Jób 22,1–20 és Jel 7,1–8 (ÚSZ) „És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve" (4). Ki és hogyan élheti túl a kozmikus katasztrófákat? Mi lesz ebben az univerzális megrendülésben az egyházzal, Isten választott népével? Ma is vigasztaló örömhírt mond nekünk a mi mennyei Atyánk. Azt olvassuk, hogy számba veszi, és megjelöli az övéit. Hogy biztonságba helyezzen mindenkit, aki őbenne hisz. Védelmébe veszi minden egyes gyermekét. A száznegyvennégyezer nem tényleges, hanem jelképes szám, mint sok más szám és kép a Jelenésekben. Az annyi, mint tizenkétszer tizenkétezer. A tizenkettő a teljességet jelenti, amit a törzsek felsorolása is igazol. Az ezerszeres szorzó pedig kiemelést, hangsúlyozást jelent. Vagyis: mindenki megmenekül, aki Jézushoz tartozik. Isten nem felejt el senkit, választottaira gondja van. Nézz mindennap az Ige tükrébe, hogy lásd, ott van-e homlokodon a letörölhetetlen pecsét!
Fohász: Atyám, köszönöm, hogy védelmedet ígéred. Köszönöm, hogy nem eshetek ki a Te kezedből. Köszönöm, hogy megvigasztal szavad. Nagyon erős, ami most ellenem támad. Félek is tőle. De Te erősebb vagy. Még a kétségeimnél is. Köszönöm! Ámen.