Ez 23,22–35 és Lk 18,9–14 (ÚSZ) „Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz" (14). A megigazulásnak egyetlen módja az őszinte bűnbánat. Az, ha tudatosítom bűnömet, és ez a felismerés szégyenkezve térdre kényszerít a hozzám lehajoló, értem Fiát feláldozó Isten előtt. Csak könyörögni tudok a bocsánatáért, mint egy gyermek, aki gazságával szomorúságot okozott drága szüleinek, és marja szívét a vád, hogy miként tudott ilyen keserűséget okozni azoknak, akik őt annyira szeretik, a legjobbat kívánják neki és várják tőle. Csak az, aki így tud megállni Isten előtt, az igazul és tisztul meg bevallott bűnétől. Amíg öntelten nem látjuk, mitől kellene megtisztulnunk, addig hordozzuk magunkban a sok ocsmányságot, addig hiába teszünk bármi jót, igazat és becsülendőt. Addig Jézus szabadítása sem a miénk. Csak attól tisztít meg Jézus, amitől magunk is meg akarunk tisztulni.
Fohász: Úr Jézus, Te látod, mennyi bűn van az életemben, segíts nekem is meglátnom azokat! Indíts őszinte bűnbánatra, hogy aztán megfürödhessem a Te kegyelmedben, és tiszta legyek a Te dicsőségedre! Ámen.