Jób 17,2–16 és Jel 4 (ÚSZ) „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom" (11). Az Úr Jézus ajtót nyitott a mennybe, hogy beláthassunk oda. Ne takard hát el a szemed! Íme, Istent láthatod tróntermében teljes hatalommal és dicsőséggel. Az udvartartása hódol előtte. Ó, jaj, mi történt velünk, hova züllöttünk?! Az egész teremtett világnak ez volna a feladata, sőt kiváltsága: Istent dicsőíteni szüntelenül. De mi az ő teremtményeit és ajándékait imádjuk. Hát hogyne volna tele az életünk félelemmel és nyomorúsággal?! Mindig erről beszélünk. Csak ezt látjuk. Hidd el végre, hogy egyedül ő az Úr mindenekfelett. Kérlek, ne mondd többé semmire, hogy imádod, mert az csak Istent illeti. Az imádat az a lelkület és életszemlélet, hogy minden bizonytalanságodban csak Isten uralma ad végső biztonságot. Hidd el végre, amit annyiszor mondtál: „Tied az ország a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen" (Mt 6,13).
Fohász: Minden elmúlik, minden bizonytalan. Csak Te adsz biztonságot, Uram. Imádlak Téged! „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett." Ámen.