1Móz 3 és Mk 1,16–20 (ÓSZ) „Legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben" (17)! Szigorú lenne Isten? Túlzás, hogy így reagál? Az ember engedetlen volt. Ez tény. Bűnbe esett. Ahogy egyszer mondta valaki: kilőttek egy nyilat, de nem ért célba. Hogy mi lett volna a cél? Istennel teljes közösségben élni. Örökké. Gond és baj nélkül. Képzeljük el, hogy egy csodálatos nyaraláson vagyunk, fekszünk a nyugágyon, kezünkben a hűsítő limonádé. Jól hangzik, igaz? No, ez volt az Éden kertje. Az ember ezt adta fel, amikor engedetlen volt Istennel szemben. De az örömhír az, hogy Isten örökké tartó nyaralásban szeretne minket részesíteni. Ez Jézus miatt lehetséges, aki meghalt a bűneinkért, hogy nekünk örök életünk lehessen. Igaz, hogy a földi élet nyomorúságos, nehéz és véges, de Jézus életre kelti a halottakat. És akik hisznek benne, vele élnek örökké.
Fohász: Atyám! Fáradt vagyok. A mindennapi teendők, az emberek viselkedése, szeretetlensége nagyon el tud fárasztani. Köszönöm, Jézus, hogy eljöttél. Hiszem, hogy Te tudsz ezen változtatni. És hiszem, hogy mindez elmúlik majd, amikor újra visszajössz. Ámen.