5Móz 24 és Lk 8,40–56 (ÚSZ) „Valaki megérintett, mert észrevettem, hogy erő áradt ki belőlem" (46). Csodás, gyógyító érintések. Engedjük mi is, hogy Jézus megérintsen! Nem fizikai érintésre kell gondolnunk, hanem a vele való őszinte, bizalmi kapcsolatra. Arra a hitre, ami Jairusban volt, ami a beteg nőben volt: hogyha megérintem, ha kapcsolatba kerülök vele, akkor meggyógyulok. Így kell Isten elé járulnunk szívünk és lelkünk feltárásával. Ha kényelmetlennek érezzük is, de fel kell tárnunk előtte életünk fájdalmait, bűneit. Talán azt, hogy jobban figyeltünk a tömegre, a környezetünkre, a világra, mint saját lelkünkre, szeretteinkre, családtagjainkra, és legfőképpen, mint őrá, Istenre. Őszinte bűnbánattal, nyílt szívvel – férfiként, apaként, férjként vagy nőként, anyaként, feleségként – térdre kell esni Isten előtt, elismerve hatalmát és dicsőségét. Ez hozza az isteni erő átáramlását az életünkbe. Ez ad új életet.

Fohász: Úr Jézus, köszönöm, hogy személyes kapcsolatom lehet Veled! Lélekben előtted leborulva eléd hozhatom minden gondomat, fájdalmamat, betegségemet, halott ügyeimet, sérült kapcsolatomat, egész megsebzett életemet. Köszönöm, hogy gyengéd szereteteddel nekem is azt mondod: „ne félj, csak higgy" (Mk 5,36)!