Zsolt 66 és Mt 23,23–36
 (ÚSZ) „Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak rablásvággyal és féktelenséggel" (25). Mi is tudjuk, hogy a belső értékesebb, mint a külső. De eszerint élni, már nem olyan egyértelmű. Hallgatóságának figyelmét Jézus a rituális, csak külsőségekben kimerülő tisztálkodási folyamatokról a belső megtisztulásra helyezi át. Mit ér, ha vállaljuk keresztyénségünket, megvalljuk református tanainkat és büszkék vagyunk templomfalaink tisztaságára, de belül tele vagyunk gőggel, rosszindulattal, lenézéssel, ítélkezéssel? Mit ér, ha hiányzik belőlünk a feltétel nélküli szeretet, megbocsátás, elfogadás, segítségnyújtás? Az igazi tisztaság sohasem a mi igyekezetünk és képességeink terméke, hanem Jézus Krisztus áldozatának érdeme. Reá van szükségünk! Fogadjuk szívünkbe, életünkbe, gondolatainkba, hogy az ő tisztaságát ölthessük magunkra!
Fohász: Úr Jézus Krisztus! Nélküled csak meszelt sír vagyok, a képmutatás élő szobra. Neked adom életemet: szívem egyetlen zugát sem akarom elrejteni előled, hogy Tiéd legyek gyengeségeimmel együtt. Hálát adok Neked véredért és áldozatodért! Tisztíts meg teljesen, hogy valóban tiszta legyek! Ámen.