Jób 23 és Jel 8,1–6 (ÓSZ) „Bár tudnám, hogy hol találom Istent" (3)! Ha valamit nem tudunk, és hirtelen azt sem tudjuk, hol keressük, akkor nagy segítség, hogy felmehetünk az internetre, és megkérdezhetjük a mesterséges intelligenciától, hogy... Szóval bármit, és megmondja. Azt olvassuk, hogy Jób Istent keresi, de nem találja. Emiatt meglehetősen zavart és feszélyezett volt. Ami – azt hiszem – érthető. Vajon mi is keressük Istent? Őszintén, vágyakozva, reményteljesen? Vagy csak elégedetlenül dohogunk egetföldet kritizálva? Van olyan, hogy Isten néha hallgat. Ha így is tesz, ne csüggedjünk. Mert ez Isten szuverén döntése. Ő jobban tudja, hogy mit csinál. De a hallgatása sohasem némaság. Másrészt, mert szeretetéről már bizonyságot tett Krisztusban. Tehát mindenképpen a kegyelmes Istent keressük. A mi dolgunk tehát annyi, hogy keressük őt: továbbra is kételkedés nélkül.
Fohász: Mennyei Atyám! Sokszor távol érzem magam Tőled. De hálás vagyok, hogy Te akkor is munkálkodsz, amikor nem látom a munkádat. Kérlek, formáld a csüggedésemet Benned való reménnyé! Ámen.