Zsolt 64 és Mt 23,1–12
 (ÚSZ) „Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok" (11)! Ki az, aki valóban nagy és mi az, ami egy embert naggyá tehet? Egy hőstett talán naggyá tehet? Dávidot vajon Góliát legyőzése tette naggyá? Miért mondja Jézus, hogy a szolgálat tehet naggyá? Soha senki nem mutatta ezt meg jobban, mint ő maga. Aki a legnagyobb volt az emberiség történelmében, akihez mérjük az időszámítást, az lett mindenki szolgájává. Szolgává az emberi testben, a küldetésében, a kereszten és a halál legyőzésében. Mert soha senki nem járt a földön olyan, mint Jézus. Olyan, aki akkora lett volna, mint ő. Olyan, aki úgy szolgált volna, mint ő. Vajon mi hogyan szolgálunk? Bizony, a mi szolgálatunk csak homályos árnyéka az ő szolgálatának. Mégis igaz, hogy: ne a világ szemében és ne a világ szerint akarjunk nagyok lenni!
Fohász: Uram, köszönöm, hogy megmutattad: mi a szolgálat valójában. Életedet adtad ellenségeidért – köztük értem is – hogy élhessünk. Nincs senkiben ekkora szeretet, és soha senki nem tett ilyen szolgálatot az emberiségnek. Uram, dicsőség ezért Neked! Ámen.