Ez 48 és Lk 24,36–49 (ÚSZ) „Ti vagytok erre a tanúk" (48). Mindig megdöbbent az apostolok és az első keresztyének hitvallása és áldozatvállalása. Sokan az életük árán is ragaszkodtak a feltámadt Jézushoz, mert feltámadása utáni megjelenései és jelenléte annyira megragadták őket, hogy kétségük sem volt abban, hogy az Úr él. Ezért volt akkora ereje a tanúságtételüknek. Tertullianus, a korai egyház egyik legjelentősebb személyisége, a keresztyének szenvedéseiről azt mondja, hogy a hitvallók makacs ragaszkodása és kitartása meggyőzi a többieket, hogy az igazság oldalán állnak. A feltámadott Jézus szavai mai tanítványokként hozzánk szólnak, és a mi elköteleződésünket vizsgálják. Mert arra, ami húsvétkor történt, ma mi vagyunk a tanúk!
Fohász: Uram, az énekíróval együtt vallom: „A te jelenléted Megvidámít, éltet, Bátor szívet ad" (RÉ21 449). Hálás vagyok feltámadásod valóságáért, köszönöm, hogy a Te mint feltámadott erőt, lendületet adsz a számomra. Kérlek, segíts meg a hétköznapokban is, hadd mutathassak Rád hiteles tanúdként. Ámen.