4Móz 12 és Róm 10,1–13 (ÓSZ) „Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb" (3). Az alázat, a lelki szegénység és Mózes neve egy mondatban? Mózes az alázatosabbaknál is alázatosabb, a lelki szegényeknek legszegényebbike volt? A szöveg annyit állít, hogy minden embernél, minden teremtett, föld porából vett embernél különb volt Mózes! Egy igazi nagy egyéniség volt. Vele nem eksztatikus látomásokban, nem álmokban közli akaratát az Úr, szájára nem rejtélyes szavakat, mondatokat ad. Nála szájról szájra kerül az Úr kijelentése: amit Mózes világos öntudattal és érthető egyszerűséggel elmond, az pontosan megfelel az Úr mondanivalójának. De amikor Mirjám zúgolódását azzal bünteti Isten, hogy a prófétanő testét poklos kiütések lepik el, Mózes közbenjáró imádságára meggyógyult. Figyelem: ő, aki tudott parancsolni, határozottan irányítani, ha kellett, büntetni is, meg tudta bocsátani a saját személye elleni bántást!
Fohász: Tudom, Istenem, hogy nem vagyok olyan nagy ember, mint Mózes. De abban nagyon hasonlítunk, hogy én is vízből, sárból, bűnből megmentett emberként élhetek, és hirdethetem szabadító tetteidet. Adj, kérlek, alázatot akkor is, amikor a hozzám legközelebbiek vétkeit látom. Lelked által segíts megbocsátani. Ámen.