal. Időről időre meg kell vizsgálnunk magunkat az Úrhoz való ragaszkodásunk tekintetében. Látnunk kell, mik az erősségeink, és mik azok a gyenge pontok, amelyekben erősödnünk kell. A király úgy találhatta, hogy a serege nem elég hatékony, mert a számbavétel után Jósáfát segítségét kéri a háború elindításához. Ebben rejlik a második üzenet. Jósáfáttal kapcsolatban ugyanis ezt olvassuk: „Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR" (1Kir 22,43). Lelki gyengeségeink felismerésekor bölcs dolog, ha a hit dolgaiban nálunk tapasztaltabb testvértől kérünk támogatást.
Fohász: Uram! Add, hogy a Hozzád való ragaszkodás tekintetében soha ne legyek rest mérlegre tenni az életemet, s ha valamiben fogyatkozásom lenne, segíts, hogy akár hittestvérek közvetítésével, de mindig a Te segítségeddel: megerősödhessek. Ámen.

2024. május 25., szombat

2024. május 25., címkék:

2Kir 2 és Jel 8,1–6
(ÓSZ) „Az élő ÚRra és az életemre mondom, hogy nem hagylak el" (2)! A kiemelt ige háromszor hangzik el a mai fejezetben. Elizeusnak három alkalma is lett volna, hogy elhagyja mesterét, Illést. Ő azonban kitartott. És milyen jól tette! Az áldás, amelyet szeretett volna, hogy kétszeres rész jusson neki az Illésben munkálkodó lélekből, végül megadatott számára. Jó lenne, ha mi is hasonló ragaszkodással tudnánk viseltetni mesterünk, az Úr Jézus iránt. Ki tudja hányszor fosztottuk már meg magunkat az Úr csodás ajándékaitól, amelyek szinte már ott kopogtattak az ajtónkon? Csupán azért, mert nem voltunk elég kitartóak a tanítványi életben, mert ragaszkodásunk nem volt elég erős. Mert hátat fordítottunk Urunknak. Elizeus példáján felbuzdulva többé ne kövessük el ezt a hibát!
Fohász: Uram! Kérlek, adj nekem erőt ahhoz, hogy kitartással, Hozzád való ragaszkodással tudjam megfutni életem pályáját, bízva abban, hogy nemcsak az élet koronája tétetett el számomra, hanem megannyi áldás is, melyeket csak a Te közeledben kaphatok meg. Ámen.