A megjelenteket Fazekas László püspök köszöntötte a 100., hálaadó zsoltárral, melynek a szavait idézve kifejtette: „Isten kegyelmét  azáltal is érezzük, hogy lehetőséget ad nekünk a belső, lelki, de a külső, fizikai építkezésre is. Ez utóbbi köszönhető annak, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely szívügyének tekinti az elszakított területeken élő magyarok megmaradását, támogatja életüket, segíti szülőföldükön való maradásukat. Nekünk is lehetőségünk adódott, hogy bekapcsolódhattunk a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programba. Azért vagyunk együtt, mert ezen a területen jelöltük ki az óvodának és bölcsődének a helyét, s egy előre elkészített alapkőben időkapszulát helyezünk el, amellyel szimbolikusan elindítjuk a felvidéki református egyház óvodaprogramjának építkezését” – mondta az ünnepség elején Fazekas László.

A jövőről szól

Grezsa István kormánybiztos beszédének elején az ünnepélyes alapkőletétel jelképességére hívta fel a figyelmet. „Élénk színekkel jelölték ki a 20. századi házgyári lakásainak közepén, ezen a zöld mezőn a leendő magyar bölcsődének és óvodának a helyét. Bolyai János írta geometriája megalkotása közben: A semmiből egy új másvilágot teremtettem. Ez a párhuzam kívánkozik az új magyar nemzeti önépítésre, a magyar kormány által elindított óvodafejlesztésre is, amely 38,5 milliárd forintnyi állami forrást megmozgatva szeretné a Kárpát-medence szerte megújítani az óvodai és bölcsődei rendszert. Ennek egyik része ez a komáromi református óvoda. S azért is jelképes a mai ünnepség, mert megtiszteltek bennünket a felvidéki politikai élet vezetői és a város polgármestere is” – mondta a kormánybiztos.

Utalt arra is, hogy mindennek rendelt ideje van, amelynek a 21. században az a jelentése, hogy eljött a magyar-magyar összefogás ideje. Majd rámutatott arra, hogy az Anyaország gazdasági erősödésével juttatni kíván az erőforrásaiból a határon túli magyar közösségek számára is. Kifejtette: „Ennek az új magyar önépítésnek az az oka, hogy mi, itt az egész Kárpát-medencében szeretnék otthon érezni magunkat, függetlenül attól mi történt 97 évvel ezelőtt s tudomásul véve a kialakult helyzetet és a status quot”.

Beszédében kihangsúlyozta, hogy az óvodaprogram, mint a gyermekekbe fektetett erőforrás a jövőről szól. „Mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb nemzete, együtt be tudjuk szellemileg lakni azt az erőteret, amelyet 1100 évvel ezelőtt a történelem Ura nekünk, magyaroknak rendeltetett. Nekünk ugyanolyan fontos, hogy a velünk együtt élő tejtestvér szomszédok – a szlováktól a románokig – államai ugyanolyan stabilak legyenek, mint ma Magyarország. Együtt tudjuk csak azt a közép-európai gondolatot továbbépíteni, amelyben most mi erőteljes és hangsúlyos helyet szeretnénk magunknak kivívni” – mondta Grezsa István, aki beszédét azzal zárta, hogy „higgyünk magunkban, hogy képesek vagyunk ezt a megújulást végrehajtani”.

Fél millió magyarnak készül

Az ünnepségen Géresi Róbert püspökhelyettes a magyar kormánytól jövő támogatás jelentőségére hívta fel a figyelmet: „Hatalmas nagy ajándékot kaptunk a magyar kormánytól, amely felelősségteljes gondolkodást igényel, de egyben egy olyan lehetőséget és kihívást is, amely megmozgatja az egész felvidéki református egyházat, de akár az egész itteni magyarságot is. Nagykapostól kezdődően, Királyhelmeccel folytatólagosan, Somorjáig bezárólag mintegy húsz helyszínen folytak és folynak egyeztetések arra vonatkozólag, hogy mely települések tudnak bekapcsolódni ebbe a programba”. Elmondta, hogy alapvető szempont az egyház részéről az volt, és jelenleg is az, hogy mindig a helyi közösségeknek a döntése és igénye alapján valósuljon meg egy-egy óvoda- és bölcsődei beruházás. Rámutatott arra, hogy nem egy felülről meghatározott programnak a megvalósítása történik jelenleg, hanem alulról, a helyi viszonyokat jobban ismerő gyülekezetek közössége hozza meg az erre vonatkozó döntésüket, akiket ebben támogat az egyház, majd egyeztetve a Miniszterelnökséggel és a Bethlen Gábor Alappal teljesedik ki az óvodai program. Elmondta azt is, hogy vannak olyan helyszínek is, ahol nem építenek, hanem egy meglévő épületet vásárol az adott közösség, amelyet óvodának vagy bölcsődének alakítanak át.

