Jób 9 és Jel 1,17–20 (ÚSZ) „Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai" (17–18). Mit jelent ez? Azt, hogy lehet győzni, de csak Krisztussal lehet győzni. Bármilyen erős is legyen bennünk a félelem, bármennyire szorongjunk is – gondoljunk bele, milyen helyzetben lehettek a hitükért üldözött keresztyének –, az örömhír ez: lehet győzni. Nem a magunk erejéből, hanem arra a Krisztusra nézve, aki hű vértanú volt, aki engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. És aki hatalmas Istennek bizonyult, mert harmadnapon feltámadt. Senki és semmi, még a halál sem szakíthat el minket őtőle. Nincs más vigasztalás, csak Krisztus győzelmének jó híre.
Fohász: Dicsőségesen feltámadt Jézusom! Áldalak, és békességgel tölt el, hogy Nálad vannak a halál és pokol kulcsai. Áldalak, hogy a jobb kezedben tartasz, és semmi ki nem szakíthat onnan. Ámen.