Ez 33,1–20 és Lk 20,20–26 (ÚSZ) „Szabad-e a császárnak adót fizetnünk, vagy nem? (...) Ő pedig így válaszolt nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené" (22.25)! A nép vezetői mindent elkövettek, hogy találjanak valamit Jézusban, ami miatt vádolhatnák. Semmi jószándék és emberség nem volt bennük. Igazaknak tettették magukat, de ellenséges indulat volt mindnyájukban. Ám Jézus, ahogyan akkor, úgy most is átlát a szitán. Válasza a feltett kérdésre egyértelmű hitvallás. Minden Istené! Adjátok meg „Istennek, ami, Istené". Ez számunkra önmagában is örömhír, mert azt jelenti, hogy Te is kaptál valamit Istentől, amit visszaadhatsz neki. Elgondolkodtál már azon, hogy mi mindent kaptál Istentől? S ha igen, mit adsz neki hálából?
Fohász: Köszönjük, Úr Jézus, hogy életünk egyetlen helyzetében sem hagysz bennünket magunkra. Emeld fel a tekintetünket, hogy ne a bajainkra nézzünk, ne önmagunkra, ne az ellenségre, ne az elképzelt veszedelmekre, hanem Rád, akinek adatott „minden hatalom mennyen és földön" (Mt 28,18). Ámen.