A Kárpát-medencei presbiterek köszöntése az Együttműködési megállapodás aláírása alkalmából

2014. november 10., hétfő

Tisztelt Presbiter Testvérek!

A sárospataki Református templomban 2014. november 8-án a Bodrogkeresztúri Konvent 280-ik évfordulójára, a paritásos egyházkormányzás bevezetésére emlékeztek a Tiszáninneni Református Egyházkerület tisztségviselői és a meghívott vendégek a „Múltunkkal a jövőbe” című lelkész-presbiteri konferencia keretében.

Az 1734. november 5-i Bodrogkeresztúri Konventhatározata által a magyar reformátusság életében döntő fordulat állt be. Az egyházkormányzást paritásos alapra helyezte, a lelkészi-világi képviseletben határozta meg. A Bodrogkeresztúri Konvent közössége akkor a hithű nemesi középosztály tagjait emelte be az egyházkormányzati testületekbe.

Kedves Presbiter testvéreim, 1734-ben Bodrogkeresztúron a hithű nemesi középosztály lett megbízva a felelősség viseléssel a Református Egyházban. 2014-ben a presbiterek és gondnokok viselik a felelősséget a Magyar Református Egyházban. Ma, nekünk presbitereknek kell úgy helytállni, viselni a presbiter vagy gondnoki tisztséget, hogy méltóan betölthessük a mai református hithű „nemesek” küldetését.

2014. november 7-én Sárospatakon a Református templom úrasztalán az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetség elnöke, Pályi József és László Kálmán, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke dr. h.c. Szabó Dániel elnök, majd november 8-án a Kárpátaljai Református Egyházkerület Presbiteri Szövetség társelnöke Nagy Béla és a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség megbízott elnöke Fekete Vince kézjegyükkel ellátták a Kárpát-medencei presbiteri szövetségek Együttműködési megállapodását.

A Megállapodás egy új mérföldkő a Kárpát-medencei református presbiterek és szövetségek 21. századi életútján. Az Együttműködési megállapodás tartalmazza azt, hogy egymással együttműködnek Isten országa munkálásában, különösen a magyar presbiterek között, az egyes szövetségek területén szervezett presbiteri konferenciákról kölcsönösen tájékoztatják egymást; a lehetőségek szerint kölcsönösen részt vesznek a rendezvényeken; támogatja a testvérkapcsolatok ápolását és bővítését; a presbiter képzéshez szükséges írásos anyagok cseréjét; évi rendszerességgel kicserélik, megvitatják tapasztalataikat a misszió és a presbiterképzés területén.

A Megállapodás egy lehetőség, amelyet a céltudatos és hatékony presbiteri munka végzéssel lehet a jövőben életre kelteni. Tőlünk, presbiterektől függ, mennyire kívánunk élni az adott lehetőségekkel. Én bíztatom minden kedves Presbiter testvéremet az egész Kárpát-medencében arra, hogy a 21. század elején nekünk presbitereknek kell megfogni az eke szarvát és Istenre tekintve felszántani a Kárpát-medencei magyar reformátusság parlagon fekvő és ugarként pihentetett református élet területeit.

A 21. századi szántás-vetéshez javaslom választani az: „Ora et labora” programot, „Imádkozzál és dolgozzál” munkamódszerét. A presbiterek éljenek egyértelmű életet: szóban, hitben, életvitelben, magatartásban és helytállással alkalmas és alkalmatlan időben, és a szilárd magyar református nemzeti öntudattal és helytállással keltsük életre a megtartó keresztyén-nemzeti önazonosságunkat: a 21. századi magyar református nemzeti öntudatot.

Különösen figyeljünk az 5. parancsolat betartására határon innen és túl: Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked, hogy megmaradhassunk, élhessünk és gyarapodhassunk itt a Kárpát-medencében.

A tisztelt presbitériumoknak javaslom az egyházfegyelem újra gyakorolását,mert könnyebb egy vétséget, bűnt orvosolni az egyházközségben, lokálisan, mint a bűn súlyát viselni és felelőtlenségből viseltetni a református magyarsággal az egész Magyar Református Egyházban. A gyakran fájdalmas, nem népszerű, nem megértett és ellentéteket okozó egyházfegyelmi beavatkozásokat fel kell vállalni a presbitereknek, gondnokoknak és presbitériumoknak, a református tagok és gyülekezetek gyógyítása céljából és a magyar reformátusság és nemzet gyógyulása céljából.

