Emlékünnepség a Jó Pásztor Háza Gyermekotthonban

2018. június 14., csütörtök

2018. június 9-én a jókai Jó Pásztor Háza Gyermekotthon főépületének dísztermében családias hangulatú emlékünnepségre került sor. A meghívott vendégek megemlékeztek a Jó Pásztor nonprofit szervezet húsz évvel ezelőtti létrehozásáról, a gyermekotthon két évvel későbbi ünnepélyes átadásáról, amely Dr. Erdélyi Géza püspök szolgálata által lett felszentelve. A megjelentek megemlékeztek a tíz évvel ezelőtt elhunyt Uwe Martin Schmidt missziós lelkipásztorra, a Jó Pásztor Nonprofit szervezet társalapítójára is.

A zsúfolásig megtelt díszteremben a megjelenteket Dr. Gasparecz Ivett alapító-igazgató köszöntötte. Ezt követően a gyermekek egy magyar és egy szlovák evangéliumi ifjúsági éneket énekeltek el, majd három nyelven imádság hangzott el. Az igeszolgálatot a Zsoltárok könyve 23,1-6 versei alapján Dr. Gasparecz Tihamér magyar nyelven végezte, a szlovák nyelvű tolmácsolást Dr. Gasparecz Ivett, a németet pedig Regina Vetter végezte. Az igemagyarázatban elhangzott, hogy „ezen a világon sok-sok pásztor tevékenykedik. Vannak pásztorok, akik az állatok, így például a juhok gondozására, terelésére és védelmére kaptak megbízatást. Vannak pásztorok, olyan családapák, akiknek családjaikat kellene óvniuk, védelmezniük és gondoskodniuk a rájuk bízottak jólétéről. Ugyanakkor vannak pásztorok, az egyház hivatalos szolgái, akiknek az evangélium hirdetése által óvniuk kellene és védelmezniük azokat, akik Istent keresik. Vannak pásztorok, a politikusok, akiknek országaink és népeink jólétét kellene előmozdítaniuk, nagy-nagy szociális érzülettel gondoskodniuk kellene törvényi szinten a társadalom minden egyes tagjáról. És nem utolsó sorban vannak nagy hatalmat nyert pásztorok, a világ vezető politikusai, akiknek mindenkor szem előtt kellene tartaniuk a földkerekség emberiségének biztonságos jövőjét, ám minden földi pásztor – még a legjobbak és legerősebbek is – vezetésre, gondoskodásra és pásztorolásra szorulnak, mert mindnyájan hatalmukat és megbízatásukat úgy kapták kölcsön. De jó tudnunk, hogy nekünk Jó Pásztorunk van, s ezt a felismerést már maga a zsoltáríró Dávid fogalmazta meg oly csodálatosan és félreérthetetlenül. Dávid nem teológiai, vallásos iratokat tanulmányozott, nem is valamiféle ezoterikus hatás alatt nyerte azt az ismeretet, amelyet a 23. Zsoltárban a gondoskodó, őrző és féltőn szerető Istenről olvashatunk, hanem ez az imádság és hitvallás egy individuális és mély kapcsolatnak az eredménye. Dávid személyesen ismerte a hatalmas Istent, maradéktalanul bízott benne és éppen ezért merte Pásztorának nevezni azt az Istent, aki most is, ma is és itt is az Úr Jézus Krisztusban vezetni és óvni akarja azokat, akik hozzá folyamodnak kegyelemért és segítségért. A Jó Pásztor ma is keresi azokat, akik elveszettek, akik betegek, akik a szociális exklúzió folytán a társadalom kirekesztettjei és lenézettjei, s éppen ezért marginalizált személyek a maguk elesett állapotában. Jézus Krisztus ma is keresi az elveszetteket, azokat is, akikről már a legközelebbi hozzátartozók is lemondtak, elindul azok után is, akikért már senki sem tesz meg egy lépést sem. Jézus Krisztus Jó Pásztorként oda is benéz, ott is elveszett lelkeket keres, ahová a tisztességesnek tartott emberek nem igen szoktak járni. Jézus ma is missziói – élet és lélekmentő – munkát fejt ki, s ennek mi itt Jókán szemlélői vagyunk. Áldott legyen az Úr, hogy immár 18 esztendeje végezhetjük az Ő nevében azt a gyermekvédelmi és gyámügyi szolgálatot, amely olyan aktív diakóniai szolgálat, amelyben összefonódik a keresztyén szellemiség, a felebarát iránt tanúsított szeretet és a szakmailag megalapozott multidiszciplináris gondoskodás“.

Az igei együttlét az Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát című ének eléneklésével zárult, amelyet mindenki a saját anyanyelvén énekelhetett. Ezt követően két kisgyermek mondott verset. A Németországból érkezett vendégek az Isten szereti a gyermeket című közismert ifjúsági énekkel tettek bizonyságot.

Az ünnepség alkalmával a megjelenteknek felidézték azokat az eseményeket és helyszíneket, amelyek fontos szerepet játszottak a Jó Pásztor Nonprofit megalakulásában. Hálával és kegyelettel emlékezett a Gasparecz házaspár Uwe Martin Schmidt missziós lelkészre, aki fáradhatatlanul azon is munkálkodott, hogy Isten Jókán valóságosan is az árváknak atyja lehessen.

Gasparecz Tihamér a gyermekotthon lelkigondozójaként, gyermekvédelmi és gyámügyi szakmunkát garantáló személyként háláját fejezte ki Isten szeretetéért, gondoskodásáért és bölcs vezetéséért, hálát adott a tíz évvel ezelőtt elhunyt Uwe Martin Schmidt sokéves buzgó szolgálatáért, megköszönte minden egykori és mostani munkatársnak a becsülettel elvégzett jó munkát, de a külföldi, főleg németországi keresztyén testvérek állhatatos imádságát és mindennemű támogatását is. Köszönet hangzott el az állami hivatalok, hatóságok és szervek felé, minden hazai támogató magánszemély és szervezet irányába, ugyanakkor köszönettel illette a gyermekotthon munkáját segítő hazai egyetemeket, szakembereket és polgári szervezeteket, amelyekkel a Jó Pásztor Háza Gyermekotthon szoros kapcsolatot tart fenn.

Névre szólóan köszönetben részesültek azok a személyek, akik a Jó Pásztor Nonprofit szervezetben hosszú éveken keresztül áldozatkész munkát végeztek. A köszöntet jelenként Gasparecz Tihamér és a gyermekek virágcsokrot adtak át Nagy Edit irodavezetőnek, Földes József nevelőszülőnek, Hobot János nevelőnek, Daniela Križovenská nevelőszülőnek, Varga Zsuzsa könyvelőnek, Molnár Lajosnak, az igazgatótanács tagjának, Regina Vetternek, az igazgatótanács elnöknek, majd Gaspareczné Molnár Ivett alapító-igazgatónak.

A megemlékezés délutánján a megjelenteket a gyermekotthon ebédlőjében megterített asztal fogadta, amelynek dísze volt 20. évfordulóra készített nagy torta. A közös uzsonnát kötetlen beszélgetés és sportjáték követte.

A zsoltáros Dáviddal együtt hittel mondhatjuk: “Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.” (Zsoltár 23,5-6)

Reformata, Gasparecz Tihamér

események továbbiak →

Reformáció 500