2Sám 1 és 1Kor 1,18–31
 (ÚSZ) „Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük" (23). Nem vagyok a tanárod. Nem is házi feladatként, talán csak szorgalmi feladatként írom le: meg lehetne tanulni fejből ezt a néhány igeverset. Hogy végleg megnyílj a keresztről szóló beszéd előtt. A hit abban az értelemben nem különleges dolog, hogy egyszerűen azt jelenti: elhiszed, vagyis igaznak tartod és magadra vonatkoztatod, amit Jézus a kereszten tett. És ha elhiszed, elkezded megismerni Istent. Mindannyiunknak szükségünk van rá. Nagy kérdés, hogy a hit helyett miért kerülőúton keresed őt? Nyilvánvaló isteni jeleket szeretnél látni? Ehhez képest Jézus a kereszten: kudarcnak, botránynak tűnik. Kétségbevonhatatlan érvelést, bölcsesség szeretnél hallani? Ehhez képest Jézus a kereszten: értelmetlen vereségnek tűnik. Kérdj a Szentlélektől élő hitet! Egy megbocsátó, feltétel nélkül szerető Istenre van szükséged, nem jelekre, nem érvekre.

Fohász: Szentlélek Isten, kérlek, ajándékozz meg élő hittel. Kérlek, hadd lássam magam mindig a megfeszített Krisztus szeretetében. Kérlek, hadd éljen bennem mindig a megfeszített Krisztus az ő szeretetével. Nem akarok jeleket látni és érveket hallani, csak hinni akarok! Ámen.