2Krón 12 és Jakab 1,1–8 (ÓSZ) „Nem kereste állhatatos szívvel az Urat" (14). Roboám forrófejűségének újabb következményeit látjuk. Sajnos, nem követve apja példáját, rossz tanácsra hallgatott. Az ostoba határozatok először belső viszályokat eredményeztek, majd az ország kettészakadását, végül mindezt külső támadások követték. Az egyiptomi fáraó hadseregének támadása Isten nélküli életük újabb következménye volt. Nem változott semmi! Az ember Isten nélkül mindig a vesztes oldalán harcol, legyen az magasan trónoló hatalom vagy a mélyben tevékenykedő szolga. Isten tanácsa és az ennek való engedelmesség nélkül az ember életét idővel egyik kudarc a másik után éri. Ezt élte meg Roboám és az ő pártján álló, istentelen nép is. A teljes odaszánás nélkül vajmi kevés áldást tapasztal az ember. Kinek a kezére bízzuk a sorsunkat? Életünk és jövőnk kinek kezében van? Ha a sajátodban tartod, kérlek, azonnal add át az Úrnak!
Fohász: Urunk, előtted állunk meg. Megvalljuk, hogy életünk irányítása nálad van a legjobb kezekben. Kérünk, adj ehhez mindennap megújuló és folyamatosan megerősödő hitet. Ámen.