Ez 18,21–32 és Lk 15,1–7 (ÓSZ) „Miért halnátok meg, Izráel háza" (31)? A mi felelősségünk, hogy élünk-e Isten kegyelmével. Isten mindent megtett értünk, hogy lehetővé tegye a számunkra az üdvösséget, de rajtunk múlik, hogy elfogadjuk-e. Vá lasztunk az élet és a halál útja között. Isten az élet lehetőségét adta nekünk, elénk tárta az életnek útját annak minden áldásával (5Móz 30,19), amely örökké tartó boldogságba és békébe irányul, az ő országába. Isten abban leli gyönyörűségét, ha ezen az úton járunk. Most komolyan: miért halnánk meg, ha lehetőségünk van élni? Nem az számít, hogy eddig mit tettünk, milyenek voltunk, hanem hogy milyenek vagyunk ma, és merre lépünk holnap, mit teszünk holnapután! Éljünk vele! Csak ennyit kér az Úr, ezt kívánja nekünk annak jogán, amit értünk tett.
Fohász: Urunk, szinte hihetetlen, mennyire konok a viselkedésünk. Ragaszkodunk a rosszhoz, amikor a legjobbat adod nekünk, markoljuk a semmit, amikor a miénk lehetne a minden. Segíts nekünk elengedni a kárhozatot az üdvösségért! Köszönjük, hogy egyáltalán lehetőségünk van erre! Ámen.