1Móz 34 és Mk 9,30–41 (ÓSZ) „Erőszakot követett el rajta" (2). Itt nyersen és keményen, mindenki mindenkin erőszakot követ el. Semmibe veszik egymást. Gyalázat, amiről olvasunk. A hivvi Sikem megbecsteleníti Jákób lányát, Dinát. Ezután következik a lánykérés, de rossz a sorrend. Jákób fiai erre álnok szövetséget ajánlanak. Lehetőségként rajzolódik ki, hogy Izráel és a kánaáni népek békésen éljenek együtt. De ez csak ürügy, a szövetség jelét, a körülmetélkedést a harag eszközévé teszik. Jákób két fia, Simeon és Lévi ezután kihasználva a seblázat, vérfürdőt rendez a hivviek között. Igaz, hogy így szól a törvény: „ne házasodj össze velük" (5Móz 7,3), valójában bosszúból cselekszenek. Jákób padig ekkor még csak a politikai következményeket emlegeti: a kánaáni népek szövetkezhetnek ellene. Gyalázat mindenütt, amerre nézünk. Egy megoldás maradt: Isten bűnbocsátó szeretete fel nem fogható, de elfogadható. Ez a kegyelem.
Fohász: Uram, bűneim bocsánatát kérem Tőled Jézus Krisztus nevében. Gyalázatos, amit teszek. Törvényedre nem figyelek, az indulataim vezetnek. És kérem bocsánatodat családom, gyülekezetem, népem vétkeiért. Úr Jézus, könyörülj rajtunk! Ámen.