Családi délután Komáromban - Történelmi családmodellek maradandó és változó sajátosságai

2018. május 02., szerda

A Komáromi Napok keretében került sor április 29-én, vasárnap kora este a református templom hűvös csendjében arra az előadásra, amit a Családok Éve 2018 keretében rendezett meg a Komáromi Protestáns Nőegylet. Az alkalmon vetített képes referátumot tartott dr. Békefy Lajos lelkipásztor-szociáletikus, közíró, a Presbiter felelős szerkesztője Történelmi családmodellek maradandó és változó elemei címmel.

A család az, amit a lábunkkal elhagyhatunk, de a szívünkkel soha

A város ünnepi és zajos sokadalmával párhuzamosan tartott rendezvényen szép számú hallgatóság érdeklődött a felvidéki egyházi és nem egyházi médiában kellőképpen meghirdetett rendezvény iránt. Fazekas Lászlóné Tamás Zsuzsanna lelkipásztor bevezető áhítata után a több, mint 135 éves múltra visszatekintő Komáromi Protestáns Nőegylet elnöke, dr. Körtvélyesi Piroska köszöntötte a jelenlévőket és felkérte dr. Békefy Lajost a téma kifejtésére, aki ezt a gazdag és sokrétű tartalmat 23 színes képpel illusztrálta.

Indító tételként a családra vonatkozó különböző, tanulságos megállapítások közül idézte fel: „Ahol szeretünk, ahol szeretnek, az az otthonunk, a családunk. Az a hely, amit elhagyhatunk a lábunkkal, de a szívünkkel soha!”. Hat pontban taglalta a valóban hatalmas témakört, amit mindnyájan élünk, és olykor évtizedek múltával sem tudjuk kielégítően meghatározni lényegét. Előadó szólt a család szociológiai és keresztyén definíciójáról, a család formáiról, funkcióiról, bővebben taglalta a bibliai szempontokat és a reformációi sajátosságokat. Végül a családdal tudatosan foglalkozó gyülekezeti alkalmak, családi hétvégék gyakorlati szempontjairól ejtett szót. A sok információt tartalmazó előadásból néhány fontosabb gondolatot próbálunk kiemelni.

A keresztyén család jellegzetességei

A keresztyén családot, családtípust az éppen aktuális és történelmi összefüggésbe állítva, kaptuk a sokrétű leírást: a mai keresztyén családokban a családtagok ismerik Jézus Krisztust, szeretik Őt, s arra törekszenek, hogy az Ő Igéje, szava, a Biblia szerint éljenek. Mintájuk Jézus, értékrendjük bibliai. Lehetséges, hogy nem minden családtag egyezik ezzel a meghatározással, mégis keresztyén marad az a család, amelyben a szülők, és a gyermekek egy része ebben egyetért. A keresztyén család maradandó elemeiként, jellegzetességeiként említette, hogy a tengely a kereszt, amelyre feltekintünk, a Biblia, amire rátekintünk, és az ima, amivel befele tekintünk családi körben. A keresztyén református család egyszerre vérségi és lelki, s valójában a családfő Jézus Krisztus, akinek két „keze” mindig velünk van: ez a Biblia és az ima.

A református keresztyén család sok funkciója

Olyan működési gyakorlatokat, családjellemzőket sorolt fel, amelyekről egyenként is külön előadást lehetne tartani. Így a hitre nevelést, a közös imaélmények fontosságát, a kölcsönös tiszteletre nevelést. A bibliai értékrendű családot a bizalom, azonosulás, kötődés, összefogás jellemzi, biztos háttér, védelmi funkció, erkölcsi mintaadás, remény, pozitív életszemlélet. Nyilvánvaló, ezek a sajátosságok nem egyenlő mértékben és nem egyszerre vannak jelen a keresztyén családokban sem, de ezek azok az értékek, amelyek lelki dimenzióit is megrajzolják a keresztyén családnak. Nagy hangsúlyt kapott az előadásban az a bibliai szemlélet, hogy Isten mindent valamilyen céllal alkotott, így az embert férfivá és nővé, hogy ketten eggyé legyenek a házasságban. A házasságot azzal a céllal, hogy családdá legyen, s a családot, hogy túl az ön-, és fajfenntartáson, lelki közösség is legyen, amelyik elsősorban pozitív jövőképpel rendelkezik, hiszen várja a visszatérő Jézus Krisztust. Bemutatta, hogy annak ellenére, hogy a Bibliának nincs adekvát szava a családra, de az ószövetségi és az újszövetségi ház, háza népe (bajjit – oikosz) fogalom a lényeget fejezi ki: a közösséget, amiben minden családtag egyenlőként áll Isten színe előtt. A korabeli pogány és erkölcsileg is erősen kérdéses közmorállal szemben a keresztyén családi élet valóságos protestálás volt a sokistenhit, a soknejűség, a homoszexualitás, az élvezetelvűség, a hedonizmus és a római-latin individualizmus, gátlástalan libertinizmus elutasítására. Az Úr Jézus evangéliumi családmodellje pedig kivételes korabeli és korszakokon átnyúlóan kivételes mindenkori teljesítmény volt és marad. Urunk hozta létre a vérségi kötődéseken túli, transzformált és átformáló családmodellt, a lelki családot, melynek a törvénye: „Aki az én mennyei Atyám akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám” (Mt 12,50; Mk 3,35).

Reformáció és mai családépítő tréningek

Az a jézusi családmodellre építő protestáns családmodell, amit Luther és a reformátorok éltek meg a maguk világában, a házasságot átemelte az élvezeti elvből és szemléletből a tetszés-elv új birodalmába: azaz az Úr tetszésére élni, nevelni magunkat és gyermekeinket. Érvényesítette a hármas tiszt szempontját a családra is: a szülőknek a gyermekek életében apostollá, püspökké és lelkésszé lenni, azaz evangéliumi értékrendet közvetíteni, szigort, fegyelmet alkalmazni és lelkigondozóvá is válni a felnövekvő generációk számára. Ma pedig mind nagyobb szükség van a családdal foglalkozó, azt tudatosan védő, építő, segítő egyházi alkalmakra, illetve módszerek, családvédő lelki fegyverek használatának begyakorlására. Nagyon jól működik ez például a dél-koreai reformátusoknál és másutt is a gyülekezeti családtréninges hétvége formájában, a többgenerációs együttlét a gyülekezetben, Isten színe előtt, a legkülönfélébb közösségi foglalkozásokkal, imatréninggel és kommunikációs tréninggel, bibliaismereti órákkal, énekléssel, sporttal, s mindez a lelki közösség, a família Dei, a gyülekezet építését, erősödését is segíti. Az előadás végén újra elhangzott a családvédelmi szlogen: „Hívő szívvel, józan ésszel, szembe szállunk minden vésszel!”.

Ezt követően dr. Békefy-Röhrig Klaudia lelkésznő rövid köszöntésében utalt az imádság rendkívüli fontosságára a családért és a családban. Felidézte a nők világimanapjának keletkezését, s azt, hogy szülőföldje, Délvidék reformátussága és Felvidék református népe között milyen találkozások voltak már.

Dr. Körtvélyesi Piroska megköszönte a Nőegylet nevében az értékes szolgálatokat. A testvéri együttlét meghittségét és közvetlenségét, a figyelmesség finomságát, az egész délután lelkiségét jól jelzi, hogy a komáromi templom felett már magasan állott az április végi telihold, amikor vendéglátók és vendégek istenhozzádot vettek egymástól.

események továbbiak →

Reformáció 500