Módosítás, szabályzat, értelmezés - Zsinati ülés III. rész

2019. június 02., vasárnap

A május 11-én, Rimaszombatban, a Csillagházban ülésező zsinaton terítékre került a Magyar Református Egyház Alkotmányának a módosítása, az Egyetemes Egyházunk adatvédelmi szabályzata és II. szabályrendelet ehhez kapcsolódó módosítása, valamint az elmúlt évben elfogadott 1/2018-as számú, az egyházi tisztségek betöltéséről szóló törvény értelmezése is.

A május 11-én, Rimaszombatban, a Csillagházban ülésező zsinaton terítékre került a Magyar Református Egyház Alkotmányának a módosítása, az Egyetemes Egyházunk adatvédelmi szabályzata és II. szabályrendelet ehhez kapcsolódó módosítása, valamint az elmúlt évben elfogadott 1/2018-as számú, az egyházi tisztségek betöltéséről szóló törvény értelmezése is. A zsinati tagok elé került a Magyar Református Egyház (továbbiakban csak MRE) Alkotmányának módosításra javasolt szövegrésze is, amelyet Rákos Loránt zsinati jogtanácsos terjesztett be. Elmondta, hogy igény mutatkozott arra, hogy a Magyar Református Egyház újjáalakulásának tizedik évfordulójára módosuljon két változtatással. Egyrészt az egyházjogi problémákkal küzdő részegyházak esetében felhatalmazást adna az MRE döntéshozó szerveinek, hogy ezen helyzetekre reagáljon és kérésre pedig jogsegélyt nyújtson; másrészt pedig a módosítás meghatározná azokat az ún. jogalkotási tárgyakat, amelyek témájában – annak érdekében, hogy a református elveken nyugvó egyházak szervezeti működése dinamikus, egyben egységes is legyen – az egyes részegyházakat jogszabály alkotására indítja. Rákos Loránt ehhez hozzáfűzte, hogy e tekintetben voltaképpen a mi egyházunknak semmilyen teljesítési vállalása nem lenne, mivel a módosító szövegben meghatározott jogalkotási tárgyak mindegyikére egyházunk már alkotott jogot, méghozzá egészen friss joganyaggal rendelkezünk ezeken a területeken. A többi részegyház már elfogadta a javasolt módosítást, és már csak a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak kellene jóváhagynia, annak érdekében, hogy a 2019. május 17-én, Debrecenben tartandó egységes zsinati ülés határozhasson a tárgykörben.  Mivel tíz évvel ezelőtt a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozásunk során a két szlovák egyházmegye megkapta a zsinattól az MRE egységében való semlegességi pozíciót, minden tekintetben, illetve az MRE-ben való egységgel kapcsolatos valamennyi jogalkotási tevékenységben kiváltságot élveznek, ezért jelen esetben is csak a hét magyar egyházmegye képviselőinek kellett szavazniuk az Alkotmány módosításáról, akik viszont teljes egyhangúsággal fogadták azt el.

A zsinati ülésen szó volt egyházunk adatvédelmi szabályzatáról és a II. szabályrendelet módosításáról. A témát ismét Rákos Loránt zsinati tanácsos terjesztette be, elmondva, hogy az Európai Unió által előírt adatvédelmi szabályzattal minden, személyes adatkezeléssel foglalkozó szervezetnek rendelkeznie kell. Hozzátette, hogy nem kimondottan az egyházakra adták ki e rendeletet, mégis rájuk is vonatkozik. A zsinati képviselők végül megszavazták a szabályrendelet módosítását kiegészítve az adatvédelemre vonatkozó résszel.

Közel két órán keresztül vitatkoztak a zsinati képviselők a az 1/2018-as számú, az egyházi tisztségek betöltéséről szóló törvény értelmezéséről Juraj Breckonak, az ondava-hernádi egyházmegye esperesének április elején írt kérvénye alapján. Az idézett törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: „Nem gyakorolhatja választójogát – és nem is választható- az az egyháztag, aki ellen a tisztújítás kezdetekor fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt van, illetve annak az egyházközségnek a presbitériuma sem, amely a tisztújítás kezdetekor törvényszegés állapotában van”. Az esperes ezzel a kapcsolatosan a következő kérdésekre kért a zsinattól a választ: mit jelent a törvényszegés állapota, s ilyen esetben az egyházközség tagja választható-e, illetve választhat-e? Ha egy anyaegyházközség törvényszegés állapotában van, a leányegyházközség viszont nem, akkor az egyházközség presbitériuma hogyan gyakorolhatja választójogát?

Annak ellenére, hogy a zsinat tagjai részletesen foglalkoztak az indítvánnyal, végül annak elnapolása mellett döntöttek. A témáról a vitát a későbbiekben vagy egy rendkívüli zsinat keretében vagy pedig az őszi zsinaton folytatják.

A zsinati ülés Géresi Róbert és Ján Semjan püspökhelyettesek imájával és Fazekas László püspök áldásával zárult.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának őszi ülésére 2019. november 15-én és 16-án /pénteken és szombaton/ kerül sor Rimaszombatban.

Iski Ibolya, fotó: Szarvas László

Kapcsolódó cikkek:

http://reformata.sk/mutat/az-iden-balog-zoltan-lelkipasztor-kapja-a-paloczi-czinke-istvan-dijat/

http://reformata.sk/mutat/nyugalmasabb-ev-volt-a-tavalyi---zsinati-ules-ii-resz/

http://reformata.sk/mutat/az-rnal-is-lenni-de-a-vilagbol-is-kerni/

események továbbiak →