Ez 16,1–34 és Lk 13,34–35 (ÚSZ) „Íme, elhagyottá lesz a ti házatok. De mondom nektek, nem láttok addig engem, míg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: Áldott, aki az ÚR nevében jön" (35)! Íme, Jézus mindent elvégzett, mindent megtett értünk. Hívott bennünket Igéjével, csodáival, tanítványai által sokszor és sokféleképpen. Sőt, a legtöbbet is megtette: feláldozta magát értünk, hogy megigazíthasson bennünket. Most rajtunk a sor. Ő megtette a magáét, most pedig vár. Elhagyottá lesz a házunk: nem látjuk őt, nélküle leszünk addig, míg ezt nem mondjuk teljes szívből: „Áldott, aki az ÚR nevében jön"! Akkor látjuk meg őt és mindazt, amit értünk tett; akkor lesz a miénk minden jótéteménye; akkor lesz ő az életünk Ura és megmentője, amikor mi szívből hinni és vallani tudjuk végre, hogy ő a Krisztus, az Úr által küldött Megváltó. Akkor majd áldani tudjuk Istent értünk való jóságáért.
Fohász: Úr Jézus, mi mindig Veled akarunk lenni, egy pillanatra sem akarunk Tőled elhagyatva maradni. Add, hogy mindig ez a hitvallás alapozza meg minden tettünket, egész életünket: áldott vagy, mert Atyádtól jöttél értünk, hogy megments bennünket! Ámen.