1Móz 30,1–24 és Mk 7,31–37 (ÚSZ) „Ekkor egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét" (32). A süketnémát hozó emberek hite azonnal megmutatkozik, amikor kérik, hogy Jézus tegye rá a kezét. Jézus a tömeg elől félrevonva mutatja meg, hogy a gyógyulás személyes kapcsolatot igényel. Ezek a jelenetek jól tükrözik, mennyire fontos a közbenjárás. A mi másokért és mások értünk mondott imádsága. Tudván, hogy a személyes hit mindig Isten ajándéka. Egy kedves szó is fel tudja dobni a napot, hát még a tudat, hogy vannak, akik imádkoznak értünk! Ez végső soron Istentől jövő támogatás, amely megerősíti a szívünket, és bátorít minket a nehéz időkben. Hallgassuk csak Pál apostol biztatását: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt" (Fil 4,6).
Fohász: Istenünk, segíts, hogy közbenjáró imádságaink hosszabbak, mélyebbek, akaratoddal egyezőbbek legyenek! És mindenféle hiábavalóság helyett adj élő hitet mindazoknak, akikért imádkozunk. Bocsásd meg, hogy éppen ezt szoktuk ritkán kérni! Ámen.