Ez 33,21–33 és Lk 20,27–40 (ÚSZ) „Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él" (38). A farizeusok kudarca után a szadduceusok tettek kísérletet Jézus tőrbe csalására. Ők nem hittek a test feltámadásában, és igyekeztek azt nevetségesnek beállítani. Jézus rájuk is pirít: Mózes öt könyvéből érveltek, de nem ismeritek jól az Írásoknak még az általatok kiemelt könyveit sem, mert az élő Isten magát Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének nevezi. Az élő Isten pedig „nem a holtak Istene, hanem az élőké". Isten mindig az élet pártján áll. Ő örök életet adott nekünk Jézus Krisztusban, és azt akarja, hogy már ebben a világban megismerjük az ő hatalmát. Egyedül a megtérés segíthet rajtunk. Az élő Isten nélkül mindenben a halál arat. Isten Jézus Krisztusban legyőzte a halált, feltámadott. Tehát van örök élet! Nincs más vigasz, nincs más reménység!
Fohász: Urunk, mi, tükör által, homályosan látó (1Kor 13,12), halandó, törékeny emberek, köszönjük, hogy megismerhettük a Te kijelentésedet, és Szentlelked által bűnbocsánatot, új életet és örök életet ajándékoztál nekünk. Növeld a mi hitünket, hogy megragadhassuk ajándékaidat! Ámen.