2Krón 32,24–23 és 1Jn 3,18–24 (ÚSZ) „Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal" (18). Az ige világosan felszólít bennünket arra, hogy küzdjünk a bűn okozta közöttünk lévő távolságok, szakadékok ellen. Mert a bűn elválaszt, a bűn a másikban a rosszat veszi észre, és ellenségeskedést szít. Ellenben Isten a szeretet kötelékével akar összekötni bennünket, hogy szorosan egymás mellett legyünk, hogy számunkra ne legyen közömbös a másik ember, hogy meg akarjuk ismerni egymást valóban. A szeretet mindig összekapcsol, a bűn mindig elválaszt egymástól. Hívő emberként nekünk az a feladatunk és kötelességünk, hogy Jézust képviseljük. Hogy odamenjünk ahhoz, aki egyedül van, hogy úgy bánjuk egymással, mint Jézus tenné. Ugye valamit tehetünk ezért ma is? Mert semmi másnak nincs igazán értéke.
Fohász: Drága Úr Jézus Krisztus! Te látod, hogy milyen nehéz félretenni minden akadályt, és nyitni, lépni a másik felé. És nemcsak beszélni a szeretetről, hanem valóban közeledni a másikhoz, és jót cselekedni vele. Add, hogy használhatóbb eszközöd lehessek ebben! Ámen.