Jóel 1 és Lk 24,50–53 (ÚSZ) „Mindig a templomban voltak" (53). Végignézve gyülekezeteinken, alkalmaink látogatottságán, szomorú kép tárul elénk. Számos esetben megállapíthatjuk, hogy egyre kevesebben vagyunk. Akik pedig jöhetnének, nem jönnek. Beérik havi, esetleg évi egy-két templomlátogatással. Az is megfigyelhető, hogyha a lelkipásztort helyettesítik, az is visszaveti a látogatottságot. Az apostolokról ma azt tudjuk meg, hogy Urunk menybemenetele után mindig a templomban voltak. Nem érték be kevesebbel! Nem azért mentek, hogy lássák őket, vagy hogy mások ne mondhassák, hogy már régen voltak, hanem azért, mert ott volt bennük a csillapíthatatlan vágy Isten után. Ami az istentiszteleten történt, az nélkülözhetetlen része volt az Úrral való kapcsolatuknak! Testvérem, Te hogyan állsz a templomlátogatással?
Fohász: Istenem, köszönöm, hogy figyelmeztetsz: nekem az ünnep után is a templomban van a helyem. Bocsásd meg az eltékozolt lehetőségeket, amikor mehettem volna, de önmagamat fosztottam meg örök üzenetedtől és áldásaidtól. Kérlek, segíts, hogy ezután áron is megvegyem az alkalmakat (Ef 5,16)! Ámen.