Az Ora et labora programhoz kérjük nagytiszteletű lelkipásztorainkat a hitbuzdító, hitmélyítő, lélekmegtartó, nevelő-oktató, reménységet sugalló és keresztyén optimizmussal átszőtt igeszolgálatukat.

Nem várhatjuk tétlenül Isten áldását! Ha mi presbiterek nem merünk, nem akarunk, félünk elvégezni a szükséges lelki és testi tisztálkodást és gyógyító beavatkozásokat, ha nem távolítsuk el a betegséget okozó fertőzést, egyéni és közösség által elkövetett bűneinket, például a presbiter hitetlen, nincs lelki élete, Istennek nem a földi munkatársa, nem Krisztus-barát, a magatartása passzív, a tisztségből eredő szolgálatot és felelőseget nem viseli és nem tölti be, akkor nem várhatunk gyógyulást, egészséges életet, áldást és békességet!

A passzív hozzáállással problémáinkhoz és langyos magatartással nem várhatjuk Isten megtartó kegyelmét. Ha a presbiterek nem szántják fel a Kárpát-medencei magyar reformátusság lelkiismeretét, a lelkipásztorok nem vetik el a minőségi magot, akkor itt a Kárpát-medencében nem várhajuk az 5. parancsolat betartásából származó áldást: hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked, mert mi a Kárpát-medencét Istentől egy megbízatással kaptuk, éljünk Isten dicsőségére, de csak addig, amíg Isten megbízatása tart és Ő úgy akarja! És mi presbiterek élünk Isten megbízatásával? Mert más érdekek is pályáznak ezekre a kincses területekre!

A Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség megbízott elnöke 650 felvidéki magyar református presbiter erkölcsi mandátumával érkezett Sárospatakra a szerződés aláírására. Az erkölcsi megbízatást az 1. Regionális presbiter képzés résztvevőitől kaptam meg a Felvidék 7 magyar ajkú egyházmegye presbitereitől 2014 októberében.

Az Együttműködési megállapodás gondolata a Magyar Református Presbiteri Szövetség kezdeményezéséből indult a kolozsvári Presbiteri konferencián 2014. augusztus 30-án, ahol a résztvevő presbiterek ezt a javaslatot elfogadták egy közös állásfoglalásban, amely kihangsúlyozta: 1-szövetségeink is elő kívánják segíteni az egységet a Kárpát-medence magyar református egyháztestei között, 2-szeretnénk egy valamennyi kárpát-medencei presbiteri szövetségek összefogó sokoldalú együttműködési megállapodást kötni, 3-kérjük, hogy a presbiteri szövetségek küldötte részt vehessen a Generális Konvent ülésein.

Hálát adok Istennek 2014. november 8-ért, a Megállapodás aláírásának ünnepi pillanatáért a Bodrogkeresztúri Konvent 280. évfordulóján, a lelkész-presbiteri konferencia keretében. Kárpát-medencei magyar református presbiterek imádkozzunk együtt és kérjük Isten áldását az együttműködések lehetőségére itt a Kárpát-medencében, adjunk hálát Istennek a presbiterek és presbiteri szövetségek által kinyilvánított szándékért, vállalni együttmunkálkodásunkat, együtttartozásunkat és a felelősség viselést egymásért. Presbiterként örömömet és köszönetemet fejezem ki minden magyar református presbiter testvéremnek azért, mert közös akaratból újra felvállaltuk egymás életét és szolgálatát, újból közösen viselhetjük és vállalhatjuk a magyar reformátusság örömeit és gondjait a presbiteri szolgálat keretében.

Isten megáldotta 280 éven keresztül a paritás elvén működő egyházkormányzást a Református egyházban. 2014-ben kérjük újból Isten áldását a presbiterek és családjaik életére, a Szentlélek ajándékát a bölcs kormányzás végzésére a Református Egyházban.

Áldás, békesség  köszöntéssel                                                                  

Fekete Vince 
a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség megbízott elnöke

 

események továbbiak →

Reformáció 500