1Sám 2 és Róm 3,21–31
 (ÚSZ) „Mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét, Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által" (23–24). Szinte hallom, ahogy koppan a bíró kalapácsa, és kimondják: Bűnös! Én mentegetem magam, mert ami rosszat tettem, az még nem büntetőjogi kategória. Hová fajul ez a világ... Az apostol azonban elmagyarázza, hogy nem a konkrét tetteink miatt vagyunk bűnösök, hanem az állapotunk miatt. A lövészárok másik oldalán születtünk, lázadtunk Isten ellen, és menekültünk előle. A megdöbbentő az, hogy miután bizonyítást nyer a bűnünk, miután megállapítják a bűnösségünket, Isten nem büntet, hanem kegyelmet ad. Pedig nem ezt érdemelnénk. Képzeld magad nyugodtan az elfajult világban élő egyszerű bűnösnek. Ez már jó kiindulópont, hogy megismerd őt, aki szereti a bűnöst.

Fohász: Kegyelmes Atyám, bontogasd csak életemet, kutass át, remegjen a lábam. Hadd törjön fel szívem hordalékai közül, amit magam elől is rejtegetek. Köszönöm, hogy naponta átélhetem szabadításodat, és meríthetek kegyelmedből. Ámen.