5Móz 32,26–52 és Lk 10,21–24 (ÓSZ) „Én adok halált, és én adok életet, összezúzok és gyógyítok, nincs, aki kezemből kimentsen" (39). „Lám, csak jó az isten, jót ád" – írja Petőfi híres versében (Anyám tyúkja). De jó-e az Isten akkor is, amikor rosszat ád? Nagy kérdése ez az emberiségnek. Hajlamosak vagyunk a fájdalmas, negatív dolgokat inkább a véletlennek vagy a Gonosznak tulajdonítani, és Istenre csak mint a kellemes, jó dolgok forrására tekinteni. Talán védeni próbáljuk őt, és észre sem vesszük, hogy ezzel mindenhatóságát csorbítjuk. Ha minden alkalommal, amikor rossz dolgok történnek, kiveszszük kezéből életünk alakítását, azt sem fogjuk észrevenni, hogy ő ezekben a nehéz helyzetekben is velünk van.
Fohász: Uram, a halál, az összezúzatás is más színt kap, ha a Te kezedből fogadhatom, mert tudom, előre elkészítetted a gyógyulásom útját is. Segíts ezzel a bizalommal tekinteni a mai napomra is. Ámen.