Az óvodai programban a református egyház szerepére utalva kifejtette: „Lélekszámát messze meghaladóan fontos szerepet tölt be a felvidéki magyarság továbbvitelének és megőrzésének az irányába. Ez a program nem százezer reformátusnak készül, hanem legalább fél millió magyarnak. Ez nagyon fontos alapállás, mert mi az egész felvidéki magyarságban gondolkodunk. Sőt, összefogva a többi régióval, az egész Kárpát-medencében a magyarság egységének a megélésében, továbbvitelében és hirdetésében szeretnénk ezt a programot végrehajtani” – hangsúlyozta Géresi Róbert.

A püspökhelyes rámutatott arra is, hogy nem egy felekezetileg meghatározott intézményhálózat kialakításán dolgozik a református egyház, hanem olyan közös keresztyén értékek megjelenítése mentén, ami a magyar nép megmaradásához, – hitünk és reménységünk szerint – elengedhetetlenül szükséges. Kifejtette: „Olyan közös értékeknek a hirdetése, amely ott van minden keresztyén egyháznak a bizonyságtételében. Közösen szeretnénk a többi történelmi egyházzal megvalósítani ezt a programot, hogy minél több kisgyermek a magyar bölcsődéből magyar óvodába, majd közép- és felsőoktatási intézménybe kerüljön”. Beszéde végén ismét nyomatékosította, hogy nem egy felekezetileg meghatározott, de keresztyén-keresztény értékeken álló, Krisztusról bizonyságot tevő, a keresztyén alapértékeket hirdető intézményhálózatot szeretnének megalkotni és létrehozni. „Ennek a programnak a megvalósításában mindannyian közösen érdekeltek vagyunk – mondta Géresi Róbert püspökhelyettes a programmal kapcsolatban.

Sziklára épített ház

Fazekas László püspök, a komáromi egyházközség lelkipásztora a felépítendő új óvodával kapcsolatban elmondta, 2016-ban kapcsolódtak be az óvodaprojektbe. A helyi önkormányzatnál érdeklődtek, szükség lenne-e a városnak egy új óvodára, illetve van-e olyan, amelyet felkarolhatnának és támogathatnának, hogy megfelelő számú és minőségű óvodai helyekhez juttassák a magyar gyerekeket. Majd miután egyeztettek a komáromi városvezetéssel és a pedagógusszövetséggel, arra a következtetésre jutottak, hogy a Benei utcai óvoda az, amely segítségre szorul. Elindult a telek kiválasztása, majd a Szövetkezeti utcában júliusban megvásároltak egy 68 áras telket a magyar kormány anyagi támogatásával. Elkészítették a leendő, Csillag nevű három osztályos óvoda és két osztályos bölcsőde látványtervét, amelyet a tervdokumentációnak az elkészítése és az engedélyeztetés követett. Az egyházközség 2018 februárjának elején tervezi az óvoda építésének a megkezdését, amelyet november 1-én szeretnének megnyitni a gyerekek előtt. A jövő év szeptemberében pedig átveszik a Bene utcai óvodaalapító, fenntartói jogait, amely majd átköltözik az új épületbe.

Fazekas László püspök tájékoztatása után Grezsa István kormánybiztossal együtt egy időkapszulát helyezett el az épület alapkövébe Bugár Béla, a Híd elnökének és Menyhárt József, az MKP elnökének a segítségével. Az időkapszulába az óvoda látványtervét, alaprajzát helyezték el és egy A4-es dokumentumot arról, hogy mi történt ezen a napon, a jelenlévők nevével ellátva. Ezen kívül belekerült egy két és fél oldalas írás a felvidéki magyarság és a református egyház helyzetéről felsorolva benne a problémákat és nehézségeket, de a pozitívumokat is.

Stubendek László polgármester történelmi pillanatnak nevezte az ünnepséget. Rámutatott arra, hogy míg Nyugat-Európában az egész keresztyénséget, a keresztyén kultúrát megkérdőjelezik, addig itt, Komáromban, intézményt avatnak. „Egy intézmény lesz itt Komáromban, amely szolgáljon mindannyiunk örömére, hasznára. Bibliai példával élve: »Legyen ez a sziklára épített ház«”.

Az eseményen megjelent Pathó Marianna, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője, Molnár Sándor zsinati főtanácsos, Szénási Szilárd, a komáromi és Kassai Gyula, a barsi egyházmegye esperese és az óvodaprojektbe bekapcsolódó gyülekezetek képviselői. Tiszteletét  tette Bugár Béla, a szlovák parlament és a Híd párt elnöke, Vörös Péter, a Híd oktatási szakpolitikusa, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Kiss Beáta, a MKP oktatási ügyekért felelős alelnöke, Stubendek László Komárom polgármestere, Keszegh Béla alpolgármester, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és alelnöke, Vörös Mária, Magyar Tímea, a Benei óvoda igazgatónője és kollégái, Csandal Szilvia tervezőmérnök, Tárnok Erzsébet és Czíria Attila mérnökök, és a helyi egyházközség tagjai.

Az ünnepélyes alapkőletétel a Himnusz eléneklésével zárult.   Szöveg: Iski Ibolya
Fotó: Molnár Sándor