Hós 7 és Mt 4,1–11 (ÚSZ) „Ekkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög" (1). Ez van, ha a Mestert megkísértette az ördög, a tanítványok sem úszhatják meg kevesebbel. Sőt, mivel mi sebezhetők vagyunk, a kísértő állandóan megkörnyékez, hogy elbukjunk, hogy vádolhasson minket Isten előtt. Azonban nem szükséges, hogy minden kísértésben elbukjunk. A Szentlélek ad erőt, éberséget. „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek" (Jak 1,12). Életünk állandó küzdelemben zajlik. Az óember harcol az újemberrel. Támadnak a mennyei magasságban lévő erők és hatalmak, a sötétség világának urai (Ef 6,12). Küzdünk a testi csábítás ellen... Melyek azok a területek, ahol kísérthetők, sebezhetők voltunk ebben az évben? Vigyük ezeket az Úr elé, s kérjük, hogy erősítsen meg. Hadd tudjunk ezeknek ellenállni az új esztendőben!
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy velem voltál kísértéseimben! Köszönöm, ha nem vallottam szégyent, és azt is köszönöm, amikor elbuktam, de Te talpra állítottál, és új esélyt adtál. Minden Veled átélt győzelmet köszönök az elmúlt esztendőben. Nem szeretném az új évet Nélküled kezdeni. Légy velem, légy velünk! Tölts be Szentlelkeddel! Ámen.